Tűzoltás-taktikai Szabályzat és Műszaki Mentési Szabályzat értelmező rendelkezései

Tűzoltás-taktikai Szabályzat és Műszaki Mentési Szabályzat értelmező rendelkezései

A Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról szóló 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítás kiterjed a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságokra, továbbá azon önkéntes tűzoltó egyesületekre, amelyek a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal együttműködési megállapodást kötöttek.

A Tűzoltás-taktikai Szabályzatban és a Műszaki Mentési Szabályzatban alkalmazott kifejezések értelmezése a következő.

Csapat védőeszköz:

A tűzoltóságok által használt, BM OKF engedéllyel rendelkező, rendszeresített egyéni védőeszköz kategóriába nem tartozó védőfelszerelés.

Taktika:

A tűzoltás, műszaki mentés azon útjai, eszközei és formái, amelyek az adott pillanatban a leginkább megfelelnek a konkrét helyzetnek, valamint a leghatékonyabban és legcélravezetőbben biztosítják a tűzoltási, műszaki mentési feladatok elvégzését.

Káreset:

A tűzeset és a műszaki mentés gyűjtőfogalma.

Kárhely:

A tűzoltói beavatkozás során érintett terület, melynek határát az irányításért felelős személy (a tűzoltásvezető) jelöli ki.

Közlekedési baleset:

A közúti, kötöttpályás, vízi és légi közlekedés forgalmi hálózatában, útvonalán bekövetkezett esemény (eseménysor), amely veszélyezteti az élet-, testi épség- és vagyonbiztonságot, vagy ennek következtében haláleset, személyi sérülés történt vagy anyagi kár keletkezett.

Egyéni védőeszköz:

A tűzoltóságok által használt, BM OKF engedéllyel rendelkező, rendszeresített, személyi használatra kiadott védőfelszerelés, amelynek funkciója, hogy a használóját egy vagy több egyszerre ható kockázat ellen megvédje.

Szer:

A tűzoltóság olyan készenlétben tartott gépjárműve, amely a beépített és málházott szakfelszerelésekkel, oltó és segédanyagokkal együtt áll rendelkezésre a tűzoltási és műszaki mentési feladatok végrehajtására.

Riasztható szer:

A tűzoltóságok készenlétben tartandó szerállományból az adott szolgálati napon tűzoltásra és műszaki mentésre igénybe vehető gépjármű, melyre az előírt létszám biztosítva van.

Talajszint alatti építmény, pince:

Az a helyiség, melynek padlóvonala a csatlakozó terepszint alatt van, megközelítése az adott épület földszintjéről, vagy a felszínről lefelé vezető lépcsőn vagy rámpán esetleg egyéb módon pl. felvonóval történik.

Közműalagutak:

A közműalagút olyan járható, általában a rendezett térszín alatt elhelyezkedő építmény, mely többféle közmű vagy vezeték elhelyezésére alkalmas, és amelyben a vezetékek építése, karbantartása, cseréje a többi vezeték zavartalan üzemelése közben a térszín zavarása nélkül végezhető.

Közművek:

Közműveknek nevezzük azokat a központi berendezésekkel rendelkező elosztó, illetve gyűjtő vezetékrendszereket és az ezzel kapcsolatos létesítményeket, amelyek a fogyasztók vízellátásával, szennyvízelvezetésével, villamos energia ellátásával, hő- és gázenergia ellátásával és a távközléssel járó időszakos vagy folyamatos igényeit elégíti ki.

Építménykár:

Építményben (épületben vagy műtárgyban) bekövetkezett olyan káros elváltozás, amely halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetet okozott, illetőleg veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot.

Veszélyes anyagok:

A külön jogszabályban meghatározott anyagok, melyek-hatásukat kifejtve- halált, egészségkárosodást okoznak, vagy a környezetet és az anyagi javakat jelentősen károsítják.

Veszélyes áruk:

Olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását külön jogszabály (ADR/RID/ADN/ICAO) tiltja, vagy csak feltételekkel engedi meg.

Jármű:

Járműnek nevezünk minden olyan eszközt, amely a közlekedésben részt vesz, emberi erőtől független hatások következtében helyváltoztatásra képes irányítható és szabályozható módon.

Hibrid hajtású jármű:

Olyan jármű, amelyben a hagyományos belsőégésű motor mellett található egy elektromos motor is, valamint a hajtáshoz nélkülözhetetlen akkumulátor telep.

Légijármű:

Bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása (kivéve a repülőgép modellek).

Radioaktív anyag:

A természetben előforduló vagy mesterségesen előállított bármely anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, valamint ilyen anyagot tartalmazó készítmény.

Nukleáris anyag:

A radioaktív anyagok közül mindazok, amelyek önfenntartó nukleáris láncreakcióra képesek, vagy képessé tehetők, továbbá ezek vegyületei, vagy az elemet, illetőleg vegyületét tartalmazó anyag, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az előbbiek közül egyet vagy többet tartalmaz, a bányászat, illetőleg az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével.

Sugárforrás:

Minden olyan radioaktív anyag, készülék vagy berendezés, amely ionizáló sugárzás kibocsátására szolgál.

Szennyező anyagok:

A radioaktív anyag füst, por, aerosol vagy folyékony halmazállapotban megjelenő formái, amelyek személyekkel vagy tárgyakkal való érintkezés során azok elszennyeződését okozhatják.

Radiológiai veszélyhelyzet:

Radioaktív anyagot tartalmazó létesítményben vagy radioaktív anyaggal végzett tevékenység következtében kialakuló nukleáris veszélyhelyzet.

Nukleáris veszélyhelyzet:

Rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van, vagy lehet szükség. A nukleáris veszélyhelyzet a lehetséges nukleáris létesítményi nukleáris veszélyhelyzetek és a radiológiai veszélyhelyzetek együttes gyűjtő elnevezése.

Radiológiai káresemény:

Sugárforrás ellenőrizetlenné válása következtében fellépő nukleáris veszélyhelyzet, amely a lakosság, illetve dolgozók nem tervezett és ellenőrizetlen besugárzásához vezethet (nem tartozik ide a nukleáris anyag vagy létesítmény balesete következtében létrejövő ellenőrizetlen sugárforrás).

Determinisztikus hatás:

Olyan sugárhatás, amelynek dózisküszöb-értéke van, amely felett a hatás súlyossága a dózissal növekedik. Ha az emberi szervezetet egy bizonyos küszöbdózisnál nagyobb dózis éri, rövid idő után megjelennek az ún. sugárbetegség tünetei, melynek súlyossága a besugárzás mértékétől függ. A sugárbetegség kezdeti tünetei általában: égési sérülésekhez hasonló sebek, hányás, hasmenés, láz.

Sztochasztikus hatás:

Olyan sugárhatás, amelynek nincs küszöbdózisa, előfordulási valószínűsége arányos a dózissal, súlyossága azonban független attól. Jellemzője, hogy csak évekkel, vagy akár nemzedékekkel később jelentkezik. Ide tartoznak a sugárzás által kiváltott rákos megbetegedések, és a mutációk hatásaként jelentkező genetikai hatás.

Tűzoltó laktanya:

A tűzoltóság elhelyezésére és a szolgálat ellátására szolgáló, vagy bizonyos feladatok végrehajtásának vonatkozásában a tűzoltóság használatába adott ingatlan, létesítmény területe.

Szakasz:

A tűzoltás és műszaki mentés szervezetének azon része, amelyet az azonos vagy szorosan kapcsolódó taktikai feladatokat végrehajtó rajokból szerveznek és a szakaszparancsnok irányítja.

Raj:

A tűzoltás és műszaki mentés szervezetének taktikai része, amely a rendelkezésre álló eszközeivel önálló beavatkozásra képes, létszáma 1+5 fő.

Csökkentett raj:

A tűzoltás és műszaki mentés szervezetének olyan taktikai része, amely a rendelkezésre álló eszközeivel önálló beavatkozásra képes, létszáma 1+4 fő.

Félraj:

A tűzoltás és műszaki mentés szervezetének olyan taktikai része, amely a rendelkezésre álló eszközeivel önálló beavatkozásra képes, létszáma 1+3 fő.

Kezelő:

A különleges szer kezelésére, felszerelésre beosztott, képesítéssel rendelkező személy.

Napi szolgálati létszám:

A tűzoltóságon készenléti jellegű beosztásban szolgálatot teljesítő állomány azon része, akik az adott szolgálati napon a riasztható szerekre és a híradó ügyeleti feladatkörbe beosztást kaptak.

Rendszeresített létszám:

A tűzoltóság hatályos szervezési állománytáblázatában meghatározott készenléti jellegű szolgálat ellátására tervezett állomány azon része, mely feladatait egyazon szolgálati csoportban látja el. A szolgálati csoportok létszámát az állományilletékes parancsnok úgy határozza meg, hogy a 24 órás váltásos szolgálatellátás módjából adódóan a szolgálati csoportokba beosztott létszám összege legalább azonos legyen a jogszabályban készenléti szolgálat ellátására meghatározott létszámmal.

Készenléti létszám:

Az adott szolgálati csoportban a rendszeresített létszámból ténylegesen meglévő létszám.

Szolgálati létszám:

A napi szolgálati létszám és az engedéllyel (egyéb szolgálati feladattal összefüggő okból) szolgálatban lévő állomány együttes létszáma.

Párhuzamosítás:

A szolgálatszervezés azon módja, amikor a riasztható szerek meghatározott csoportjának igénybevétele a napi szolgálati létszámból úgy biztosított, hogy egy vagy több személy több szer kezelésére kap beosztást.

Vezényelt:

Azon személy, aki az adott szolgálati csoport készenléti létszámából – vezénylési parancs vagy a Szolgálati Naplóban rögzített napi parancs alapján – az állandó szolgálati helyén (különösen iskolán, laktanyán) kívül lát el szolgálati feladatot. Amennyiben a vezénylés egységen belül, de másik szolgálati csoportba történik, akkor azt a Szolgálati Napló szolgálat átadás-átvételnél a “szolgálatszervezésben bekövetkezett változások” rovatban kell rögzíteni.

Kiküldetésen lévő:

Azon személy, aki a szolgálati létszámból az állomáshelyen kívül lát el szolgálatot vagy azzal összefüggő tevékenységet.

Mentési csoport:

A mentésvezető által élet, állat, vagy tárgy mentési feladatok végrehajtására kijelölt tűzoltókból álló csoport, melynek létszáma legalább 2 fő.

Életmentés:

A közvetett vagy a közvetlen életveszélyben lévő személyek veszélyeztetett helyről történő mentése.

Külső felderítés:

Az épületbe történő behatolási pontok és az épület körüli veszélyek felderítése.

Kárelhárítás:

Mindazon műszaki és nem műszaki feladatok összessége, melyek magukba foglalják a természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében végzett műszaki beavatkozó tevékenységeket, melyek az alábbiak:

  • műszaki felderítés, megközelítési útvonalak megállapítása,
  • tűzoltás, emberek kimentése,
  • mentőerők által használt utak-átjárók hidak megnyitása, biztosítása, ideiglenes létesítése,
  • beomlott pincék, egyéb helyiségek, életvédelmi létesítmények, felnyitása, feltárása, a sérültek felkutatása a romok alatt, kimentésük;
  • árvizeknél, áradásoknál vízi mentési feladatok (fuldoklók kimentése);
  • szükség esetén karantén létrehozás, kárterület körülkerítése,
  • közművekhez kapcsolódó azonnali munkák elvégzése (sérült közművek felderítése, elzárás – kizárás; ideiglenes közműellátás kiépítése)
  • omlásveszélyes szerkezetek felülvizsgálata, megtámasztás, leomlasztás, bontás;
  • nem műszaki jellegű feladatként az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében végzett egészségügyi, járványügyi, élelmezése, humán-ellátási feladatok, melyek a kimenekített lakosságra, illetve a mentőerőre irányulnak.

Névleges feszültség:

Az a feszültség, amellyel a hálózatot megjelölik vagy azonosítják és amelyre az egyes üzemi jellemzők vonatkoznak.

Kisfeszültség (MSZ 1:2002 2.9 pont szerint):

Az a feszültség, amelynek névleges értéke legfeljebb 1 kV váltakozó feszültség vagy 1,5 kV egyenfeszültség.

Középfeszültség (MSZ 1:2002 2.10 pont szerint):

Az a váltakozó feszültség, amelynek névleges értéke 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV.

Nagyfeszültség (MSZ 1:2002 2.11 pont szerint):

Az a váltakozó feszültség, amelynek névleges értéke 35 kV-nál nagyobb.

Megjegyzés: A magyarországi közcélú villamos hálózatok járatos névleges feszültségei:

  • Kisfeszültség: 400/230 V váltakozó és 220 V egyenfeszültség
  • Középfeszültség: 11, 15, 18, 22, 30, 35 kV
  • Nagyfeszültség: 132 (korábban 120), 220, 400, 750 kV

Feszültség alatti állapot:

Fizikailag: az üzemi villamos-berendezésnek az az állapota, amikor a villamos energia tápforrásával (-forrásaival) vezetői kapcsolatban áll, vagy feszültség alatti üzemi villamos berendezéssel induktív vagy kapacitív csatolásban van, és rajta a földhöz képest villamos feszültség mérhető.

Jogilag: az üzemi villamos-berendezésnek az az állapota, amikor nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés szabványos feltételei.

Feszültség nélküli állapot:

Az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor vezetői kapcsolata minden villamosenergia-tápforrással meg van szakítva, következésképp nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű földhöz képesti villamos feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés szabványos feltételei.

Feszültségmentes állapot:

Fizikailag: az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor a földhöz képesti villamos feszültsége nulla vagy közel nulla.

Jogilag: az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor vezetői kapcsolata minden villamosenergia-tápforrással meg van szakítva, és maradéktalanul teljesülnek rajta a feszültségmentesítés szabványos feltételei.

A feszültségmentesítés szabványos feltételei és sorrendje:

  • Kikapcsolás, leválasztás minden energia-betáplálási irányból.
  • A visszakapcsolás/visszakapcsolódás megakadályozása.
  • Feszültségkémlelés (a feszültség nélküli állapot meglétének ellenőrzése).
  • Földelés, rövidre zárás.
  • Elhatárolás a szomszédos, feszültség alatt álló berendezésektől, részektől.

A feszültség alá helyezés szabványos sorrendje:

  • A szomszédos, feszültség alatt álló részektől való elhatárolás megszüntetése. A rövidrezárás, majd a földelés eltávolítása.
  • A kapcsolókészülékek működtethetőségének visszaállítása.
  • Az árampálya kijelölése.
  • A villamos berendezés feszültség, majd áram alá helyezése a megfelelő kapcsolókészülékek bekapcsolásával.
Rovat
Témakör