Konferencia az épületüzemeltetés tűzvédelmi kihívásairól
A rendezvény apropóját a karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv változása adta.
A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség (továbbiakban: TSZVSZ), valamint a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Egyesülete tartott szakmai napot február 25-én Budapesten, a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban. A konferencia aktualitását az adta, hogy február 1-jén módosult az Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv.
Lestyán Mária, a TSZVSZ elnöke nyitó előadásában kifejtette, a létesítéskori elvárt biztonsági szint folyamatos fenntartása szükséges a létesítéskori feltételrendszerből kiindulva. Az elvárt biztonsági szintnek olyan számszerűsíthető követelménynek kellene lennie, mely a létesítmény tényleges tűzvédelmi helyzetére vonatkozó adatok elemzéséből következik. A tűzvédelem egy folyamatos kockázatértékelés. A valós tűzvédelmi kockázatok értékelése, feltárása alapján lehet a megfelelő építtetői, tervezői, üzemeltetői döntéseket meghozni. Ne struccpolitikát folytassunk! – figyelmeztetett Lestyán Mária.
Seres Attila az Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv módosításának folyamatáról, főbb változásairól számolt be. Az irányelv változásán 16 részmunkacsoportban 41 tűzvédelmi szakember dolgozott.
Tóth-Pataki Zsófia kifejtette, egy épület biztonsági helyzetére hatással van a létesítéskor kialakított helyzet, a valós rendeltetés, valós használati szokások, szabályok, valamint az új technológia, megnövekedett igénybevételek. Problémaként merül fel, hogy nincs információ, a régi szabályok mögé rejtőznek, és nincs valós kockázatértékelés.
Nagy Katalin, a TSZVSZ Építészeti Tűzvédelmi Tagozatának vezetője az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 248. § (5) bekezdésére hívta fel a figyelmet, mely szerint „Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait.”
Heizler György kifejtette, el kell felejteni azt a tévhitet, hogy a hatóság messiás lenne, azt a gondolkodást, miszerint ők engedélyeztek, ellenőriztek, hozzájárultak, és így minden rendben van.
Szabó Tamás, a TSZVSZ elnökségi tagja számba vette, milyen általános, tipikus hibák fordulhatnak elő a tűzvédelmi üzemeltetés során. Ilyen például az elmaradó felülvizsgálat karbantartás, oktatás hiánya, eltorlaszolt tűzvédelmi eszközök, berendezések. A kérdés nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a körültekintő üzemeltetést, a kérdés az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne legyünk körültekintőek? – zárta ezzel a kérdéssel előadását Szabó Tamás.
Szabadi Csaba egyebek között a beépített tűzjelző berendezés karbantartói szerződés tartalmáról beszélt. Kiemelte, hogy a tűz- és hibaátjelző berendezésről sem szabad megfeledkezni, az egy másik berendezésnek minősül, a tűzjelző karbantartására kötött szerződés nem jelenti automatikusan azt, hogy ott is elvégzik a szükséges feladatokat.
Gyapjas János, a Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoport elnöke több külföldi és magyar tűzeseten keresztül mutatta be, hol bukik el a tűzvédelem a gyakorlatban. Ezek között volt a düsseldorfi repülőtér termináltüze 1996-ban, az Egyesült Államokban lévő West Warwickben egy éjszakai klub tüze 2003-ban, az oroszországi Kemerovoban a Winter Cherry bevásárlóközpont leégése 2018-ban. Gyapjas János egy magyar eset kapcsán elmondta, egy kollégiumban a portás a tűzátjelzést lemondta, mert arra oktatták ki, hogyan mondja le a tűzjelzést, arra nem, hogyan ellenőrizzen, mikor tilos lemondani. Mire a tűzoltók egy másik jelzés alapján kiértek, már lángok csaptak ki az ablakon.
Lestyán Mária záró előadásában a tűzvédelmi koncepcióról beszélt, amelynek részét kell képezze az alapvető építészeti térbeli elrendezés, az alapvető tűzvédelmi kockázatelemzés, az alapvető szerkezeti kérdések, a beépített tűzvédelmi rendszerek, a hő- és füstelvezetés alapvető metodikája, a kiürítés, evakuálás alapvető stratégiája, a tűzoltói beavatkozás alapvető feltételei, valamint a használat alapvető feltételei:
A TSZVSZ elnöke hangsúlyozta: az átfogó tűzvédelmi koncepció célja az épület teljes életciklusában a tűzvédelmi helyzet egyensúlyának alapjait megteremteni.
