Rendet és fegyelmet vár el a főigazgató

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnél a vezetői-irányítói munkával szemben támasztott elvárásokról és a lehetséges módszerekről, valamint a humántevékenységről zajlott tematikus vezetői értekezlet január 13-án az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A rendezvény egy értekezlet-sorozat első része, a későbbiekben gazdálkodási, műszaki, informatikai, tűzoltósági, polgári védelmi, iparbiztonsági, lakosságfelkészítési, ellenőrzési, kommunikációs témákban zajlanak hasonló felkészítések.

Az első értekezleten a főigazgatóság vezetőin kívül a megyei katasztrófavédelmi igazgatók, helyetteseik, humán szolgálatuk vezetője vett részt. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató a megjelentek előtt az elvárt vezetői tevékenység részleteiről beszélt. Elsőként felhívta a figyelmet arra, hogy egységes vezetői módszertant vár el, majd tisztázott néhány fogalmat. Hangsúlyozta, január elseje óta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok nagyságrendekkel jelentősebbek, mint voltak az óév utolsó napján, ez pedig a korábbitól eltérő vezetői mentalitást igényel. Mint mondta, sokkal nagyobb a hatáskör, sokkal nagyobb a költségvetés, ezzel arányosan sokkal nagyobb a felelősség is. A tábornok alapvetően rendet, fegyelmet, a szolgálati út betartását várja el.

A szervezetben pillanatnyilag jelenlévő új vezetőkről a főigazgató kijelentette, állományuk életkor, életút, vezetői ismeret, módszertan, intézkedési készség, képzettség tekintetében meglehetősen változatos, mondhatni mindegyikőjüknek más-más területen kell fejlődni ahhoz, hogy minden velük szemben támasztott elvárásnak meg tudjanak felelni. Így például képesek legyenek rendszerszemléletű gondolkodásra, helyzetanalízisre, a kockázatok számbavételére, végül pedig megfelelő döntések meghozatalára.

Bakondi György emlékeztetett arra, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok közül a legkisebb is négyszáz főssé vált a tűzoltóságok rendszerbe integrálásával, ami létszámban, eszközben, feladatban, hatáskörben, költségvetésben nagyságrendi ugrást jelent, ezért fontos vezetői feladat megtalálni a teendők, hatáskörök delegálásának megfelelő módszerét. Hozzátette, a katasztrófavédelem supervisor hatósági szerepe megköveteli, hogy markánsabbá váljon a testület hatóságként való megjelenése. Erre példaként a tűzeseti helyszíni szemlét (a tűzvizsgálatot) hozta, amellyel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a szemlének büntető-, polgári, közigazgatási jogi következményei is lehetnek, ennek megfelelően kell azt elvégezni.

A főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a sok új hatósági jogkört nem volt elég megkapni, azokkal élni is kell, különben elhalnak, így nem érvényesülhet preventív hatásuk sem, ami pedig a szervezet egészének a működését is befolyásolhatja. A helyzetértékelés során a tábornok elmondta, egyelőre kialakulatlanok az értékelési mutatók, pedig az elvégzett munkát nem általánosan, hanem konkrétan kell megítélni, egyebek mellett költségigény, illetve hatékonyság szempontjából. Szükség van a tűzvizsgálatok, beavatkozások elemzésére, azokból a lehető legtöbb használható következtetést, tapasztalatot ki kell nyerni. A főigazgató kijelentette, az állományban máig megvannak az állománycsoportok közötti feszültségek, ezt az "örökséget" el kell tüntetni, nincs olyan, hogy az egyikük munkája jelentősebb a másikénál, mindenki feladata egyaránt fontos. Csapatban kell dolgozni, ez vezet sikerhez.

A vezetői tevékenységgel kapcsolatban a főigazgató részletekbe menően, gyakorlati oldalról ismertette a vezetői fórumrendszer mibenlétét, a különböző időtávú munkaprogramokat, munkaterveket, a féléves, havi, heti, napi feladatszabás, pontosítás menetét. Szólt az irányítási, a vezetési, a szakirányítási és a felügyeleti tevékenységről. Bakondi György többször hangsúlyozta a munkaértékelés szerepét, amelynek a miniszteri szinttől egészen az egyénig „le kell gördülnie”. Mint mondta, az ellenőrzésnek a munkafolyamatba is be kell épülnie, hogy követhető legyen, érvényesül-e a vezetői akarat, szükség van-e esetleg menet közben korrekcióra.

Bakondi György a veszélyhelyzeti bevetésirányítást a katasztrófavédelmi tevékenység alfájának és omegájának nevezte, ahol sok egyéb mellett a hozzáértésen, a gyorsaságon, és a tervezésen is sok múlik. Ez utóbbival kapcsolatban kijelentette, a tervezőmunkában mindig alulról kell építkezni, minden terv „az embertől” induljon ki, a legalsó szinten legyen világos az, hogy hogyan kell reagálni, a többi tervet erre kell felfűzni egészen az országos tervekig. Ezeket természetesen nem elég elkészíteni, ahhoz, hogy valóban működjenek, évente legalább egyszer gyakoroltatni kell. A helyszíni műveletirányításnak az azonosságon, az állandóságon, a kiismerhető tervezésen, a való világ igényein kell alapulnia. A végrehajtott műveleteket, beavatkozásokat elemezni is szükséges.

Előadásában a főigazgató beszélt a katasztrófavédelmi őrsök és irodák, illetve azok vezetőinek szerepéről, a műszaki biztonsági tiszt funkciójáról. Részletesen ismertette a tűzoltóparancsnok és helyettese feladatait, hangsúlyozva, hogy mindkét vezetőnek tisztában kell lennie a tűzoltói és a polgári védelmi teendőkkel is, nem elég csak az egyik területet ismerniük. A parancsnoki munkából kiemelte a helyi védelmi bizottságokkal, az önkormányzatokkal való kapcsolattartást, illetve a közbiztonsági referensekkel kapcsolatos feladatokat. A katasztrófavédelmi kirendeltségekről szólva Bakondi György azok elsőfokú hatósági jogkörére tette a hangsúlyt, illetve kijelentette, a kirendeltségek a tervezés, az elemzés, az eseményvizsgálat meghatározó szintjét jelentik. Felelnek emellett a járási közigazgatási hatósági szervekkel való kapcsolattartásért is.

A főigazgató hangsúlyozta az egységes arculat kialakításának jelentőségét is, itt a külső megjelenés mellett például egységes felületű weblapok működtetését várja el. A nyilvánosság előtt való megjelenéssel kapcsolatban a tábornok úgy fogalmazott, gondosan kell kiválasztani a megyei katasztrófavédelmi szóvivő személyét, hiszen ő lesz az igazgatóság arca. Hozzátette, a médiában való nyilatkozattétel, közlemények kiadása meghatározott előírások mentén zajlik.

Az összetartozás és a hagyományápolás egyik megjelenési formájaként szorgalmazza, hogy mindenhol legyen csapatemlékszoba, nem baj, ha egyelőre kicsi, és ugyancsak fontosnak nevezte, hogy minden megyében legyen csapatzászló. Bakondi György a társadalmi kapcsolatok közül kiemelte az önkéntes szervezetekkel folytatott viszonyt, arra bátorította a jelenlévő vezetőket, hogy gondolják végig, milyen formában tudnak ezekkel a csoportokkal találkozni. Hozzátette, azok az informális rendezvények is fontosak, amikor a hivatásosok "beengedik családjukat a laktanyába", vagy közös programokat szerveznek a rendvédelmi társszervekkel.

A tematikus értekezlet további részében egyebek mellett a humántevékenység általános szabályairól, az érdekképviseleti munkában bekövetkezett változásokról, a személyes adatok kezeléséről, a járandóságokról, elismerésekről, az állományszervezésről, a közérdekű bejelentésekről, kérelmekről, panaszokról, a fegyelmi munkáról, az egészségügyi szakmai feladatokról, az oktatásról, képzésről beszéltek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakterületi vezetői.

(2012. január 14.)