Tűzoltásvezető

Tűzoltásvezető

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet.

A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz

a) a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek;

b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet;

c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet;

d) az a)–c) pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti;

e) elrendelheti a Műveletirányító Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását;

f) igényelheti az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását;

g) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti;

h) elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak. A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó;

A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.

Az a) pontban felsorolt szervek egységeinek a tűzoltásvezető csak a jelenlevő parancsnokaik, illetve vezetőik útján adhat utasítást a tűzoltásban való közreműködésre.

A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet szerint a tűzoltás szervezetét a tűzoltásvezető vezeti.

Tűzoltásvezetői feladatokat az alábbi szolgálati beosztásban szolgálatot ellátó személyek láthatnak el:

  • a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 33/E. §-a szerinti együttműködési megállapodásban meghatározott személy,
  • a létesítményi tűzoltóság
    • rajparancsnoka,
    • szolgálatparancsnoka,
    • tűzoltási szakterület vezetője,
    • parancsnok-helyettese,
    • parancsnoka,
  • az önkormányzati tűzoltóság
    • rajparancsnoka,
    • parancsnok-helyettese,
    • parancsnoka,
  • a hivatásos katasztrófavédelmi szervek tekintetében a főigazgató által meghatározott személyek.

A tűzoltásvezetői feladatokat csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló rendeletben meghatározott iskolai végzettséggel, érvényes foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálattal lehet ellátni.

A tűzoltás vezetését végzők jogai és kötelességei

A tűzoltásvezető a tűz oltásának egyszemélyi felelős vezetője, elöljárója a riasztott és a tűzoltásban részt vevő tűzoltóknak.

A tűzoltásvezető joga

  • a tűzoltás vezetését indokolt esetben megosztani;
  • a tűzoltás szervezetében meghatározott és egyéb beosztások betöltésére a tűzoltásban résztvevők közül bárkinek parancsot adni;
  • elrendelni a szükséges erők, eszközök riasztását, valamint szükség esetén további tűzoltói erők riasztását igényelni;
  • a tűzoltás érdekében az esemény felszámolásához szükséges szervezetek kirendelését igényelni, azokat alkalmazni, tartalékba helyezni, számukra közvetlen vezetőjük útján utasítást adni;
  • a tűzoltáshoz természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek közvetlen részvételét, a rendelkezésükre álló adatok közlését, valamint azok járművei, eszközei, felszerelései, anyagai rendelkezésre bocsátását igényelni;
  • a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérni;
  • a tűzeset helyszínét zárt területté nyilvánítani, azok helyén és környezetében minden olyan tevékenységet vagy mozgást korlátozni, megtiltani, amely a tűzoltást akadályozza vagy hátrányosan befolyásolja, továbbá elrendelni az illetéktelen vagy veszélyeztetett személyek, állatok és anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését;
  • a tűzoltás vagy életmentés érdekében – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentesség figyelembevételével – természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe behatolást elrendelni;
  • bontást elrendelni, különösen ha azt a felderítés, az életmentés, a robbanásveszély, a tűz megközelítése (a behatolás), a tűz terjedésének megakadályozása, a füst, gáz, gőz eltávolítása, az omlásveszély megelőzése, az utómunkálat indokolja; valamint szükség szerint meghatározott felkészültségű szakember segítségét igényelni.

A tűzoltás vezetését végzők a biztonsági és a munkavédelmi szabályok alapján a tűzoltásban résztvevők baleset- és életvédelméről minden helyzetben intézkednek, annak megtartásáról és megtartatásáról gondoskodnak.

A tűzoltásvezető a megállapított riasztási fokozat alapján meghatározza a vonulási útvonalat és a vonulási sorrendet.

A tűzoltásvezető a tűzoltás érdekében intézkedik a rendelkezésre álló erők és eszközök szakszerű alkalmazásáról, meghatározza a tűzoltásban résztvevők számára a személyi és csapat védőfelszerelések körét és használatát.

A tűzoltásvezető meghatározza

  • a tűzoltás vezetésének módját, kijelöli a vezetési pontot, és azt indokolt esetben piros színű villogó fénnyel jelölteti, intézkedéseinek, utasításainak végrehajtását folyamatosan számon kéri, ellenőrzi, vagy ellenőrizteti;
  • a tűz oltásával kapcsolatos feladatokat, s ezek végrehajtásának sorrendjét, az alkalmazandó oltóanyagot, tűzoltási módot, a lehető legbiztonságosabb és az egészséget legkevésbé veszélyeztető munkavégzés feltételeit;
  • a tűzoltás-előkészítés módozatát, ezen belül
    • tartályról történő sugárszereléskor az oltáshoz szükséges sugár nemét, a vízsugár formáját, a habképző anyag alkalmazását;
    • alapvezeték-szereléskor az osztó helyét;
    • táplálás-szereléskor utasítást ad a vízforrás felderítésére;
    • a beavatkozáshoz szükséges eszközök meghatározását, alkalmazását.
  • A tűzoltásvezető a megfelelő tájékoztatás érdekében jelenti
  • a kiérkezés tényét, felderítés megkezdését;
  • elsődleges helyszíni felderítést követően
    • a tűzeset helyét, kiterjedésének mértékét,
    • mi ég,
    • mit veszélyeztet,
    • az esemény riasztási fokozatának minősítését,
    • a társ- és egyéb szervek értesítésének, kirendelésének szükségességét,
    • a beavatkozás módját,
    • az irányítási módot az alapirányítás kivételével;
  • a további visszajelzések során
    • a tűz alakulását,
    • a tűz körülhatárolását,
    • a lánggal való égés megszüntetését,
    • a tűz eloltását,
    • az utómunkálatok megkezdését, befejezését,
    • a bevonulás megkezdését,
    • társ- és közreműködő szervek helyszínre érkezését,
    • sérültek, elhunytak számát,
    • az egyéb rendkívüli eseményeket.

A tűzoltásvezető a helyszíni felderítést követően a 1996. évi XXXI.
törvényben foglaltak alapján – indokolt esetben – elvégezteti a terület lezárását a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelmi, a létesítményi tűzvédelmi szervezet tagjai, vagy más szervezetek és a polgári személyek bevonásával. Annak indokoltsága esetén gondoskodik a biztonsági zóna határának, ellenőrző áteresztő pontok jelöléséről, a kiürítés végrehajtásáról, a biztonsági zónán belüli mozgásról.

A tűzoltásvezető a beavatkozás során – a személyi állomány igénybevételétől függően –gondoskodik

  • a beosztottak pihentetéséről,
  • a tűzoltásban közvetlenül részt vevő rajok váltásáról,
  • az utómunkálatot végzők vagy felügyeletet ellátók váltásáról,
  • pihenő-, szükség esetén melegedőhely biztosításáról,
  • védőitallal, ruházattal és étellel való ellátásról.

A tűzoltásvezető

  • intézkedést, javaslatot tesz anyagi, technikai, tűzvédelmi hatósági és szakfelügyeleti téren felmerült kérdések megoldására, valamint a tűzoltásban kiemelkedő munkát végzők munkájának elismerésére és a mulasztást elkövetők fegyelmi felelősségre vonására,
  • szükség estén tűzvizsgálót kér a helyszínre,
  • jelentést tesz a tűzeset helyszínére kiérkező elöljárónak a kialakult helyzetről, a tett intézkedésekről, a várható eseményekről,
  • azokban az esetekben, ha a keletkezett tűznek nemzetgazdasági szempontból nincs jelentősége vagy eloltása a megmentett értékkel nem jár, dönt – a gazdasági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével – a tűz oltásáról vagy a teljes elégés felügyeletéről úgy, hogy a tűzesettel összefüggésben járulékos kár ne keletkezzen,
  • zárt térbe történő behatolás elrendelésével egy időben intézkedik a létszám és a felszerelések ellenőrzéséről és annak nyilvántartásáról.
Rovat
Témakör