Tanácsok tűzoltóbarátnőknek

Kedves hölgyeim, amikor tűzoltót választunk partnerül, nem biztos, hogy tudatában vagyunk döntésünk mélységeivel. Álljon itt egy rövid összefoglaló a teljesség igénye nélkül a ránk váró megpróbáltatásokról.

Az éjjeli lámpakapcsolás

Az első és legfontosabb, amit egy bimbózó tűzoltókapcsolatban meg kell tanulnunk az, hogy éjjel sötétben találjuk meg a vécét, ugyanis a legnagyobb aljasság párunkat holmi lámpakapcsolással kiugrasztani az ágyból.

“Gyere be hozzám szoliba”

Az első laktanyalátogatás gyakorlatilag ugyanolyan horderejű, mint a szülőkkel való első találkozás. Lehetetlen normáknak, és egy egész csoportnak kell itt megfelelnünk. Szellemesnek, okosnak és szépnek kell mutatkoznunk, aki éppolyan nőies, mint amilyen házias. Csinosan és kipihenve érkezzünk. Nem rossz ötlet valami aprósággal meglepni az egész csoportot, úgy mint: süti, süti, vagy esetleg süti.

Látogatásnál valamit mindig vinni kell

Egyébként is szokjuk meg, hogy üres kézzel sosem szabad érkeznünk a laktanyába. És ne felejtsük el azt sem, hogy a párunknak szánt finomságnak elegendőnek kell lennie az egész csoport számára. Amikor a későbbiekben beszédtémává válunk, nem a következő fog elhangzani: “benn volt xy asszonya, ezt meg azt mondta”, hanem az, hogy “benn volt xy asszonya, ezt meg azt hozta, ott van a konyhaasztalon, gyorsan nézd meg, mert talán már el is fogyott, lehetett volna benne több cukor is, de azért nem rossz”. Névnapon, és egyes helyeken születésnapon is süteménydömping van, amit az ünnepelt biztosít. Készüljünk fel tehát néhány recepttel (amit ne szolgálat előtti este próbáljunk ki először), mert cukrászdai sütemény vitelekor rossz fény vetül ránk.

Élelmet csomagolni a kedvesnek

A legtöbb tűzoltó hozott anyagból táplálkozik, amit rendszerint asszonyuk vagy édesanyjuk főz nekik előző nap. A pizzarendelés és a benn főzés kiegészítő lehetőségek csupán. Egyébként sok tűzoltótól nem áll messze konya művészete, szóval némi fondorlattal rá lehet őket bírni a főzésben való segítésre.

A vasalás

Nem minden tűzoltóságon sikk a vasalt ruha, tehát ha párunk mereven ragaszkodik ahhoz, hogy ne fáradjunk egyenruhájának vasalásával, fogadjuk is meg, hiszen csak nem szeretnénk őt nevetség tárgyává tenni?!

Cicababák képei a hálóban, a szekrényében

A legtöbb tűzoltó odavan a nőkért, és még egy párkapcsolatban élő tűzoltó sem veti meg a csillogó popsik és dagadó keblek látványát (reménykedjünk benne, hogy csak a látványát), főleg szolgálatban nem, tehát ne lepődjünk meg, hogyha nehéz bombázókkal találkozunk kedvesünk szekrényében vagy a hálóban, ahol alszik. Ez utóbbi kevésbé vészes, mivel ugye a hálókat nemcsak, hogy többen, hanem más csoportbéliek is használják, tehát több mint valószínű, hogy azzal leszünk megnyugtatva, hogy mások tették ki a lányokat. A szekrény már más lapra tartozik, hiszen ez az egyetlen személyes területe párunknak. Ha többszörös rosszallásunkra is változatlan mosolyognak a szekrényajtóról a 32 fogas tünemények, próbálkozhatunk esetleg ellenképekkel: kiváló (fél)meztelen férfinaptárak kaphatóak. Bónuszt érnek a tűzoltónaptárak.

Idegenül cseng a hangja a vonalban, és hamar leteszi (háttérben nevetés)

A laktanyában nincs helye a gyengédségnek, ezért ha azt tapasztaljuk, hogy kedvesünk a telefonban nem gügyög, ahogy szokott, legyünk megértőek: a bajtársak előtt gyengének, mi több, papucsnak mutatkozni önsors-rontás.

Csendes és levert a vonalban

Minden erőltetés nélkül kérdezzük meg, voltak-e káresetnél, volt-e sérült vagy esetleg halott is. Még a legöregebb és legvagányabb tűzoltókat is megviselik bizonyos esetek, de kivétel nélkül mindegyikük érzékeny a gyermekáldozatokra és az ismerősáldozatokra. A faggatózással nem érünk el semmit, de türelemmel és megértéssel annál többet.

Leadós reggeli élménybeszámoló

Nagyon sok tűzoltó a kollégáival beszéli meg a káreseteket, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne igényük többre is. A “problémát hazavigyem-e vagy tartsam-e benn a laktanyában” mindenhol vita tárgyát képezi. Ugyanúgy, mint ahogy minden tűzoltónak más és más a személyisége, más és más a problémamegoldó képességük és szükségletük is. Bárhogy is van, a bajokat ki kell tenniük magukból ugyanúgy, mint másoknak, és nem szabad magukkal cipelniük hónapokig, évekig. Meg kell találniuk a módját, hogy kiszellőztessenek odabenn: munkával, sporttal, pihenéssel, alkotással, s mindezek mellett beszéddel, beszéddel és még több beszéddel.

Tűzoltópárunknak igen sokat segíthetünk azzal, hogyha meghallgatjuk, de még egyszer mondom: nem kihallgatjuk, nem harapófogóval húzzuk ki belőle, csupán bátorítjuk figyelmünkkel. Az értő figyelem sokszor nagyon nehéz: meghallgatni valakit anélkül, hogy tanácsainkkal bombáznánk, vagy saját élményeinkkel tarkítanánk elbeszélését. Márpedig a tűzoltónak nagyon sokszor csak ennyire van szüksége. Ha tehát leadós reggelen leteszi a kabátját és már dől is belőle a szó, szakítsunk rá időt, hogy elmondhassa, hogy átrághassa magát rajta, hogy túllehessen rajta… legyünk türelmesek, még ha éppoly dagályos vagy csapongó is párunk elbeszélése. Ne lepődjünk meg azon sem, ha a nap folyamán, esetleg napokkal később is eszébe jut még egy-egy gondolat a sérült fejéről, a halott szeméről, vagy “arról a szagról”. Minél több alkalma van szellőztetni, annál “kevésbé lesz állott a levegő odabenn”, annál több esély van rá, hogy feldolgozza az élményeit. Egészen addig elégtelen a feldolgozás, amíg bevillannak képek, amíg álmodik az esettel.

Ha teljesen biztosan tudjuk, hogy van legalább egy olyan személy párunk életében, akivel meg tudja osztani az élményeit (másik tűzoltó, civil barát vagy szülők, testvérek), s minket nem akar terhelni, akkor ebbe nyugodjunk bele. Ne a kíváncsiság hajtson minket és ne a horror iránti kissé perverz vágyunk, hanem inkább értsük meg, hogy párunk kímélni akar bennünket, hiszen az élményei valóban megviselhetnek bennünket is.

“Mert neked a kollégáid is fontosabbak, mint én”

Ne felejtsük el, hogy a tűzoltók olyan élményeket élnek át együtt, amit velünk valószínűleg sohasem fognak. A bajtársiasság fogalmát bőven kimeríti a közösen átélt extrém stressz, a veszélyes helyzetek, sőt, nemritkán egymás haláltól való megmentése. Ezek olyan nagyon erős köteléket szőnek a tűzoltók közé, amivel semmi más nem versenghet. Természetesen egészséges esetben mindenkinek megvan a maga helye a tűzoltó életében: a bajtársaknak éppúgy, mint a partnernek és a családnak.

Alvás, gyógyfürdő és masszírozás

Alig van tűzoltó, aki ki tudná magát pihenni a laktanyában. Általában keveset alszanak, és még azt is felszínesen. Figyeljünk rá, hogy otthon pótolni tudja az elmaradt órákat: akár nappali alvással is. A fizikai munka és az éjszakai hirtelen igénybevétel következtében a legtöbb tűzoltónak vannak izomfájdalmai, ízületi problémái, reumája. Nagyon jót teszünk vele, ha gyakran masszírozzuk: ez nemcsak az ellazulását segíti elő, hanem a kapcsolatunk is tartalmasabbá válik tőle. S nemcsak a testi kontaktus, hanem a közös időtöltés miatt is: egyébként is jót tesz a kapcsolatnak a közös kikapcsolódás, olyan, amiben közösen vesz részt a pár. Ilyen lehet a kirándulás, biciklizés, séták, főzés, vagy akár a gyógyfürdő, ami még a tűzoltó igénybe vett testének is jót tesz, s a legtöbb helyen ez nekik kedvezményes is. Tipp: ne versenyezzünk vele, ki tud több ideig a szaunában maradni… ő fog nyerni.

Rovat
Témakör