Hazánkban minden gépjármű számára kötelező felelősségbiztosítást kötni. A felelősségbiztosító a biztosított gépjárművel okozott összes kárt köteles megtéríteni, köztük a személyi sérüléseket is, de korántsem mindegy, milyen mértékben.
Amikor közlekedési baleset történik, és nincs személyi sérülés, a felek egymással is tisztázhatják azt, hogy ki a felelős, a továbbiakban melyik fél biztosítója térítse meg a károkat. Ha a felelősség kérdését nem lehet eldönteni, ajánlott, ha pedig személyi sérülés történt, kötelező rendőri intézkedést kérni. A rendőrség a baleset helyszínét rögzíti, lefolytatja a helyszínlelést és az akkor még csak vélelmezett károkozó ellen megindítja a szabálysértési vagy büntető eljárást. Amennyiben az eljárásban jogerősen megállapításra kerül a károkozó felelőssége, a biztosító már nem vitathatja a kártérítés jogosságát.
Személyi sérülés esetén kötelező rendőrt hívni, így mindig indul eljárás, ami során a károkozót elmarasztaló jogerős határozat megszületéséig a biztosító megtagadhatja a kártérítést, hivatkozva arra, hogy a tényállás még nem tisztázódott. Fontos, hogy a balesetet követően orvosi segítséget kell igénybe venni, az orvosi látlelettel lehet bizonyítani a sérülések nagyságát, és hogy azok a baleset miatt keletkeztek.
Személyi sérüléseknél felmerülnek olyan károk, amik pénzben jól meghatározhatóak, ezeket vagyoni károknak nevezzük. Ilyen például a tönkrement öltözék, az ápolási költség, vagy az elmaradt jövedelem, Ezeket a károkat viszonylag könnyű bizonyítani, és akár bírósági úton érvényesíteni. A biztosító elé kell tárni a költségekről szóló bizonyítékokat, akinek kötelező a bejelentett károkra nyilatkozatot tennie.
A jog az úgynevezett nemvagyoni károk közé sorolja a személy lelki vagy testi sérüléséből eredő károkat, ezeknek nincs pontosan kifejezhető értékük, az érték mindig a károsult személyi körülményeitől függ. Peren kívül a felek, perben bíró állapítja meg a kárösszeg nagyságát. Ennek során figyelembe kell venni azt, hogy történt e maradandó sérülés, mennyire nehezíti el a károsult életét a sérülés, mekkora fájdalmat kellett elviselnie. Legnagyobb összeg a halál vagy a maradandó fogyatékosság miatt járhat, de elvileg a legkisebb sérülés miatt is lehet kártérítést követelni. A nemvagyoni kár rendezésekor a biztosító erre a területre specializálódott szakértője állapítja meg az összeget, ezért tanácsos a kár bejelentésekor minden olyan körülményről tájékoztatni, ami a kárösszeget megemelheti.
Ha a biztosító akár a vagyoni akár a nemvagyoni kár esetén megtagadja a kártérítést, vagy nem a megfelelő mértékben térít, akkor peres eljárásban van lehetőség érvényesíteni az igazunkat. A testi sérülések miatt követelhető nemvagyoni kártérítés összegét csak a bírói gyakorlat alapján lehet megbecsülni, ezért ha csak ezt a kárösszeget nem tartjuk elfogadhatónak, tanácsos szakember segítségét kérni.
