Online interjú Kajsza Zoltánnal

A Lánglovagok.hu fórumának vendége volt július 6-án Kajsza Zoltán, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Az alábbiakban több hozzá intézett kérdést és a rá adott válaszokat olvashatják szerkesztett formában.

* * *

csakén:
Mi volt a tényleges indoka az Ön elődjének április 5-én történt leváltásának?

Kajsza Zoltán:
Elődöm leváltásának oka a HTFSZ működésének feltételeiből adódik. A vezetőséget négy évre választjuk, de évente megrendezendő küldöttgyűlésünkön számot kell adni az addig végzett munkáról egy beszámoló keretében. Elődöm beszámolóját a küldöttgyűlés nem fogadta el. Az ezután elrendelt visszahívási kezdeményezésen a tagság a bizalmat megvonta és új választás kiírását rendelte el. Ez a beosztás nem nyugdíjas állás még számomra sem. Addig szól, míg a tagság bizalmával megtiszteli a vezetőjét.

Harley :
A Tűzvonalban 105 júliusi számában ez olvasható:
„Lapunk a tűzoltó, tűzoltósági, szakmai érdekképviseleteket arra kérte, hogy a tűzoltóságot, az önkormányzatiságot mélyen érintő katasztrófavédelmi törvénytervezetről (kötött felületen) fejtse ki álláspontját. A HTFSZ kivételével erre vállalkoztak is.”
A kérésem tehát az lenne, itt és most részletesen fejtse ki véleményét a törvénytervezetről.

Kajsza Zoltán:
Valóban megkeresett a Tűzvonalban 105 főszerkesztője ebben az ügyben.
Vezetőségünk úgy döntött, az egyeztető fórumokon megfelelően képviseltük, az Önkormányzati Tűzoltóságok érdekeit, nincs szükség a sajtóban való adok-kapok játékba beszállni. A HTFSZ nyakába varrták egyes vezetők az Országos Parancsnokság szétverését is. Ezért nem kívántunk részt venni ezen a fórumon.
A személyes véleményemet illetően, ami nem mindig egyezik a testületi véleménnyel, de nekem azt kell képviselni a következő:
Az Önkormányzati Tűzoltóságok maradjanak meg a jelenlegi felügyeleti szinten nincs szükség további koncentrációra. Eddig is megoldották a feladataikat. Azon parancsnokságok, melyek vezetője határozott elképzelésekkel, jó munkakapcsolatot alakítva vezeti a Parancsnokságot visszalépést jelentene a tervezet. Sok parancsnokság / ahol mondják meg mit kell csinálni és én ülök a készben felfelé mutogatva /viszont örömmel venné.
Az állomány véleménye is vegyes e tárgyban az adott vezető függvényében.
Tehát az én véleményem maradjon a jelenlegi rendszer, de a királyságok szűnjenek meg!
A HTFSZ szempontjából viszont egy egységes irányítású szervezet mindenképpen előnyösebb lenne, de nekünk a tagság érdeke előbbre való a szervezet érdekénél.

csakén:
Folytatott-e Önökkel a BM és az OKF egyeztetést a katasztrófavédelmi és kapcsolódó törvények módosítására tett törvényjavaslat előkészítése során, illetve a tűzoltóságot érintő módosításokról mi a véleménye?

Kajsza Zoltán:
Folytak egyeztető tárgyalások az OKF-el, HÖTOSZ-al, Tűzoltó Szövetséggel, még az önkormányzatok képviseleteit is megkerestük ez ügyben. E tárgyalásokon a HTFSZ kifejtette véleményét miszerint bizonyos kérdésekben nem értünk egyet ezért a tervezetet nem támogatjuk. Egyedül a Tűzvonalban 105 című újságban nem kívántunk részt venni, mivel nem a sajtóban oldják meg ezt a problémát.
Úgy néz ki a parlament sem volt vevő az előterjesztésre.

csakén:
Támogatja-e Ön egy egységes belügyi szakszervezet létrehozását, hogy konkrét legyek a HTFSZ BRDSZ-be történő beolvadását?

Kajsza Zoltán:
A BRDSZ-be csatlakozást azért nem tartom megfelelő lépésnek, mert úgy mint annak idején a nagy MSZOSZ-ben a kis szakágak, úgy a BRDSZ-ben is csak kissebbségben lennénk. Egy tiszta tűzoltó szakszervezetet viszont el tudnék képzelni. A fővárossal informális szinten már beszéltünk erről.
Nem szívesen csatlakoztatnám a HTFSZ-t egy olyan szervezethez, amelyik képes önként lemondani az érdekérvényesítő eszközeiről akkor, amikor arra semmi szükség nincs. A katona ha leteszi a fegyvert, vagy fogoly, vagy halott. Én egyik sem szeretnék lenni.

Danka János:
Van-e „verseny” a tűzoltók érdekeit védő szervezetek között (ha van, akkor ez nehezíti-e a „közös” munkát)? Miben (fog) különbözni az általad vezetett szervezet az elődöd által vezetettől?

Kajsza Zoltán:
Szerintem nem verseny van az egyes szakszervezetek között, hanem egyszerűen más működési feltételek vannak az egyes szervezetek részére biztosítva. Gondolok itt pl. a munkaidőkedvezmények összevonhatóságára. A BRDSZ javarészt a megyei igazgatóságok tagjaiból alakult mivel egyes igazgatók nem engedték dolgozóikat a HTFSZ-be. Okként a TOP szétverését az OKF megalakulását a HTFSZ nyakába varták. Jó lenne, ha egyszer végre ilyen hatalma lenne egy szakszervezetnek. Biztos nem itt tartanánk az érdekegyeztetésben.
Az FTSZ alacsony tagdíjai nagyon vonzók, működésüket a főváros biztosítja, nincsenek jelentős utazási és egyéb országos szervezési kiadásaik.
A kapcsolat egyébként jónak nevezhető, bár nem mindíg értünk egyet bizonyos kérdésekben törekszünk a közös megoldásokra. Elsősorban a fővárossal tudunk együttműködni, a BRDSZ gyakran beáldozza a kissebbségben lévő tűzoltóit a többség érdekeinek.
Egy egységes tiszta tűzoltó szakszervezetnek azért jobban örülnék.
Remélem, hogy az általam vezetett szervezet félre tudja söpörni azokat a nézeteltéréseket amik az évek alatt felhalmozódtak. Mindenképpen nyitott demokratikus szervezet vezetésére törekszem, a tűzoltó / MINDEN TŰZOLTÓ /érdekek maximális képviseletét szem előtt tartva.

Danka János:
Miként látod: lehet-e és hogyan növelni a HTFSZ taglétszámát, illetve mi a fontosabb: új alapszervezetek létrejötte vagy a mostaniak erősödése?

Kajsza Zoltán:
Mindkettő fontos. Az új szervezetek is a régiek erősődése is.
Sajnos még nem tart ott a magyar munkavállaló / szándékosan nem tűzoltót írtam /, hogy felismerje fontos számára a szakszervezet.
Erőszakkal nem lehet toborozni, csak saját elhatározásból léphet be valaki. Az irigyelt nyugaton van 100 év előnyük. Horvátországban akkor is fizeti a tagdíj felét ha nem tag úgynevezett szolidaritási alapot, hiszen nem csak az előnyöket kell élvezni, hozzá is kellene ahhoz járulni.
Bízom benne, hogy a tisztességes munka előbb utóbb meghozza gyümölcsét, és kollégáim valamint az én munkám eredményeként egyre többen jönnek rá, együtt könnyebb.

piroman:
Mi a véleményed arról, hogy amikor a BÉT-en tárgyaltok, a munkavállalói oldalt nyolc szakszervezet képviseli? Nem sok ez egy kicsit?! Mi a véleményed arról, hogy a KÉT-en olyan szakszervezetek is erősen „beszólnak”, akiknek jóformán nincs is tagságuk?
Őszintén: ha valakit OKF szinten függetlenítenek, – mint érdekvédőt – biztos, hogy tényleg független?

Kajsza Zoltán:
Szerintem nem sok a nyolc képviselet. Ez a demokrácia. A tagság szabad akaratából olyan szervezetbe lép be, amilyen számára elfogadható, és a munkaadóknak annyi szervezettel kell tárgyalni ahány reprezentativitást szerzett.
A reprezentatív szervezet megállapítása hagy némi kívánnivalót maga után és ez igaz a KÉT ülésekre is, de ez nem csak a mi kompetenciánk.
Az OKF szintű függetlenítés nem jelent befolyásoltságot. Egyszerű technikai kérdés. Eddig a saját parancsnokságom helyezett rendelkezési állományba, függetlenített, most a HTFSZ és az OKF közötti megállapodás értelmében Az OKF állományába lettem áthelyezve. Így nem a helyi parancsnokságot terheli tovább a bérem, hanem egy országos szervet. Szerintem egy országos szervezetnél ez így helyes. Eddig is így volt.

csakén:
A miniszterelnökhöz címzett és átadott petíció és az, hogy fővárosi szakszervezet bírósági úton szándékozik érvényesíteni a munkaidőcsökkentését (vagy illetményben történő elismerését a munkaidőtöbbletnek) , a HTFSZ milyen álláspontot képvisel ez erről folyó tárgyalásokon?

Kajsza Zoltán:
A petíció átadás részét képezte a munkaidőért és a bérért folytatott harcnak. Nincs ellentmondás a szakszervezetek között, a fővárossal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot és megbeszéljük az egyes lépéseket, támogatjuk egymás elképzeléseit, hiszen a cél közös, az eszközök szélesek.

Danka János:
Az új egyenruha bevezetése körül hónapok óta káosz körvonalazódik (bevezetés, beszerzés stb.). Van-e elképzelése a „terápiáról” a HTFSZ-nek?

Kajsza Zoltán:
Az új egyenruha kérdésében megállapodást írtunk alá amit a belügyminiszter asszony jóváhagyott. A HTFSZ szeretné ha ennek a megállapodásnak a szellemében öt év alatt rendeződhetne a ruhakérdés.
A RUSZ még nem jelent meg tudomásom szerint, de egyes helyeken már elindult a beszerzés. Sajnos vannak rossz tapasztalatok is ebben az ügyben. Van ahol már a harmadik garnitúra gyakorlót is megvetetik, van ahol a ruhapénzt tartották vissza. Ez nem használ a megállapodásnak.
A Vektor ruhára is sok a panasz. Szerintem mindegy honnan szerzik be a ruhákat, legyen egységes kinézetű, jól, kényelmesen viselhető, és 2010-re minden tűzoltónak legyen meg minden ruhája. Tartsuk be az öt éves bevezetési időt.

Danka János:
Mit tartasz fontosabbnak (ha eldönthető): a központi érdekérvényesítés sikerét (BM, OKF) vagy a helyi szintű, napi érdekérvényesítés sikereit?

Kajsza Zoltán:
Mindkét egyeztetést nagyon fontosnak tartom. A helyi szintű, a jó munkahelyi légkör, az elégedett munkavállaló jobb munkavégzését teszi lehetővé, míg az országos szintű egyeztetéseken hosszútávú, életminőség meghatározó döntések születnek. Ezért mindkettő esetben nagyon fontos, hogy jól felkészült következetes tárgyalásokat folytassunk céljaink elérése érdekében.

nazda:
Köztudott(?), hogy a HÖT-khöz újonnan felszerelőket a szolg.viszonyuk létrejötte után a parancsnokaik(?) beléptetik a HÖTOSZ szervezetébe. Tehát, mintegy „önként” tagjaivá válnak egy szervezetnek, amelynek addig egyáltalán nem, azt követően meg annál kevésbé ismerik/ismerhetik meg a rendszerét, működését. Azt látják/láthatják, hogy a pk-k néha-néha összejönnek „gittelni” de egyéb konkrétumokat nemigen tudnak – tisztelet a kivételeknek – a „saját” szervezetükről.
Kérdésem: Mit tehet az a hivatásos tűzoltó, aki nem akar tagja lenni a HÖTOSZ-nak? (Ha HTFSZ képviselőjeként nem lenne kompetens a kérdésben, akkor kérem tekintse úgy a kérdést, hogy: Ön mit tenne/tehetne, mint hivatásos tűzoltó, ha nem akarna tagja lenni a HÖTOSZ-nak?)

Kajsza Zoltán:
Valóban vannak szervezetek Magyarországon akik így fedezik le tagságukat. Nem Ők az egyetlenek!!
Mit tehet az állomány tagja ha nem kíván HÖTOSZ tag lenni?
Gondolom elsősorban, kell egy írásos nyilatkozatot eljuttatni a HÖTOSZ-hoz. A belépést is ennek kellene megelőznie. Kötelező tagság? Ez nem lehet valami demokratikus szervezet!!!
Biztosan van alapszabályuk, ami alapján működnek. Ennek nyilvánosnak kell lennie, tehát elkérhető. Ebből sok olyan információ is kiderülhet, mikor kell tartani gyűléseket ki és milyen feltételekkel lehet képviselő, kinek milyen szavazati joga van stb.
Nem biztos, hogy ki kell lépni, egyszerűen gyakorolni kellene a tagoknak a jogaikat!!!

nazda:
Ez év áprilisában a HÖTOSZ vezetője egy szakszervezeti rendezvényen „lelkészi buzgalommal” próbálta meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy a 2004. évre járó un. 13. havi illetményt az állomány megkapta. Ugyan a „képződő” 1/12-d pluszt sehogyan sem tudta/akarta kommentálni…
Kérdéseim:
– Ön szerint – mivel hallhatta személyesen is – mi a magyarázat arra, hogy a HÖTOSZ vezetőjének vagy a HÖTOSZ-nak, mint szervezetnek ez/ilyen az álláspontja ebben a kérdésben?
– A HTFSZ-nek és a HÖTOSZ-nak van-e egységes álláspontja az elmaradt 11/12-d 13. havi illetmény mielőbbi rendezéséről? Ha igen, akkor mi? Ha nem, miért nem?
– Tud-e Ön olyan HÖT parancsnokról, aki panaszt tett a polgármesterénél az elmaradt 11/12-d 13. havi illetmény rendezésének ügyében? Ha nem tud, – és most feltételezzük, hogy nincs is ilyen – akkor lehet-e ennek az az oka, hogy (mint osztályvezetői szinttől fölfelé) indokolás nélkül felmenthetik a beosztásából?

Kajsza Zoltán:
A 13. havinak nevezett egyhavi távolléti díjat nem csak mi, de még nagyon sok közalkalmazott és közszolgálatos sem kapta meg. Tudom ez nem vigasz. Az 1/12 rész pedig az önkormányzati tűzoltóknak azért nem jár, mert a BM utasítás egyértelműen meghatározta :a költségvetési törvényben a belügyi fejezet alá tartozó szervezetek részére érvényes. Mi az Önkormányzati fejezet alatt vagyunk nevesítve így ránk az egész utasítás nem érvényes. Néhány helyen még mindig nem tudnak olvasni, pedig 95-óta oktatják Őket.
A HTFSZ azért nem indított még pereket, mert megvárjuk, hogy 2006 január 15.-ig módosítják e a rendelkezést. Bérjellegű juttatásért három évig visszamenőlegesen lehet perelni. Ha visszamódosítják ami a rendőrperek hatására várható nincs értelme perelni, ha nem perelni fogunk mi is.
A parancsnokoknak nincs más lehetőségük, mint legfeljebb szóvá tenni a történteket. Tudok ilyen parancsnokokról is.

nazda:
Ön szerint mi(k) lehet annak az oka(i), hogy a hivatásos állományúak mintegy 1/4 – 1/5-e csak szakszervezeti tag (átlagban), a fejlettebb demokráciákban meg fordítva, 3/4 – 4/5-e?
(Ők a „gesztenye-kaparók” a többiek meg a másod-harmad állásúak netán?) Nem jelenti-e ez az érdekképviselet tehetetlenségét/válságát?

Kajsza Zoltán:
A szakszervezetek önkéntes tagságon alapuló demokratikus szervezetek.
Taglétszám tekintetében nem olyan siralmas a kép, mint ahogy írod. A HTFSZ átlaglétszáma 2500 fő/ ingások vannak/ az FTSZ kb. 1600 fő a BRDSZ is néhány száz főt számlál.
A 6700 tűzoltóból tehát 4000-nél is több tag van tehát több mint 50%-os az arány. Sokan lustaságból, háttérbe húzódva várják a sültgalambot / amit már régen megettek/. Egy részük sosem lépett be sehová, egy részük mindennel elégedetlen, de így kerek a világ ez a szabad elhatározás mindenkinek joga. Az „imádott” nyugatnak van 100 év előnye, ennyi idő múlva talán nálunk is rájönnek könnyebb nyomást gyakorolni a kormányra akkor, ha szervezettebbek vagyunk. De ne panaszkodjunk inkább fogjunk össze. Ez nem érdekképviseleti válság, csak a szabadság sajátos kifejezése.

nazda:
Mennyi (ha nincs konkrét adat, akkor hozzávetőlegesen) nyugdíjas tűzoltó tagja van a HTFSZ-nek? Van-e elképzelésük arra vonatkozólag, hogy a reprezentativításba bekerüljenek, bekerülhessenek a nyugdíjasok? Illetve kellenek-e, hasznosíthatók-e a szervezetben (netán a tűzoltóságoknál) vagy „dombra velük” ?

Kajsza Zoltán:
Semmi nem tiltja meg a nyugdíjba vonulóknak, hogy tagságukat fenntartsák. Ugyanolyan jogokkal rendelkeznek továbbra is. www.htfsz.org alapszabály 2.oldal III.fejezet. Sajnos nem sokan élnek ezzel a lehetőséggel, talán a nem kellő tájékozottság miatt. A HTFSZ nyitott minden érdeklődő előtt.

Az online interjú teljes szövege itt érhető el.

Rovat
Témakör