A rendelet szövege szerint: "A tűzoltóság részére érkező - tűzesetre, égésre, égés gyanújára, tűzveszélyre, káresetre vonatkozó - bármilyen formájú közlés tűzjelzésnek minősül, amit írásban kell rögzíteni."
Ha a telefonkagyló beszélni tudna... kétségbeesett, izgatott és riadt, olykor pedig rosszindulatú, vicces kedvű vagy éppen mocskolódó hangokról mesélne. A telefon természetéből adódóan ez a fajta kontaktus személytelen, de mondanivalója a legtöbbször - szó szerint - véresen komoly. A 105-ös segélykérő vonal "innenső" oldalán ülők pedig végzik a dolgukat: kikérdezik a jelzőt és riasztanak, vagy "leszerelik" a poénkodót.
Ez utóbbiak okán megjegyzendő, hogy például Budapesten a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság hírközpontjába befutó vezetékes illetve mobil telefonhívások számait, még ha titkosak is, a beszélgetéssel együtt digitálisan rögzíti. Nem egy esetben rendőrségi eljárás, majd felelősségre vonás lett a vaklárma vége.
A tűzoltóság egy olyan karitatív szerveződés, melyet a bajbajutottak megsegítésére hoztak létre. Állandóan harcoló alakulat. Hétvégére, ünnepre, napszakra való tekintet nélkül, a nap 24 órájában bármikor elindul, ha baj van. A tűzoltóság az egyetlen olyan szervezet, mely felépítésének köszönhetően elsődleges beavatkozó, vagyis a hírközpontba befutó jelzések értékelését követően, a riasztástól számítva 120 másodpercen - azaz kettő percen - belül elindulnak a helyszínre! Legyen szó tűzről, balesetről, vízszívatásról, vagy bármilyen életmentésről, méhbefogásról, stb., a tűzoltóság azonnal elindul és segít.
A hírközpontban ülő tűzoltó persze beszélt már le öngyilkosságról válófélben lévő házastársat karácsony estéjén. Előfordult az is, hogy a pánikba esett telefonáló sikítva közölte: egy denevér szállt be a szobájába, össze-vissza repdes, csúnya és nagyon fél tőle, mit csináljon.
Ha tüzet, vagy tűzre utaló körülményt (füstöt, égett szagot) látunk, tapasztalunk, hívjuk a tűzoltóság segélykérő telefonszámát: 105 EGY - NULLA - ÖT. Még mielőtt valakinek az a kaján gondolat jutna eszébe, hogy a tűzhely, vagy a tábortűz mellől felhívja a tűzoltóságot, az hűtse le magát. A nem magától értetődő helyen, szituációban észlelt tűzre gondoltam: égő autó, lángoló ablak, ilyesmik.
Minden civilek számára készült oktató anyagban le van írva, milyen információkat kell közölni a tűzjelzés alkalmával. Ezeket én is azonnal leírom, de nem szükséges bemagolni. A gördülékenység miatt meghatározott sorrendben kell rögzíteni az adatokat, ezért segélykéréskor mindig csak a tűzoltó kérdéseire válaszoljunk! A következő kérdésekre lehet számítani:
1.: Az esemény pontos címe - város, utcanév, házszám esetleg utcakereszteződés megjelölése.
2.: Mi történt, mit lát, mit tapasztal (tűz, füst, szikrázás, baleset, víz- vagy gázömlés stb.)?
3.: Hány emeletes az épület, milyen magas az építmény?
4.: Tartózkodik-e benn, fenn, rajta valaki, vagyis emberélet van-e veszélyben (egy vagy több ember)?
5.: Egyéb veszélyeztető tényezőről van-e tudomása: gázpalack, nagy mennyiségű tűzveszélyes folyadék (marmonkannában, hordóban), egészségre veszélyes (maró, mérgező) anyag, nagyfeszültségű elektromos áram, csörgőkígyó, skorpió, gömbvillám, stb.
Ha a megadott postacím nem egyértelmű (mert például nincs), vagy a megközelítés bonyolult, jelöljünk meg tájékozódási támpontot (műtárgy, rádióadó torony, gyárkémény...) illetve éjszaka, rossz látási viszonyok között, menjünk ki, vagy küldjünk valakit a tűzoltóautók elé a (fő)útra, és sötétben elemlámpával jelezzünk nekik.
