Kínos hallgatás a poligráfos ügyben

Közérdekű bejelentő üldözése és a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatáskörének túllépése merülhet fel a katasztrófavédelem idei legdurvább botrányában.

Újabb kérdéseket szegezett a belügyminiszternek Harangozó Tamás (MSZP) országgyűlési képviselő annak kapcsán, hogy poligráfos vizsgálatnak vetettek, illetve próbáltak alávetni tűzoltókat annak érdekében, hogy kiderüljön, névtelen levélben ki jelezte a katasztrófavédelemnél felmerült vezetői visszaéléseket.

Ahogy a Lánglovagok.hu beszámolt róla, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, a Belügyminisztériumnak és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) is megküldött levél egy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság több vezetőjének összefonódásáról, vezetői hibákról, az összeférhetetlenségi szabályok kijátszásával maszekolásról, házastársak megcsalásáról, haverok és szeretők felfelé ívelő karrierjéről szólt.

Harangozó Tamás korábbi írásos kérdésére Pintér Sándor azt válaszolta, hogy a poligráf alkalmazása nem munkajogi kérdéssel összefüggésben és nem a katasztrófavédelem megkeresésére történt. Az NVSZ a szolgálati tekintély megsértésére utaló adatok miatt elrendelt titkos információgyűjtés keretében törvényesen és szakszerűen járt el. Az eset kapcsán sem büntető-, sem munkajogi intézkedésre nem került sor.

Aggasztó

Az országgyűlési képviselő úgy véli, a válaszból rendkívül súlyos és aggasztó következtetések adódnak. Ezek szerint bűncselekménynek tartják azt, ha valamely rendvédelmi szerv alkalmazásában álló személy jelzi az irányító miniszternek, az országos parancsnoknak, illetve a belső elhárításért felelős szervnek, ha elöljárói tevékenységével összefüggésben bűncselekményekre és más jogsértésekre utaló információk kerülnek birtokába. Holott ezeket az információkat nem a sajtónak küldte meg, nem a Facebookra írta ki, szórólapokon terjesztette, hanem a kétes ügyek kivizsgálására hivatalból jogosult és köteles személyeknek juttatta el az ismeretlen személy.

A Büntető Törvénykönyv szerint az követi el a szolgálati tekintély megsértését, aki az elöljáró szolgálati tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti. Nyilvánvaló, hogy az elöljárót visszaélések elkövetésével összefüggésbe hozni tekintélysértő cselekedet. Azonban azoktól, akik esküben fogadták a törvények megtartását és betartatását egyenesen elvárható, hogy a törvénysértésekre utaló információkra felhívják az azok kivizsgálására jogosultak figyelmét – fejtette ki Harangozó Tamás az újabb, október 25-én benyújtott írásos kérdésében.

Közérdekű bejelentő üldözése

A hírek szerint ez történt jelen esetben is: az információkat azon személyeknek juttatták el, akiknek kifejezetten az a kötelessége, hogy a visszaélésekre utaló információkat kivizsgálja. Az országgyűlési képviselő határozott meggyőződése, hogy a visszaélésekre utaló információk eljuttatása az azok ellenőrzésére és kivizsgálásukra köteles személyeknek nem valósít meg bűncselekményt. Továbbá az ilyen irányító miniszternek eljutatott jelzés a 2013. évi CLXV. törvény alapján közérdekű bejelentésnek is tekinthetőek, hiszen „olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja”. A rendvédelmi szervek belső viszonyainak ismeretében pedig nyilván nem elvárható a beosztottaktól, hogy névvel, arccal, beosztással vállalva juttassák el a belügyminiszterhez és az NVSZ-hez a visszaélésekre utaló információkat.

Egyébiránt súlyos jog- vagy érdeksérelem esetén a 2013. évi CLXV. törvény kifejezetten lehetővé teszi „az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát”. A közérdekű bejelentő üldözése pedig szabálysértés – hívta fel a figyelmet az országgyűlési képviselő.

Nagyon nem stimmel az NVSZ szerepe

Ha még el is fogadnánk azt az egyébként elfogadhatatlan kiindulópontjukat, miszerint az elöljárók visszaéléseire utaló információk jelzése bűncselekmény, a belügyminiszteri válaszban ismertetett eljárás akkor is teljesen jogszerűtlen. A hivatkozott 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint az „NVSZ felderítő tevékenységét a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig folytatja”. Jelen esetben a szolgálati tekintély megsértése bűncselekmény gyanúja legfeljebb akkor vetődhetne fel, ha a levélben foglaltak nyilvánvalóan nem utalnak semmilyen visszaélésre, hanem annak egyetlen nyilvánvaló célja, hogy az elöljáró tekintélyét szándékosan sértse – fejtette ki Harangozó Tamás, egyben megjegyezte: az elöljárónak az alárendeltjei körében kell tekintéllyel bírnia, így erősen vitatható, hogy az elöljáró irányító miniszter előtti megítélése e büntetőjogi tényállás védett jogi tárgyának tekinthető-e. Az országgyűlési képviselő szerint csak a levél tartalma alapján állapítható meg vagy zárható ki a bűncselekmény elkövetésének gyanúja, ami fentiek szerint ab ovo vitatható. A levélben foglalt állításokat azonban a hírek szerint nem vizsgálták, és erre válaszában sincsen utalás.

Amennyiben a levél tartalma alapján fennáll a bűncselekmény gyanúja, akkor az NVSZ köteles feljelentést tenni. Ezt az NVSZ nem tette meg, hanem „az elkövető kilétének megállapítása céljából felderítő tevékenységet folytatott”. Holott az NVSZ nem nyomozó hatóság, a levélíró felkutatása a büntetőeljárás keretében az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság feladata. Tehát az írásbeli válaszból megállapítható, hogy az NVSZ túllépte hatáskörét – vélekedett Harangozó Tamás.

Feltéve, de meg nem engedve, hogy a levélíró utáni hajszával az NVSZ nem lépte túl hatáskörét, poligráf alkalmazására akkor sem lett volna jogosult. A poligráf alkalmazása ugyanis az ellenőrzés alá vont személy alapjogainak súlyos korlátozását jelenti, így annak elrendelésére és lefolytatására csak kifejezett törvényi előírás esetén van mód. Ilyen kifejezett engedélyt csupán néhány törvény tartalmaz.

A büntetőeljárási törvény teszi lehetővé, hogy beleegyezése esetén a gyanúsítottat poligráf alkalmazásával hallgassák ki. A rendőrségről szóló törvény is akként rendelkezik, hogy a „rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha előzetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával, műszeres (poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti”. A hivatásos szolgálati jogviszonyról szóló törvény pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok állományában szolgálatot teljesítők esetében ad felhatalmazást poligráf alkalmazására. A jelen ügyben érintett személyek a katasztrófavédelemnél és nem a nemzetbiztonsági szolgálatoknál teljesítenek szolgálatot. Azt pedig a válasz is egyértelművé tette, hogy nyomozás nem folyt, büntetőeljárás nem indítottak az ügyben. Tehát az NVSZ-nek semmilyen jogalapja nem volt arra, hogy a katasztrófavédelem állományába tartozó személyek esetében poligráfos vizsgálatot rendeljen el, és folytasson le – írta az országgyűlési képviselő a belügyminiszternek.

Következtetések és kérdések

Harangozó Tamás szerint a belügyminiszteri válaszból az alábbi következtetések adódnak:

• A hivatkozott szolgálati tekintély megsértése bűncselekmény nem valósult meg;
• az NVSZ jogszerűen nem folytathatott volna felderítő tevékenységet „az elkövető kilétének megállapítása céljából”;
• az NVSZ jogszerűen nem rendelhette és végezhette volna el a katasztrófavédelem állományába tartozó személyek poligráfos vizsgálatát.

Mindezek alapján az országgyűlési képviselő az alábbi, újabb kérdéseket intézte Pintér Sándorhoz:

• Ön szerint a „Szolgálati tekintély megsértése” bűncselekményt követi el az, aki elöljárók tevékenységével kapcsolatos visszaélésekre utaló információkra hívja fel az irányító miniszter, az országos parancsnok, illetve a belső elhárításért felelős szerv figyelmét?
• Indít-e vizsgálatot az NVSZ hatáskörének túllépése és a poligráf jogellenes alkalmazása miatt? 

Nincs válasz

A belügyminiszter november 9-én kelt válasza csupán annyi volt, hogy az országgyűlési képviselő előző kérdésére adott választ fenntartja, azt nem kívánja kiegészíteni.