Komposztálás tűzveszélye

A komposztálás során számolni kell az öngyulladás lehetőségével.

A komposztálás a hulladékhasznosítás egyik legősibb formája. A házi komposztálással minden egyes ember hozzájárulhat a környezet védelméhez. A szerves hulladék természetes lebomlásának az eredménye a földszerű komposzt, amely hasznos anyag tartalma miatt kiválóan alkalmazható a talaj termőképességének növelésére. Abból adódóan, hogy a komposztálandó anyagok nagy részét a növényi hulladékok teszik ki, amelyeknek a nedvességtartalma is viszonylag magas, számolni kell az öngyulladás lehetőségével. A tűzesetek megelőzése érdekében a komposztot célszerű 8-10 hetenként átforgatni és megöntözni – hívta fel a figyelmet a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Fontos tisztázni, hogy az öngyulladás több szakaszból álló folyamat, amelynek a kiindulása függ az anyag aprítottságától, nedvességtartalmától és a keletkező hő akkumulálódásától.

Az első szakaszban egyszerre történik a növényi- és a bakteriális hőtermelés. A növényi hőtermelés során a megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó növényi részek sejtjei még folytatják exergonikus (energia-leadással) élettevékenységüket, amely során hő keletkezik. A sejtek anyagcseretermékeinek köszönhetően elszaporodó mikroorganizmusok további hőtermelődéshez járulnak hozzá, ebben az esetben bakteriális hőtermelésről beszélünk. A rendszer 60-70˚C-os hőmérsékleténél a termofil (hőkedvelő) baktériumok életképesek.

Ezt követi a második szakasz, amely során a 70˚C feletti hőmérséklet hatására autooxidációra (olyan kémiai folyamat, amely során nagyon rövid idő alatt jelentősen, több nagyságrenddel megnő a hőtermelődés sebessége) hajlamos vegyületek keletkeznek, és a hőmérséklet elérheti a 100-140 0C-ot is. A hőmérséklet emelkedés hatására egyre gyorsabban párolog a víz és az anyag pórusossá válik, amely a felületet növeli.

80˚C felett rohamosan kezd elpárologni a víz, aminek következtében kiszárad az anyag és csak a váz marad meg. A víz helyén a vázban, pórus (lyuk) marad, amitől nő a felület.

A harmadik szakaszban a sejtek szétesése folyamán keletkező aktív szén meggyullad.

Az öngyulladást elkerülhetjük, ha rendszeresen átszellőztetjük a komposztot, ezzel elejét vesszük a hő akkumulálódásának. A megfelelő nedvességtartalom biztosításával elkerülhetjük a hőmérséklet emelkedését, amely szintén megakadályozza a gyulladáshoz vezető folyamat kialakulását. A komposztot célszerű 8-10 hetenként átforgatni és megöntözni. Az összetételtől függően 4-6 hónap elteltével hozzájuthatunk a már említett talajtermékenység fokozására kiválóan alkalmas komposzthoz – közölte a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.