Erdők és tőzegterületek tüzeinek oltása
A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Tűzoltás-taktikai Szabályzat a következőket határozza meg az erdő, bozót és náddal borított területek, valamint a tőzegtalajok tüzeinek oltására.
Ezen előírásokat az erdő, bozót és náddal borított területek, valamint a folyamatosan égő tőzegtalajok (földalatti égések) tüzeinek az oltásánál kell alkalmazni.
Tűzveszélyes időszakban a tűzoltói intézkedéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, illetőleg a természetvédelmi területek által felállított ügyeleti rendszerek információinak figyelembevételével kell tervezni.
A tűzoltásnál a lehető legkisebb környezetvédelmi kárral járó beavatkozási módot kell meghatározni.
Nehezen áttekinthető vagy nagy kiterjedésű tűz esetén több tájékozódási pont kijelölésére is intézkedni kell.
Külső segítség igénybevétele:
- amennyiben a feladatok fegyveres, rendőri vagy polgári védelmi erők bevonását igénylik, akkor magasabb szintű tűzoltás irányítási szervezetet is létre lehet hozni;
- a segítségnyújtásba bevont dolgozókat és polgári lakosságot, valamint katonai erőket csak tűzoltói irányítás mellett szabad bevetni;
- a tűzoltás során figyelembe kell venni az erdőgazdálkodó által készített, a vonatkozó jogszabályban meghatározott védelmi tervben foglaltakat.
Vonulás
A vonulás az alábbiak figyelembevételével történjen:
- az erdőterületekhez vezető utak általában stabil burkolattal ellátott úton nem megközelíthetőek;
- az erdőkben közlekedésre szolgáló földutak és nyiladékok többnyire rendelkezésre állnak, azonban tűzoltó járművek számára sok esetben járhatatlanok;
- tőzegtűz esetén ügyelni kell a beégett területeken a beszakadás veszélyére gépjárművel és gyalogosan történő megközelítés esetén egyaránt;
- helyismeret hiányában a megközelítési útvonalak állapotára, járművekkel, gyalogosok általi használhatóságára vonatkozó információkat a tűzoltásvezető számára az illetékes erdészet szakemberei tudnak szolgáltatni.
Felderítés
A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:
- a tűzoltásvezető a lehetőségek szerint minél előbb szerezze be az érintett terület erdőművelési térképét. A tűzoltásvezető jelölje ki az erdőgazdálkodó bevonásával a veszélyeztetett terület határvonalait, és annak ismeretében határozza meg az oltási, védekezési és elhárítási feladatokat. Szükség szerint intézkedjen a további erők és eszközök kirendeléséről és fogadásukról;
- megfelelő terepviszonyok esetén a helyszín felderítéséhez magasból mentő gépjármű is igénybe vehető;
- amennyiben a terepviszonyok, vagy a tűz kiterjedése miatt a felderítést nem lehet elvégezni, akkor lehetőség szerint légi felderítésre intézkedni kell;
- a veszélyes katonai gyakorló területek (lőterek, használaton kívüli lőterek, nem hatástalanított aknamezők) tüzeinek oltását csak a Magyar Honvédség tűzszerész szolgálatának, illetve a lőtérparancsnok helyszíni irányítása alapján lehet végezni;
- a tűz által veszélyeztetett lakott területekre;
- a lakott területekről az emberek kimenekítési lehetőségeire;
- a terjedés irányára;
- a helyszínen meglévő lakott, vagy ipari objektumok helyzetére;
- a tűz körülhatárolásának zónáira;
- a vízellátás és megközelítés útvonalára;
- az erdőterületen átvezetett villamos vezeték hálózatra, annak veszélyeztetettségére;
- az uralkodó szél irányára, sebességére;
- a menekülési és menekítési útvonalakra.
Kiterjedt, nagy területet érintő erdő és vegetációtűz esetén törekedni kell a légi felderítés alkalmazására, valamint lehetőség szerint a földi egységeknek a tűz által érintett területet GPS koordináták alapján meg kell határozni. A mért GPS értékeket fel kell dolgozni az erdészeti térképek és egyéb térinformatikai rendszerek, térképek segítségével.
Beavatkozás előkészítése
A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
A helyszín megközelítése és a technikai eszközök telepítése során figyelmet kell fordítani:
- a terepviszonyokra;
- a megközelítési utak járhatóságára, szelvényméreteinek változatosságára;
- az uralkodó szélirány jellemzőire (meteorológiai információk);
- a veszélyeztetett terület gyors elhagyására;
- a gyakori kényszer áttelepülésekre, valamint a távolsági vízszállítás megszervezésére.
A légi járművek földi bázis és oltóanyag-töltőhelyét elsősorban a merevszárnyú légi jármű fogadására is alkalmas kedvezőtlenebb kategória besorolású (nem közforgalmi) füves leszállópályák kijelölésével kell biztosítani.
A tűzoltás szervezésénél figyelembe kell venni, hogy biztonsági okokból csak nappali repülés tervezhető.
Biztonsági okokból a veszélyeztetett területekre irányított személyek nyilvántartásáról gondoskodni kell.
A várhatóan több napot is igénybe vevő munkálatok esetén a helyszín folyamatos egészségügyi biztosításáról gondoskodni kell.
Az eset helyszínén történő többszöri váltás, pihentetés esetén, a helyi önkormányzat és a polgári védelem bevonásával a szükséges szociális ellátó háttér megteremtésére intézkedni kell.
A nehéz terepadottságok leküzdése érdekében lánctalpas vontatójárművek beállítását meg kell szervezni.
A területről olyan térképet célszerű beszerezni, amelyeken a megközelítési útvonalak és a vízvételi helyek is feltüntetésre kerültek.
A terület sajátosságai szerint fel kell tüntetni az ideiglenes repülőtér helyszínét is.
A hírösszeköttetés biztosítása érdekében a tűzeset felszámolásának időtartama alatt az igénybe vett szervekkel, szervezetekkel biztosítani kell a folyamatos kapcsolattartást mind az ügyeletek, mind pedig a veszélyzónában tevékenykedő egységek (személyek) között.
Beavatkozás
A beavatkozás során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:
- a nagy kiterjedésű erdő, és vegetációtüzek speciális felszerelést és taktikát igényelnek;
- amennyiben a tűzeset nagysága, összetettsége vagy időtartama azt indokolttá teszi, törzskari vezetést kell szervezni;
- a törzskar tagjai az érintett szervezetek szakembereiből álljanak;
- amennyiben a védendő térségben lakott terület, ipari vagy egyéb létesítmény található, az elsődleges beavatkozás az ott tartózkodó személyek biztonságba helyezésére irányuljon.
A tűzoltásvezető nagy kiterjedésű erdő-vegetációtűz légi, illetve földi tűzoltásának megszervezésekor hozzon létre külön tűzoltó szakaszokat, melyek egyaránt alkalmasak önálló, valamint összehangolt feladatok végzésére az egyes tűzoltási területeken belül. A szakaszok élére nevezzen ki szakaszparancsnokot. A szakasz vezetője tartja a kapcsolatot a tűzoltásvezető által kijelölt személlyel, és a többi csoporttal.
Légi oltás megszervezése esetén:
- merev szárnyas és forgószárnyas egységek tűzoltási területenként külön avatkozzanak be;
- légi egységek oltóanyaggal történő kiszolgálásáról intézkedni kell;
- légi felderítés, oltás, mentés során több légi jármű egyidejű alkalmazása esetén repülésirányítást csak képesített földi szolgálat végezhet.
A tűz mesterséges határok közé szorítása (fadöntés, ellentűz, robbantásos módszer) során az alkalmazott taktikára jellemző veszélyhelyzetnek megfelelően biztosítani kell a beavatkozás feltételeit.
A tűzoltásvezető a beavatkozás során engedélyezheti az egyéni védőeszközök viselése alóli könnyítést.
Erdőtüzek oltásánál fokozott figyelmet kell fordítani az égő területen áthúzódó nagyfeszültségű vezetékekre.
A tőzegtüzek mély elárasztásos módszerrel történő oltásához a területileg illetékes vízügyi szakembereket, illetőleg szolgálatot igénybe kell venni.
Beavatkozás biztonsági előírásai
A beavatkozásban résztvevőkről nyilvántartást kell készíteni. A tűzoltásvezető jelöljön ki legalább 1 főt, aki ezt a nyilvántartást vezeti és őt folyamatosan információval látja el a beavatkozásban résztvevőkről.
A tűzoltásvezető határozza meg az oltásban résztvevők számára a tűzterjedés szempontjából biztonságos átjárókat és biztonsági sávokat.
A tűzoltásvezető egészségügyi biztosításról, vagy elsősegélynyújtó hely kijelöléséről lehetőség szerint gondoskodjon.
Utómunkálatok
Az utómunkálatok során nagy figyelmet kell fordítani:
- az égett terület tüzetes átvizsgálására, a tuskók, fatörzsek és a talajba történt
- beégések parázslásainak megszüntetésére;
- a parázsló részek – víz hiánya esetén – földdel, homokkal történő lefedésére, vízzel történő oltására;
- a földalatti tőzeg és gyökérizzások megszüntetésére.
A tűzoltást követően a tűzoltásvezető intézkedjen az erdőgazdálkodó felé az érintett terület fokozott felügyeletére. A felügyeletre kijelölt polgári személyeket a feladatra fel kell készíteni, a hírösszeköttetést meg kell szervezni.
