Munkabalesetek a tűzoltóknál

Munkabalesetek a tűzoltóknál

Szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetek esetén meghatározott eljárási rend.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet munkavédelemmel összefüggő speciális követelmények és eljárási rendet határoz meg. A rendelet hatálya

  • a belügyminiszter által irányított rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre, az önkormányzati tűzoltóságokra, (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv),
  • a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló állományának minden szervezett tevékenységére,
  • a tűzoltás és a műszaki mentés, az ezekre való felkészülés, továbbá a készültségi szolgálat ellátása során a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságokra, a hatósági jogkörre vonatkozó rendelkezések kivételével, továbbá
  • a rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a feladat végrehajtásába bevont külső személyekre, a polgári védelmi kötelezettség alapján szolgálatot teljesítő személyekre, valamint a rendészeti szakközépiskolák tanulóira és hivatásos állomány tagjaira és a munkavállalókra (a továbbiakban együtt: személyi állomány)

terjed ki.

Baleset, betegség

A 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet szerint szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott munkabaleseten, illetve a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletben meghatározott foglalkozási megbetegedéseken túl az a baleset, illetve betegség, amely a hivatásos állomány tagját

  • azonnali szolgálatba, munkába rendelés esetén a rendelkező szóbeli vagy írásbeli parancs vagy utasítás vételétől számított időtől a szolgálatteljesítés, munkavégzés helyére történő megérkezéséig, valamint onnan lakóhelyére menet közben,
  • kiképzési terv, napirend szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos szervezett sportfoglalkozásokon,
  • a rendvédelmi szervek tömegkapcsolatainak erősítése céljából a rendvédelmi szerv által szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon,

érte, illetve azzal összefüggésben keletkezett vagy jelentősen súlyosbodott.

Az előzőekben meghatározottak közül az utolsó kettő tényleges szolgálatellátás során bekövetkezett balesetnek, betegségnek is minősül.

Kaszkadőriskola csarnoka gyulladt ki Budapesten
Tűzoltósérülések + 13

Eljárási rend a baleseteknél

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64-69. §-ához a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet a következő eljárási rendet, eltéréseket határozza meg.

A személyi állomány tagja a szervezett munkavégzés során vagy szolgálati kötelmekkel összefüggésben elszenvedett balesetét haladéktalanul bejelenti a szervezett munkavégzést közvetlenül irányító szolgálati elöljárónak vagy vezetőnek (a továbbiakban együtt: szolgálati elöljáró). A szolgálati elöljáró a baleset bejelentéséről haladéktalanul tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot és a munkavédelmi felügyelőt.

Ha a személyi állomány tagja a bejelentési kötelezettségének balesete, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tud eleget tenni, a bejelentési kötelezettség a sérült balesetet észlelő munkatársát terheli.

A személyi állomány tagját ért baleset kivizsgálásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik.

Az állományilletékes parancsnok – az akadályoztatás esetét kivéve – a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztó személyi állomány tagjával szemben fegyelmi eljárást indíthat az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén.

A baleset bejelentésének elmulasztása esetén a személyi állomány tagja köteles bizonyítani, hogy a sérülés vagy más egészségkárosodás a szolgálat ellátásával összefüggő tevékenység következménye.

A személyi állomány tagja a külföldi kiküldetés, szolgálati út vagy külszolgálat során elszenvedett munkabaleset és a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bejelentési kötelezettségét, ha a kiküldő szerv elérésére más lehetőség nincs a magyar külképviseleti szervek útján köteles teljesíteni.

Szolgálati kötelmekkel vagy munkavégzéssel összefüggő súlyos baleset esetén az állományilletékes parancsnok a munkavédelmi hatóság megérkezéséig gondoskodik a baleseti helyszínnek a baleset bekövetkezésekor fennálló állapotban történő megőrzéséről. Ha a helyszín állapotának megőrzése további súlyos, életet, testi épséget veszélyeztető helyzetet idézhet elő vagy jelentős anyagi kárral járhat, a veszélyeztető helyzet vagy az anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

A személyi állomány tagját ért baleset kivizsgálásáért, a munkavédelmi hatóság felé történő bejelentéséért az állományilletékes parancsnok a felelős. A rendvédelmi szerv vezetője a szerv munkavédelmi szabályzatában határozza meg a baleset kivizsgálásának szabályait, a baleset kivizsgálásában részt vevő személyek körét.

A baleset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé vagy munkabalesetté minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Ha ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett rendvédelmi szerv munkavédelmi felügyelőjét és ha van, az egészségvédelmi megbízottját.

Az állományilletékes parancsnok a részére bejelentett vagy a tudomására jutott, felmentési nappal járó szolgálati vagy munkabalesetről, ha előreláthatóan szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő balesetre lehet következtetni a bejelentés vagy a tudomásra jutás időpontjától számított 72 órán belül intézkedik a 6. mellékletben meghatározott baleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) felvételére. A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján, a baleset bejelentésének időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet 7. mellékletében foglalt kitöltési útmutató szerint. A jegyzőkönyvet 5 példányban kell kitölteni és 1-1 példányát a sérült, halál esetén a hozzátartozó, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely, annak hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére kell eljuttatni. A jegyzőkönyv 1-1 példánya irattárba, az egészségügyi dokumentációba, valamint a személyi anyagba kerül.

A kivizsgálás során a sérültet, valamint a tanúkat a baleset körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni és arról meghallgatási jegyzőkönyvet kell felvenni, a további szükséges egészségügyi dokumentumokat az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembe vétele mellett az alapellátó orvostól kell beszerezni.

A baleset kivizsgálásának eredményeképpen keletkező dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a baleset lefolyása a későbbiek során bármikor rekonstruálható, a baleset oka feltárható, a baleset előidézőjének a felelőssége megállapítható legyen, továbbá arra, hogy a hasonló balesetek elkerülése érdekében iránymutatást adjon.

Ha a személyi állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljáró intézkedik arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapítása céljából az illetékes alapellátó orvos részére küldje meg.

A baleset szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel való összefüggését az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal arról, hogy a sérült sérülése a balesettel, valamint a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A bekövetkezett balesetet a kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével az állományilletékes parancsnok a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül minősíti hivatásos állomány tagja esetén a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet 8. melléklet szerinti határozatban szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, továbbá dönt arról, hogy a baleset a szolgálatellátás során vagy azzal összefüggésben érte, a nem hivatásos állomány tagja esetén a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet 9. melléklet szerinti határozatban minősíti munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek. A határozat 5 példányban készül, amelyet a sérült, halál esetén a hozzátartozó, az alapellátó orvos és a társadalombiztosítási kifizető hely kap, valamint egy-egy példány kerül elhelyezésre az érintett személyi anyagába, valamint az irattárba.

A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az állományilletékes parancsnok baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható, a sérült közrehatását. Az állományilletékes parancsnok a határozatát 5 napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátó orvosnak.

A munkabaleset vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátó orvos köteles a balesetet szenvedett személyt a rehabilitációs feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal elé rendelni a baleseti egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében.

Az állományilletékes parancsnok köteles felhívni az érintett figyelmét arra, hogy ha a balesetével kapcsolatban kára keletkezett, kárigényét a balesetminősítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül hivatásos állomány tagja a 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet 10. melléklet, munkavállaló a 11. melléklet vagy a 11/A. melléklet szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.

Jogorvoslat

A rendvédelmi szervek személyi állománya tagjának balesetének szolgálati kötelmekkel, valamint munkavégzéssel összefüggő jellegének kivizsgálására irányuló eljárás eredményeként meghozott minősítő határozat elleni, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 257. § (4) bekezdése szerinti fellebbezést (a továbbiakban: fellebbezés) a belügyminiszter vagy a Belügyminisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint az e feladat- és hatáskörben kiadmányozásra jogosult állami vezető (a továbbiakban együtt: elbíráló személy) bírálja el.

A fellebbezést az elbíráló személynek címezve, az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani.

A fellebbezés elbírálására nyitva álló ügyintézési idő az ügy összes iratának az elbíráló személyhez érkezését követő napon kezdődik.

Az elbíráló személy a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

Az elbíráló személy az állományilletékes parancsnok döntését helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, az elbíráló személy a döntés megsemmisítése mellett az ügyben elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokot végzésben új eljárásra utasíthatja. A megismételt eljárásban az elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.

A másodfokú döntést a szolgálati út betartásával közölni kell a fellebbezővel.

Az elbíráló személy a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az elsőfokú döntést hozó állományilletékes parancsnokhoz, aki intézkedik a döntés kézbesítése iránt.

Nyilvántartás

A felmentési napok számától függetlenül a szolgálati és munkabalesetekről nyilvántartást kell vezetni az adott rendvédelmi szervnél. A balesetet szenvedettel kapcsolatban a nyilvántartás az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. §-ában meghatározott adatokat tartalmazza. A nyilvántartást „Baleseti naplóban” kell vezetni, amelynek megőrzése kötelező.

Rovat
Témakör