Online interjú Rajnai Zsolttal

A Lánglovagok.hu fórumának vendége volt május 29-én Rajnai Zsolt kaposvári tűzoltóparancsnok, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltók Országos Szövetségének újonnan megválasztott elnöke. Az alábbiakban több hozzá intézett kérdést és a rá adott válaszokat olvashatják szerkesztett formában.

* * *

Dreszi:
A tisztújításon mi volt az, amivel lenyűgözte a HÖTOSZ tagjait? Vagy mindenképpen váltás kellett?

Rajnai Zsolt (Fotó: Kaposvári tűzoltóság)

Rajnai Zsolt:
A HÖTOSZ közgyűlésén nem kellett lenyűgözni senkit, hiszen már régóta ismert volt, hogy most tisztújításra kerül sor. Ennek megfelelően előzetesen megkezdődtek az egyeztetések a szervezet tagjai között. Az egyeztetések során sokat beszélgettünk arról, hogy hogyan tovább. Én mindig hangoztattam, hogy mi az, amit véleményem szerint másképp kellene tenni, és valószínűleg ez volt az, ami alapján a többség rám voksolt.

nazda:
Kérem mondjon/írjon legalább három olyan fontos érvet ami a HÖTOSZ megalakulása óta, a mai napig is igazolná a szervezet/szövetség létjogosultságát, a már korábban is meglévő MTSZ, HTFSZ és FTSZ mellett!

Rajnai Zsolt:
Én 11 éve vagyok megyei képviselője a HÖTOSZ-nak, és ha megengedi csak egy érvet mondok, amiért szükség van erre a szervezetre, de ez a legfontosabb. Nincs ma Magyarországon még egy olyan szervezet, amely a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok érdekeit olyan határozottan képviselné, mint a HÖTOSZ. Nem lehet elvitatni azokat az eredményeket, melyeket korábban elértünk, akár a jogszabályalkotások, akár a költségvetés, akár a technikai fejlesztések terén.

Parancsnokként – Önnel szemben – azt tapasztaltam, hogy a szervezetben aktívan dolgozók /nem csak parancsnokok/ megpróbálták mindig a saját szervezetük érdekeit képviselni. Én tisztelem őket ezért, még akkor is, ha ez nem volt mindig eredményes.

Danka János:
Mennyire tapasztalta, hogy a HÖTOSZ-on belül a parancsnokok (parancsnokságok) a saját érdekeik mentén (kisebb/nagyobb parancsnokság; saját – HÖTOSZ-on kívüli – érdekérvényesítő kapcsolatok megléte/hiánya stb.) gondolkoznak, és – ha ezt tapasztalta – próbál-e ez ellen tenni, és miképpen?

Rajnai Zsolt:
A HÖTOSZ egy érdekképviseleti szerv, ahol minden tag szeretné a saját érdekeit a lehető legjobban érvényesíteni. Nem emlékszem olyanra, hogy személyes érdekek befolyásoltak volna bárkit a szövetségen belüli munkában. Ezek az érdekek sokszor eltérőek, hiszen a „kicsi” és a „nagy” tűzoltóságoknak is mások a problémái. A legnagyobb feladat ezeket az érdekeket összeegyeztetni, és megfelelően képviselni.

Dreszi:
Hogyan képzeli el az együttműködést az egyéb érdekvédelmi szervezetekkel? HTFSZ, MTSZ stb. Mennyiben kívánja növelni a HÖTOSZ érdekérvényesítő képességét a BM/OKF felé?

Rajnai Zsolt:
Nagyon fontosnak tartom, hogy a HÖTOSZ a jövőben szorosabb együttműködést hozzon létre a különböző érdekérvényesítő szervezetekkel. / MTSZ, LÖTOSZ, HTFSZ / Eddig is voltak kérdések, amelyek közös fellépésre ösztönözték ezeket a szervezeteket, de összességében szoros együttműködés nem alakult ki. Sajnos többször előfordult az is, hogy egymás ellen szóló nyilatkozatokkal még indulatokat keltettek egymással szemben. Ezen mindenképpen változtatni kell, és ez a HÖTOSZ-on a jövőben nem fog múlni.

Szintén fontos, hogy a HÖTOSZ és az OKF között kialakult ellenséges érzület megszűnjön. Mivel ezek az érzések többnyire emberi kapcsolatokra vezethetők vissza, remélem a személyek változásával ez megszűnik. Meggyőződésem, hogy az eredményességet nem a szembenállás, hanem az együttműködés biztosítja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárki feladná az elveit, gondolatait.

Lényeges, hogy a bennünket érintő szabályozások előkészítésénél már a munkabizottságokban ott legyünk, és elmondjuk a véleményünket. Erre rendelkezésre állnak a HÖTOSZ szakbizottságai. Ezt az első találkozáskor felajánlottam Tatár tábornok úrnak, aki nem zárkózott el ez elől.

Big Gabi:
Szándékában áll-e az MTSZ, LÖTOSZ és a szakszervezetek vezetőivel, mondhatni azonnal tárgyalást kezdeményezni a Tűzoltóság és állományának jelenlegi helyzetéről, jövőjéről, helyéről és szerepéről stb.?

Rajnai Zsolt:
Az említett szervezetek vezetőivel már megtörtént az első találkozás a múlt héten, és megegyeztünk abban, hogy a pár évvel ezelőtt készült koncepciót, – amit akkor mindenki elfogadott – még ebben az évben újratárgyaljuk.

TLF4000:
Vannak-e tervei arra, hogy a tűzoltóságoknál fellépő anyagi, személyi és technikai hiányosságokat miképpen lehetne csökkenteni, illetve mi módon lehetne több anyagi forráshoz jutniuk a parancsnokságoknak?

Rajnai Zsolt:
Az önkormányzati tűzoltóságok jó része kizárólag a normatív költségvetésre támaszkodik a feladatai ellátásához. Ez tudjuk, hogy kevés. A normatíva emelése érdekében a HÖTOSZ-nak határozottan ki kell állni, különösen a dologi kiadások emelése érdekében. Nem tudunk elvonatkoztatni azonban az ország jelenlegi helyzetétől, és nem áltathatjuk magunkat abban, hogy miközben a költségvetés minden területén megszorítások várhatók, mi leszünk a kivételek. A tűzoltóparancsnokoknak kell helyben megtalálni azokat a lehetőségeket, melyek kiegészítik a központi normatívát. Ehhez olyan kapcsolat kell a fenntartó önkormányzattal, hogy az megértse és támogassa a tűzoltóságot, valamint ki kell használni azokat a bevételi lehetőségeket, melyre a vonatkozó BM rendelet lehetőséget ad. Erre vannak nagyon jó példák az országban, érdemes tőlük tanulni.

Big Gabi:
A 60/1992. (XI. 17) AB határozat alapján a minisztériumi, illetve egyéb központi állami szervektől származó állásfoglalásoknak jogi ereje, kötelező tartalma nincs. Az AB határozatából kiindulva Ön egyetért-e azzal, hogy a BM OKF Főigazgatója, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egységes szolgálatszervezési gyakorlatának megvalósításához „ÚTMUTATÓ” – kiadását tervezi, amelyben hatályos jogszabályok értelmezését és alkalmazását szándékozik rögzíteni?

Rajnai Zsolt:
A tűzoltóságok szolgálatszervezési kérdéseit minimum belügyminiszteri rendeleteknek kellene rendeznie. A kérdésében megfogalmazott ügyben legfontosabb az lenne, hogy a vonatkozó BM rendeleteket egy közös jogszabályba vonják össze, eltüntetve a köztük lévő ellentmondásokat.

Addig is fontos, hogy egységes elvek szerint történjen a szolgálatszervezés, ezért egyetértek azzal, hogy ezt a főigazgató szabályozza. Ez a szabályozás a jogszabályban biztosított megyei igazgatói engedélyezési gyakorlat egységesítését szolgálja, pontosan azért, hogy az ország különböző részeiben ez ne történhessen másképp. Ahhoz, hogy világosan lássuk, mely tűzoltóságokon van valódi létszámhiány, nélkülözhetetlen az egységes gyakorlat.

Harley:
Milyen tervei vannak a tűzoltóságok kommunikációjának elősegítésére? Miként kíván javítani a jelenlegi siralmas helyzeten?

Nagyon kevés parancsnokság van, ahol meg van bízva a sajtófeladatokkal egy tűzoltó. Sokszor az állomány részéről lenne igény rá, de a vezetőség részéről a kezdeményezés erős ellenállásba ütközik. Aztán vannak parancsnokságok, ahol nem mernek nyilatkozni (a sajtótörvényt persze nem ismerik), ott egyenesen a megyéhez irányítják az újságírókat, aztán meg csodálkoznak, ha azt olvassák, a lángokat a katasztrófavédelmi szakemberek fékezték meg.

Rajnai Zsolt:
A kommunikáció az egyik legfontosabb dolog a mai világban. Nem elég, ha jól dolgozunk, hiszen erről csak akkor értesül mindenki, ha ezt megfelelően publikáljuk is. Nagy segítség lenne, ha a tűzoltóságok rendelkeznének a kommunikációhoz értő saját szakemberekkel, de tudjuk, hogy ez nincs így. Sajnos nem csak a hozzáértés, hanem a státusz is hiányzik. Így nehéz versenyre kelni azokkal, akik ezt nálunk jobb feltételekkel és profibban csinálják.
Ha van olyan tűzoltóság, aki a hírekért a katasztrófavédelmi igazgatósághoz küldi az érdeklődőt, még rontja is ezt a helyzetet.

Hírvivő:
Szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint van-e lehetőség olyan kormányzati döntés visszafordítására, ami végzetes következményekkel járhat. Kérdésemben a tűzoltóságoknál kormányrendeletben előírt EDR rendszerre gondolok. Több szakmai vélemény született arról, hogy rendszer nem biztosítja a biztonságos hírváltást igazi vészhelyzetben. Erre igazi példa volt a WTC tragédiája. Magyarországon 2002-ben biztonsági okokra hivatkozva leállították a beruházat. Gazdasági érdekből ezen vélemények egyszer sem kerültek napvilágra, viszont sokszor hallunk közleményekben a rendszer mellett elkötelezettektől dicshimnuszokat. Ezek is igen csekély konkrétumokkal jelennek meg, egy éve kb. 10 mondatos érveléseket olvashatunk különféle köntösben.

Azt a választ nem tudom elfogadni, hogy több csapatpróbán áteset a rendszer, mivel ezen próbák is olyan környezetben és feltételekkel lettek megszervezve ami a létjogosultságot és a tökéletes működést volt hivatott demonstrálni. Sajnos a külföldi negatív példákat sorban hallgatják el, ezek csak baráti szálon futnak be az országba.

Kérdésemben egy kérés lapul meg. Kérem Önt, mint egy ilyen országos szervezet elnökét, ne engedje tűzoltók és állampolgárok életét veszélyeztetni. Javaslom egy szakmai bizottság felállításával ellenőrizzék a beharangozott ígéretek meglétét, és kellő nyomatékkal lépjenek fel, amennyiben a mentési feladatokat veszélyezteti a nem megfelelő rádióhíradás.

Kérem garantálja, hogy csak abban az esetben javasolja a végleges átállást, ha az biztonsági szempontból megfelelő.

Rajnai Zsolt:
Be kell, hogy valljam, nincs sok információm az EDR, vagy TETRA rendszer bevezetéséről. A kormányzati szándékról tudok, és arról, hogy ez minden rendészeti szervet érintene. Azt azonban, hogy ennek milyen hatásai lesznek, nem tudom megítélni. Ezért nézze el nekem, de nem tudok a kérdéseire korrekt választ adni.

Az online interjú teljes szövege itt érhető el.

Rovat
Témakör