Munkahelyi balesetek

Mi a különbség a munkabaleset és az üzemi baleset között? Milyen speciális szabályok vonatkoznak a tűzoltókra?

Az általános szabályok szerint (Mv. tv. 87.§. 3. pont) munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, a munkavégzés helyétől és időpontjától, valamint a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Akkor következik be a baleset a munkavégzéssel összefüggésben, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó tevékenység során, vagy az emiatt használt eszközzel éri a baleset. Minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést is be kell jelenteni a Munkaügyi Felügyeletnek, valamint a munkáltatónak ki kell vizsgálni, és külön nyilvántartásában rögzítenie kell.

Amikor a baleset munkaképtelenséggel is jár (tehát a munkavállaló a sérülés miatt táppénzes állományba kerül), a munkáltatónak  haladéktalanul el kell kezdenie a vizsgálatot és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás során fel kell tárni a balesetet kiváltó és balesetben közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a jövőbeli balesetek megelőzésére is. Természetesen erre nem kell sort keríteni, amennyiben a baleset egyértelműen a dolgozó vétkes kötelezettségszegésén alapul. A súlyos munkabalesetet a lehető leghamarabb a felügyeletnek is be kell jelenteni, akik ezután általános ellenőrzést fognak végezni a munkahelyen. Az ellenőrzés során gyakran bírságolásra kerül sor. A munkaképtelenséget nem eredményező baleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni, de ilyenkor nem kell azonnali kivizsgálást kezdeményezni.

A balesetben sérült munkavállalónak vagy a balesetet észlelő dolgozónak kötelezettsége bejelenti a munkáltató részére a balesetet. Ha a bejelentést nem teszik meg, de több mint három évvel később jut a tudomására a foglalkoztatónak a baleset, akkor már nem köteles az előbbiek szerinti bejelentési, kivizsgálási és rögzítési kötelezettségnek eleget tenni.

Le kell szögezni, hogy a munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell. Ha a balesetben sérült munkavállaló sérelmezi a munkáltató eljárását, akkor a Munkaügyi Felügyeletnek tehet bejelentést. Amennyiben szabálytalanság kerül megállapításra, akkor a bírságolás mellett a hatóság a megfelelő állapot helyreállítására kötelezi a munkáltatót. Ennek különösen akkor van jelentősége, amikor a balesettel összefüggésben kárigénye keletkezett a dolgozónak például a testi sérülés miatt, vagy a sérült eszközök miatt. Ha ilyenkor a balesetet a munkáltató nem minősíti munkabalesetnek vagy a kivizsgálás során valótlanságot rögzít, az a későbbi kártérítést veszélyezteti, ezért a felügyelet bevonása indokolt, de ügyvédi segítséget is érdemes igénybe venni.

Üzemi baleset

A köztudatban a munkabaleset és az üzemi baleset fogalmát gyakran keverik. Az üzemi baleset társadalombiztosítási kategória és a munkabalesetek mellett az a baleset is ennek minősül, mely munkába menet vagy hazafelé tartva éri a munkavállalót, illetve közcélú munkavégzés vagy egyes társadalombiztosítási ellátások esetén következik be. Nem tekintető üzemi balesetnek az olyan baleset, mely:    

• kizárólag a sérült ittassága, illetve önhibájából eredő bódult állapota miatt, vagy
• munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás, vagy
• lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából a lakására (szállására) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt, továbbá
• ha a sérült a sérülést szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett
  

A tűzoltókra vonatkozó baleseti szabályok

Az ismertetett szabályoktól több lényeges pontban eltérnek a tűzoltókra vonatkozó rendelkezések, hiszen az állomány tagjai tevékenységüket folyamatos veszélyhelyzetben végzik, az általuk használt anyagok és eszközök, valamint az elvégzendő feladatok magukban hordozzák a sérülés veszélyét.

Ahogy korábban ismertettük, a munkabaleset szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következhet be. A rendvédelmi szerveknél akkor beszélhetünk szervezett tevékenységről, ha szervezett munkavégzés, rendkívüli munkavégzés és egyéb szolgálati feladat ellátása zajlik, valamint a szolgálati időn kívül az állományilletékes parancsnok által írásban rögzített egyéb feladatot lát el az állomány tagja.

A hatályos jogszabály az előbbi általános meghatározásnál még az alábbi esetekben is munkahelyi balesetnek minősíti a hivatásos és szerződéses állományt ért vagyoni vagy nem vagyoni károsodásokat:

• szolgálatba, illetve munkába rendelés esetén a rendelkező parancs vételétől számított időtől a szolgálatteljesítés (munkavégzés) helyére történő megérkezéséig, illetve onnan lakóhelyére menet közben történt baleset
• a kiképzési terv (napirend) szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos sportfoglalkozásokon,
• a rendvédelmi szerv tömegkapcsolatainak erősítése céljából szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon érték.
  

Fontos leszögezni, hogy a rendvédelmi szervek tagjainak joguk, egyes esetben kötelességük szolgálatba helyezni magukat veszélyhelyzetben. Erre példa, amikor szolgálatot nem teljesítő tűzoltó tűzesetet észlel (pl. egy kigyulladt ház előtt halad el). Ebben az esetben kötelessége, hogy a tőle elvárható módon segítséget nyújtson a tűzben rekedt személyeknek. Az előbbi szabályok alapján ez viszont nem minősül szervezett tevékenységnek, így munkabalesetnek sem, hiszen az állományilletékes parancsnok nem is adhatna ki írásban ilyen jellegű utasítást, ezért baleseti táppénz sem jár az ilyen esetekben.

Az általános szabályok alapján veszélyes munkaeszközökre és munkafolyamatokra nézve oktatásban kell részesíteni a munkavállalót, ha súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, gondoskodni kell a dolgozók eltávolításáról. A rendvédelmi szerv tagjának ilyen esetben jelentéstételi kötelezettsége van, és az elöljárója vagy a szabályzat utasításait követve kell eljárnia. Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén is, köteles a szolgálatot ellátni, életét, testi épségét is veszélyeztetve.

A rendvédelmi szervek esetében is kötelező munkavédelmi oktatást tartani, azonban az illetékesek mulasztása miatti balesetnél nem került bírság kiszabásra, hanem fegyelmi eljárás indul a mulasztóval szemben.

(2010. július 13.)