Szakvizsgáztatókat sarcolna a katasztrófavédelem
A tűzvédelmi szakvizsga színvonalának csökkenését eredményezheti a katasztrófavédelem által előkészített jogszabály-módosítás.
Társadalmi egyeztetés címén, 3 napos véleményezési határidővel november 18-án jelent meg a kormany.hu-n a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsgáztatás részletes szabályairól, valamint egyes rendészeti tárgyú belügyminiszteri rendeletek tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő módosításáról szóló BM rendelet tervezete.
Érthetetlen összevonás, túlzó feltételek
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által kidolgozott tervezet a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tizenhat foglalkozási ágat, munkakört tizenkettőre csökkenti. A tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek, tömítések, tűzállóságot növelő bevonatok, burkolatok beépítését, alkalmazását, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők ugyanazt a szakvizsgát tennék le, viszont ez három jól elkülöníthető területnek számít, más-más szakemberek specializálódtak rá. Az oktatási idő minimuma 4 órában van meghatározva, de a piaci versenyben nem valószínű, hogy az oktatásszervezők növelnék az óraszámot, pedig nagy szűkség lenne rá.
A tűzállóságot növelő bevonatok, burkolatok beépítéséhez, alkalmazásához szükséges szakvizsga letételéhez legalább érettségit írnának elő. Nem tudni, miért lesz jobb, ha például a festéshez valaki érettségivel is rendelkezik, ellenben sokak elesnek ettől a munkalehetőségtől. De lehet, hogy csak annyi történt, hogy az OKF-en az egyik mondatban a „vagy”-ot véletlenül átírták „és”-re, ez viszont nagyon súlyos következményekkel jár.
Vizsgáztatják a vizsgáztatókat
A hatályos 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet most is szigorú követelményeket ír elő a szakvizsgáztatókra és a vizsgabizottság elnökére. Ezt viszont tovább szigorítanák, az elnök esetében a tűzvédelmi szakterületen öt helyett tízéves szakmai gyakorlatot írnának elő. Az oktatás esetében annyi a megkötés, hogy az órák minimum 25 százalékát legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkezőnek kell tartania.
A jelenlegi szabály alapján a szakvizsgáztatónak és az elnöknek az adott foglalkozási ághoz tartozó érvényes szakvizsgával kell rendelkeznie. A tervezet szerint a jövőben az oktatóknak a szakvizsgáztatókkal együtt a katasztrófavédelemnél kellene vizsgázniuk, foglalkozási áganként 13 ezer forintért. Ez ötévente az összes ág esetében 156 ezer forint kiadást jelent.
A katasztrófavédelmi igazgatóságok a szakvizsgáztatásra és a szakvizsgára felkészítő képzésen oktatásra jogosultak részére képzéseket tart. Ennek ára a tervezetből nem derül ki. A felkészítő képzés oktatóinál a vizsga alól bizonyos esetben a tűzvédelmi szakértői engedély, igazolás felmentést ad, viszont csak érvényes vizsgaigazolással rendelkező oktatót lehet alkalmazni, a felmentéssel rendelkezőket kifelejtették a rendelet szövegéből.
Ki jár jól?
Az oktatásszervezők, szakvizsgáztatók a BM rendelet tervezetéről a kormany.hu oldaláról értesültek, már ha egyáltalán időben észrevették a véleményezésre adott három napon. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai egyeztetést nem tartott, így a szakemberek a hibák sorára sem tudták felhívni előzetesen a figyelmet. A hatásvizsgálati lap tanúsága szerint „a rendelet elfogadása hozzájárul a tűzesetek megelőzéséhez, az emberi élet és anyagi javak biztonságának fokozásához. A tűzesetek számának várható csökkenésével kevesebb káros égéstermék juthat a levegőbe, ami hozzájárul a környezet védelméhez”.
Amennyiben a rendeletet ebben a formában kiadja a belügyminiszter, csökkenhet a tűzvédelmi szakvizsga színvonala, sokan elveszíthetik a munkájukat, a szakvizsgáztatást pedig egy szűk kör kezére játszhatják. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ és kilenc katasztrófavédelmi igazgatóság is regisztrált oktatásszervező.
