Európa katasztrófavédelmi egysége

Az idén létrejött rescEU légi flottáját a görög erdőtüzeknél már mozgósították.

A klímaváltozás az emberiséget érintő egyik legnagyobb kihívás, amelynek pusztító hatásai ma már mindannyiunk számára nyilvánvalók. Az erdőkben és a városokban tűzvészek pusztítanak, katasztrofális erősségű viharok és súlyos áradások rombolják a lakott területeket, elűzve az embereket az otthonaikból, és minden évben ezrek életét követelve.

Az egyre gyakoribb természeti katasztrófáktól sajnos egyetlen ország sem teljesen védett – hívja fel a figyelmet Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős európai biztos. Csak 2017-ben az erdőtüzek több, mint 1,2 millió hektárnyi erdőterületet égettek le Európában, és a tűzoltókkal együtt 127 ember halálát okozták.1 2019-ben az Északi-sarkvidéket is elérő tüzek az Európai Unió területénél nagyobb méretű hamu- és füstfelhőket hoztak létre.2 Idén nyáron annak is a tanúi lehettünk, hogy Szibériától Brazíliáig, a Földközi-tengertől az Északi-sarkvidékig fekete füst borította az égboltot, s mindez életek és egzisztenciák tragikus elvesztésével járt.

Az egyre növekvő fenyegetéssel csak úgy tudunk megküzdeni, ha válaszmechanizmusainkat a kihívás méretéhez és jellegéhez igazítjuk. Janez Lenarčič szerint hatásos, gyors és jól szervezett választ kell adnunk a hirtelen, nem várt katasztrófákra is. Befektetésekre van szükségünk a hatékonyabb megelőzés és felkészültség érdekében. A legszükségesebb teendőnk pedig az, hogy együttműködjünk. Egyetlen országot sem szabad magára hagyni a természeti katasztrófákkal szembeni küzdelmében. Polgáraink ezt várják el tőlünk – a szolidaritás az Európai Unió legnagyobb felelőssége és ereje.

A szolidaritás és az együttműködés a két irányadó alapelv. 2001 óta létezik a közös Európai Polgári Védelmi Mechanizmus – ami egy olyan katasztrófakezelési rendszer, amely a veszélyhelyzetek által sújtott országok számára lehetővé teszi, hogy más európai országok segítségét kérjék. A mechanizmus sikerességét mutatja, hogy az eddig már több, mint 300 segítségnyújtási igényre reagált mind az EU-n belül, mind azon kívül.

Megalakulás

Az Európai Parlament és az Európai Tanács jóváhagyását követően 2019 márciusában alakult meg a rescEU. A tűzoltó repülőgépek és helikopterek első flottáját májusban hozták létre, még a 2019. évi erdőtűz időszakot megelőzően. Ez a tartalék flotta segíti az EU-t abban, hogy gyorsabb és átfogóbb választ legyen képes adni az egyes válságokra. A flotta biztonsági hálóként is működik, abban az esetben, ha a nemzeti kapacitások túlterheltek és az Európai Polgári Védelem Eszköztár nem áll rendelkezésre.

A rescEU kiegészíti a nemzeti polgári védelmi erőfeszítéseket. Ez akkor fontos különösen, amikor több ország egyidejűleg azonos típusú katasztrófával néz szembe, és nem tudnak egymásnak segíteni. Eddig hat ország (Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország, Spanyolország és Svédország) bocsátotta eszközeit a rescEU-flotta rendelkezésére, beleértve tűzoltó repülőgépeiket és helikoptereiket is.

Az első rescEU-flotta

Ezek a kapacitások gyorsan mozgósíthatók a nemzeti kapacitások kiegészítésére. Az új rendszer nem csupán “biztonsági hálót” jelent a szakértők, csapatok és eszközök mozgósításához, de megerősíti azt a kollektív képességet is, hogy megelőzhessük a katasztrófákat, fel tudjunk készülni és időben reagálni tudjunk rájuk.

Miért van szükségünk egy erősebb és nagyobb teljesítményű rendszerre?

Az extrém időjárási körülmények próbára tették az európai országok azon képességét, hogy segítsenek egymásnak akkor, amikor egyszerre több ország szembesül ugyanazzal a katasztrófával. Az utóbbi években előfordult, hogy futótüzek által sújtott országok nem kaptak támogatást, mert abban a pillanatban egyik országnak sem volt épp megfelelő kapacitása tűzoltók és tűzoltó repülőgépek felajánlására.

Ez a helyzet nem ismétlődhet meg többé – hangsúlyozza Janez Lenarčič. 2019 augusztusában Görögországnak szükséghelyzettel kellett szembenéznie: 24 órán belül összesen 56 erdőtűz tört ki az országban. Az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus azonnal reagált, és először mozgósította a rescEU tartalékkapacitását. Három repülőgépet küldtek az érintett régióba Olaszországból és Spanyolországból, amelyek segítettek Görögországnak a tűz megfékezésében.

Janez Lenarčič hálás minden olyan országnak, amely támogatást nyújt és hozzájárul a rescEU működéséhez. Büszke az Európai Unió összes tűzoltójára és azokra, akik elsőként reagálva folyamatosan kockáztatják az életüket az emberek megmentése, az ökológiai és gazdasági veszteségek csökkentése érdekében.

A válságkezelésért felelős európai biztos kijelentette: folytatni fogja az együttműködést az uniós tagállamokkal az új rescEU eszköztár teljes potenciáljának kiaknázásához, és biztosítani fogom, hogy megfelelő eszközökkel rendelkezzünk mindenféle veszélyhelyzet kezelésére. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa továbbra is kulcsszerepet játsszon az egyre gyakoribbá váló súlyos katasztrófák elhárításában és a rászorulók segítésében, akár otthon, akár külföldön.

A rescEU a jövőben

A kezdeti átmeneti időszak a rescEU tekintetében 2025-ig tart. További kapacitásokkal és eszközökkel egy olyan állományt fognak létrehozni, amely képes reagálni a különféle katasztrófákra, ideértve az egészségügyi veszélyhelyzet, valamint a biológiai, radiológiai, vegyi és a nukleáris incidenseket is. A rescEU tovább erősíti az EU katasztrófa-megelőzési, valamint a katasztrófákra való felkészülési és reakcióképességét is. Egy szolidaritáson alapuló Unióban ez biztosítja, hogy egyetlen ország se maradjon egyedül a nehéz helyzetekben.

Rovat
Témakör