Bíróságon a Barlangfürdő tűzesete

A tűzvizsgálati jelentés állhat a biztosítói kártérítés útjában.

„A Barlangfürdőben 2024. szeptember 6-án történt tűzeset kapcsán készült hatósági tűzvizsgálati jelentés, valamint a tűzeset előtt készült utolsó villamos biztonsági felülvizsgálat minősítő irata jelenleg egyrészt a Társaságunkat érintő döntések – értve ez alatt a tulajdonosi döntések – meghozatalát, megalapozását szolgáló iratnak minősül, továbbá a jelenleg a biztosítótársaság előtt folyamatban lévő kárrendezési eljárás során is döntéselőkészítő iratnak minősül, ezért ezek kiadása nem áll módunkban.” – így utasította el még tavaly novemberben a Lánglovagok Egyesület közérdekűadat-igénylését Martini Emil, a Miskolci Fürdők Kft. ügyvezetője.

Az Aquaterápia részlegét és a főépület érintő tűzeset kapcsán a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati eljárása igazságügyi szakértő bevonásával megállapította, hogy a lángok elektromos meghibásodás miatt csaptak fel. Ennél azonban bővebbet sem ők, sem a fürdő üzemeltetője, sem a miskolci önkormányzat nem kívánt nyilatkozni a Lánglovagok.hu megkeresésére. Pedig igencsak érdekes kérdés, hogy mikor készült utoljára villamos biztonsági felülvizsgálat, és az mit állapított meg.

Politikai mutogatás

„Először is ki kell mondanunk a nyilvánvaló tényt, a Barlangfürdőben történt tűzeset az előző városvezetés alatt elmaradt karbantartások miatt következett be.” – ezt Tóth Szántai József, Miskolc polgármestere augusztus 10-én Facebookon megjelent videójában jelentette ki.

A 2024. június 9-től hivatalában lévő polgármester így folytatta: „Ez nem egy vélemény, ez egy tény. Ha ugyanis nem hagy a város pénzt egy karbantartásra, akkor az nem lesz megrendelve. Ha senki nem rendeli meg az alapos karbantartást, akkor az nem lesz elvégezve. Ha pedig egy karbantartást nem csinál meg senki, akkor az egy állandó veszélyforrást jelent. A Barlangfürdő esetében pedig pont ez történt. A katasztrófa pedig innen már csak idő kérdése volt. Elhanyagolt elektromos rendszer, zárlat, tűz. Ez sajnos ilyen egyszerű.”

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-a azonban egyértelmű, a „gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.” A tűzvédelem legfőbb felelőse pedig a Miskolci Fürdők Kft.-nél az ügyvezető, ha nem állt rendelkezésre megfelelő forrás a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére vagy az abban megállapított hibák javítására, akkor egyszerűen be kellett volna zárnia a fürdőt.

A miskolci önkormányzat nem kívánt válaszolni azon kérdésre, van-e személyi felelőse az ügynek, de az tény, az ügyvezető személye a tűzeset óta nem változott.

Közigazgatási per

Annyit sikerült megtudni az önkormányzattól, hogy a tűzvizsgálati eljárás határozatának bírósági felülvizsgálata van folyamatban. Ennek részleteiről azonban sem az önkormányzat, sem a Miskolci Fürdők Kft. nem kívánt nyilatkozni.

Dr. Becse Zsuzsanna, a Miskolci Törvényszék sajtótitkára a Lánglovagok.hu megkeresésére közölte: a Miskolci Fürdők Kft. január 14-én érkezett keresetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálati jelentésének határozatát megtámadta. A felperes elsődlegesen annak megsemmisítését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, másodlagosan annak megváltoztatását akként, hogy a határozat mellőzze a karbantartás hiányára, a szabványossági felülvizsgálat hiányára, mint a tűz keletkezésének okára vonatkozó kitételt.

A felperes sérelmezte, hogy az alperes a felperesi kereset által megjelölt teljes tulajdonosi és vagyonkezelői kört nem vonta be az eljárásba, erre figyelemmel álláspontja szerint az eljárása és határozata semmis. Hivatkozott arra is, hogy az alperes nem tett eleget a tényállástisztázási kötelezettségének, a hiányosan felderített tényállás alapján téves következtetést vont le, a természeti környezet veszélyeztetettségére vonatkozó megállapításokat nem rögzítette.

Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását, másodlagosan a felperes keresetének elutasítását kérte.

A Miskolci Törvényszék március 13-ra tűzött ki tárgyalást, amelyet megelőzően Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. perbelépés iránti kérelmet terjesztettek elő. E kérelmeket a törvényszék elutasította. Tekintettel arra, hogy a végzések a tárgyalás napján még nem voltak jogerősek, a tárgyalás hivatalból beállításra került. Mind felperes, mind a perbe belépni kívánó Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. a bíróság végzését megfellebbezte.

A fellebbezéseket elbíráló Fővárosi Ítélőtábla a Miskolci Törvényszék végzését megváltoztatta és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának, valamint a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt.-nek a felperes oldalán történő érdekeltkénti perbelépését megengedte. Az iratok szeptember 12. napján érkeztek vissza a törvényszékre.

A törvényszék felhívta a perbelépett I. és II. r. felperesi érdekeltet érdemi nyilatkozat megtételére. Az erre nyitva álló 15 napos határidő október 15-én telik le, a törvényszék ezt követően tűz a perben tárgyalást – tájékoztatott Dr. Becse Zsuzsanna.

Fizet a biztosító?

„A biztosítói kárrendezés még folyamatban van” – ennyit árult el október 2-án megkeresésünkre a Miskolci Fürdők Kft. A bővebb tájékoztatás hiánya nem csoda, hiszen ha tényleg a karbantartás elmulasztásából adódott a tűzeset, akkor a biztosító a kártérítést megtagadhatja.

Miután a karbantartás elmaradásából adódó felelősséget a polgármester elismerte, nem érthető, egyáltalán mit akarnak még a bíróságon.

Mindeközben az 1007/2025. (I. 23.) Korm. határozat 1 milliárd 295 millió 400 ezer forint összeg erejéig vissza nem térítendő egyedi támogatást nyújtását rendelte el a Barlangfürdő fejlesztésére. A 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet február 9-én a Barlangfürdő rekonstrukcióját kiemelt beruházássá nyilvánította.