Az éghető anyagok égése során különböző, úgynevezett égési (vég)termékek szabadulnak fel, jönnek létre. Ezek egy része gáz halmazállapotú, a másik része szilárd. A légnemű égéstermékek egyszersmind egészségre ártalmasak, toxikus hatásuk van. Belélegzésük fulladást, mérgezést, súlyosabb esetben halált okoz.
A tűzoltók munkájuk során gyakran találkoznak nem csak égéstermékekkel, hanem egyéb, más veszélyes (gáz, folyékony, szilárd halmazállapotú) anyagokkal is, melyek önmagukban - tehát égés nélkül - pusztán a belélegzésük által, vagy a bőrön át felszívódva szintén súlyos egészségkárosodást okoznak.
Értelemszerű tehát, hogy ezektől az ártalmaktól meg kell védeni azokat a tűzoltókat, akik munkavégzésük során ilyen közegbe kerülnek. A hivatásos tűzoltóságokon sűrített levegős légzőkészülékek állnak készenlétben arra az esetre, ha tűzesethez, mérgező anyagokkal kapcsolatos eseményekhez kell kivonulniuk a tűzoltóknak. A mai modern légzésvédelmi eszközök a környezettől függetlenek, semmilyen kapcsolatban nem állnak a környezet levegőjével, vagyis a belélegzéshez szükséges levegőmennyiséget kizárólag a légzőkészülék palackjából nyerik.
A régebbi típusú légzőkészülékek a környezettől függően működtek, ami azt jelenti, hogy a használó a levegőt a környező légtérből kapta, amit egy (vagy több) tisztító, szűrőbetéten vezettek keresztül, megkötve a mérgező részecskéket. Belélegzés előtt a levegőt a készülékben lévő oxigénpalackból hozzákevert oxigénnel dúsították, frissítették. Az ilyen típusú légzőkészülékek csak egy adott fajtájú gáz(ok) ellen nyújtottak védelmet, a szűrőbetét függvényében.
A magyar hivatásos tűzoltóságnál az AGA SPIROMATIC 316 típusú sűrített levegős légzőkészülék a legelterjedtebb. A műanyag hordozókeretre egy 6 liter űrtartalmú acélpalack van rögzítve, melybe 300 bar maximális készenléti nyomáson tárolják a levegőt. Ez 6 x 300 = 1800 liter elméleti levegőmennyiséget jelent, ami a gyakorlatban körülbelül 1600 liternek felel meg a fellépő veszteségek miatt. Ekkora mennyiség egy átlagos vitálkapacitású ember számára közepes terhelésű munkavégzés mellett 40 percre elegendő levegőt jelent. A tűzoltás, kárelhárítás nagyon nehéz fizikai munkát jelent még egy élsportoló számára is, nem beszélve a pszichés - stresszt jelentő - tényezőkről. Pusztán csak a légzőkészülék súlya 15 kilogramm. Ilyen körülmények között a 40 percnyi levegő már csak 15-20 percre elég.
A készülékbe olyan berendezések vannak beépítve, melyek szavatolják használója biztonságát:
A palackból egy keretálarcon keresztül jut az ember tüdejébe a levegő. A keretálarc azt jelenti, hogy az álarc csak az ember arcának a kontúrján egy keskeny csík mentén fekszik fel az arc körvonalára, a fejre keskeny gumipántok rögzítik. Maga az álarc túlnyomásos, vagyis ha a felfekvés nem tökéletes és rés keletkezik, az álarcban uralkodó túlnyomás a résen kifúj, megakadályozva ezzel a kinti mérgező gázok, gőzök beáramlását.
A rögzítő hevederen, azaz mellmagasságban helyezkedik el a nyomásmérő óra, mely a palackban uralkodó levegőnyomás pillanatnyi értékét mutatja, a fluoreszkáló számlap segítségével sötétben is leolvasható a nyomásérték.
Egy kritikusan alacsony palacknyomás elérése esetén (54 +/- 6 bar) egy hangosan sípoló figyelmeztető berendezés hívja fel a figyelmet a palack kiürülésének veszélyére.
A készülék rendelkezik külső levegőforrásból történő gyorsfeltöltés lehetőségével, mentőálarc, valamint vegyvédelmi ruha levegőellátását biztosító csatlakozással.
Az alapfokú tűzoltóképzés tematikájában külön fejezet foglalkozik a légzőkészülék szerkezetével, felépítésével, működésével, használatával, karbantartásával és éles helyzetben történő alkalmazásának szabályaival. A készülék viselése erős fizikai igénybevételt, a használat és annak körülményei pedig néha szélsőséges pszichés terhelést okoznak, tehát nagyon fontos a pályakezdő tűzoltók szakszerű felkészítése. Az elméleti képzést követően a valóságos helyzeteknek legmegfelelőbb módon kiépített és berendezett gyakorlópályán kell végig menniük, bizonyítva rátermettségüket (vagy alkalmatlanságukat).
