Sütőolaj a lépcsőházban

Vajon olvasták az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nél?

A használt sütőolaj helyszíni begyűjtésére intelligens gyűjtőedény tesztelésébe kezdenek Kaposváron – adta hírül a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.

Magyarországon eddig nem volt megoldott hatékonyan a lakossági használt sütőolaj és zsiradék begyűjtése, elhelyezése és feldolgozása. A hulladékudvarokban és a MOL-kutak egy részénél ugyan le lehet adni ezt a fajta hulladékot, és bioüzemanyagot állítanak elő belőle, de a lakossági használt sütőzsiradékoknak így is több mint 95%-a vagy a szennyvíztelepeken, vagy a hulladéklerakókban, vagy egész egyszerűen a földre kiöntve végzi.

Az NHKV Zrt. ezért kidolgozott egy olyan begyűjtési rendszert, mely a regionális hulladékgazdálkodókkal és a területileg illetékes önkormányzatokkal együttműködve megoldást kínál a használt sütőolaj problémájára. A programot elsőként Kaposváron tesztelik, ennek keretében minden lakás, valamint családi házas háztartás kap egy-egy minimum 3 literes gyűjtőedényt, amelyben 1-2 hónap alatt keletkező, használt sütőolaj és zsiradék fér el. Az edény szagzáró, hőálló, hőszigetelt fogórésszel rendelkezik, és egyszerűen azonosítható.

A társasházak lépcsőházaiba egy 50-60 literes intelligens gyűjtőedényt raknak, melybe a lakosok bele tudják önteni a 3 literes edényben összegyűlt sütőolajat. A társasházi gyűjtőedényekbe olyan eszközt építenek, mely méri a tartály telítettségét, és az adatokat egy központi szerverre továbbítja. Az edényekbe szerelt azonosítók segítségével megvalósítható a bejelentés alapú ürítés is akár mobil applikációval támogatva.

A családi házas övezetben a sütőolaj gyűjtése ugyanúgy történik, mint a többi szelektív hulladéké: a lakók kiteszik az utcára a gyűjtőedényt, és azt a gyűjtőkocsi elszállítja, a háztartás pedig ismét egy beazonosított csereedényt kap. A gyűjtés gyakorisága várhatóan 1-2 hónap lesz.

Ami a társasházakat illeti: itt is minden lakás külön edényt kap, ugyanakkor minden lépcsőháznak lesz egy közös gyűjtőedénye is, kivehető tartállyal. A tartályokat elsősorban a telítődés függvényében, várhatóan havi rendszerességgel szállítják majd el, cseretartály biztosításával – írja az NHKV Zrt.

Csakhogy…

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szerint épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

Az OTSZ azt is kimondja, hogy lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – a következő mondatban foglalt kivétellel – nem helyezhetők el. Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.

Ebből következőleg egy lakóház menekülési útvonalnak minősülő lépcsőházát, folyosóját már csak rendeltetéséből adódóan sem lehet használni hulladék gyűjtésére. Mivel nagyon is éghető anyagról van szó, már csak ennek okán sem helyezhető el a menekülési útvonalon. Arról pedig még szó sem esett, mi történik tűz esetén, és milyen következményekkel járhat, ha valaki vízzel kezdi meg az oltást.

A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerint épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése 20-500 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal jár, melynek kiszabása a hatósági ellenőrzés során kötelező.

Akkor hogy?

A Lánglovagok.hu az ügyben megkereste az NHKV Zrt.-t, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (OKF) és a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot.

Elsőként Mukics Dániel, az OKF helyettes szóvivője reagált: “A társasházakban a kukák tűzvédelmi szempontból biztonságos elhelyezése nem új keletű feladat. Több városban évek óta a szelektív hulladékgyűjtők elhelyezéséről is gondoskodni kell. A katasztrófavédelem hatósági szakemberei különös figyelmet fordítanak a témakörre, ami a használtolajgyűjtő-edények kihelyezésével sem fog változni. A katasztrófavédelem mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűjtőedények kihelyezése ne rontsa az épületben élők biztonságát.”

Ezt követően az NHKV Zrt. Sajóirodája adta meg szűkszavú válaszát: “A pilot projekt műszaki tartalmának kialakítása során az összes releváns jogszabályt figyelembe vettük, a szükséges egyeztetéseket a helyi katasztrófavédelemmel lefolytattuk.”

Kukák szabálytalan elhelyezése egy társasházban
Kukák szabálytalan elhelyezése egy társasházban
(Fotó: Kis-Guczi Péter)

Végül Mihályka Szabina megyei katasztrófavédelmi szóvivő írt a tűzoltóportálnak: “Valóban az új lakossági használt sütőolaj és zsiradék begyűjtését szolgáló rendszert elsőként Kaposváron fogják tesztelni. Erről döntött az önkormányzat, azonban a megvalósítás mikéntjéről, módjáról még nem esett szó. Az egyeztetések a katasztrófavédelemmel már folyamatban vannak. Mindkét félnek érdeke, hogy a lakosság biztonságát garantálják.”

A szelektív hulladékgyűjtést sem gondolták át előre

A társasházakban élők nagy része a szelektív hulladékgyűjtés problémáját is megtapasztalhatta, ugyanis az újabb kukákat sok helyen egyszerűen nem volt hova rakni. Kényszerből így a földszinti folyosóra kerültek, számos esetben a főbejáratok közelébe. Ez tűzvédelmileg rendkívül veszélyes, és elkerülhetetlenül 20-500 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal jár.

Az NHKV Zrt. a Lánglovagok.hu kérésére nem adott tájékoztatást arról, hogy pontosan hova is gondolták elhelyezni a társasházakban a gyűjtőedényeket, és nem közölt a tárolókról műszaki információt sem.

Rovat
Témakör