Korszerűsített szabvány a nyílásos homlokzati térelhatároló szerkezetek tűzterjedési vizsgálatára

A változásokkal sikerült kibővíteni a szabvány műszaki tartalmát, reflektálva a korszerű igényekre.

Megjelent a korszerűsített MSZ 14800-6:2026 Tűzállósági vizsgálatok. 6. rész: Nyílásos homlokzati térelhatároló szerkezetek tűzterjedési vizsgálata szabvány, új címmel és alaposan átdolgozott műszaki tartalommal – közölte a Magyar Szabványügyi Testület. Az augusztus 1-jei változásokkal a szabvány reflektál a termékek/szerkezetek forgalmazására és beépítésére vonatkozó egyre komolyabb követelményekre és elvárásokra.

A homlokzati tűzterjedés értékelése már régóta alapvető szerepet tölt be a tűzvédelem területén. Ezzel az azonosító számmal ugyanis 1980 óta létezik szabvány (MSZ 14800-6:1980 Tűzállósági vizsgálatok. Tűzterjedés vizsgálata épülethomlokzaton), amely azonban szintén nem előzmény nélküli, az 1974-ben kiadott ágazati szabvány utódja (MSZ-04-103:1974 Tűzterjedés vizsgálata épülethomlokzatokon). Így elmondható, hogy az MSZ 14800-6:2026 több, mint ötven éve létező és aktívan alkalmazott vizsgálati módszert ír le.

A tűzterjedés vizsgálati módszerének leírása az újabb és újabb szabványok érkezésével egyre részletesebb lett, különösen a vizsgálati tűzkitét és a teljesítménykritériumok viszonylatában, azonban a vizsgálati alapelvek nagy mértékben változatlanok maradtak. Ugyanez igaz a mostani korszerűsítésre is. A változások érintették a vizsgálat elvégzésére vonatkozó követelményeket is, de a legfontosabb változások a vizsgálati modell kialakítása, a dokumentáció és az eredmények értékelése témakörében történtek, valamint szerepel pár új fogalommeghatározás is.

 A vizsgálati eljárásokra ezentúl jelöléssel is lehet hivatkozni, valamint ketté lett bontva a homlokzati bevonatok, burkolatok és összetett külső hőszigetelő rendszerek (THR) vizsgálatára vonatkozó módszer. A szabvány a következő vizsgálati módszereket ismerteti:

• R1 módszer: Homlokzati bevonatok, burkolatok vagy összetett külső hőszigetelő rendszerek vizsgálata nem éghető fogadószerkezeten;
• R2 módszer: Homlokzati bevonatok, burkolatok vagy összetett külső hőszigetelő rendszerek vizsgálata éghető fogadószerkezeten;
• S módszer: Sajátos nyílásos homlokzatok vizsgálata;
• E módszer: Egyedi szerkezetek vizsgálata.

Egyértelműen külön lettek választva a vizsgálati módszertől független modellépítményre (vizsgálóberendezésre), valamint az adott szerkezet beépítésével létrejövő, annak jellemzőitől függő vizsgálati modellre vonatkozó előírások. Előbbi tekintetében újdonság, hogy a szabvány megadja a szellőzőnyílások teljes területének pontos méreteit.

A vizsgálati modell esetén pontosabb előírások szerepelnek a szárnyfallal való vizsgálat esetére, valamint a szabvány részletesen leírja, hogy hogyan kell a vizsgálati modellbe beépíteni a különböző szerkezeti elemeket ahhoz, hogy azok eredményei megfelelően értékelhetők lehessenek. A szabvány a következő részletkialakítások tekintetében ad meg iránymutatást, azonban az ezekre vonatkozó elhelyezési elvek más szerkezeti elemek (pl. az éghető hőszigetelésben vezetett villámvédelmi berendezések) esetén is érvényesek lehetnek: homlokzati árnyékolószerkezetek; a homlokzati falat vagy a homlokzati rendszer külső felületét áttörő gépészeti és/vagy villamos szerelvények vagy egyéb szerkezetek; az átszellőztetett légrések lezárására szolgáló, reaktív elven működő termékek.

A szabvány megadja, hogy a vizsgálati modell felépítéséhez és a későbbi dokumentációhoz milyen kötelező tartalmú tervdokumentáció (a vizsgálati modell terve) szükséges, beleértve a homlokzati nézetrajz(ok)ra, a függőleges metszet(ek)re és csomóponti rajzokra vonatkozó követelményeket. Egyértelműen megadja, hogy azt a megbízónak kell elkészítenie a vizsgálólaboratórium befogadási kontrollja mellett. A tájékoztató A melléklet mintát ad a vizsgálati modell tervének elkészítéséhez.

 A hőelemek száma, elhelyezése, elrendezése és rögzítése, továbbá a vizsgálati eljárás végrehajtása témakörében apróbb pontosításokat tartalmaz a szabvány (a hőelemek típusának pontos megadása, a hőmérsékleti és szélsebesség-tartomány aktualizálása, szegezéssel kialakított famáglya lehetősége). Több új tétel is megjelent a vizsgálati jegyzőkönyv kötelező tartalmára vonatkozóan, elsődlegesen a vizsgálati modell kialakításának változásaival kapcsolatban (fogadószerkezet, szárnyfal, részletkialakítások). Meg kell továbbá adni a vizsgált homlokzati szerkezetnek a fogadószerkezethez való rögzítésére használt rögzítőelemek típusát és műszaki kialakítását.

A vizsgálati eredmények későbbi egyértelmű alkalmazhatósága érdekében a szabvány – az európai vizsgálati szabványok mintájára – kiegészült egy teljesen új, A vizsgálati eredmények közvetlen alkalmazásának feltételei című fejezettel, amely megadja, hogy a valós, beépített szerkezet esetén milyen változások végezhetők el a vizsgálati konfigurációhoz képest. E fejezet segít abban, hogy a vizsgálat során olyan modell jöhessen létre, amely a gyakorlatban a legszélesebb alkalmazási lehetőséget biztosítja. A szabvány a következő szempontok tekintetében ad meg közvetlen alkalmazási feltételeket:

• geometria: a homlokzati felület szelességének és magasságának növelése vagy csökkentése, a homlokzati sík megdöntése, valamint a pozitív és negatív falsarkok hatása;
• a fogadószerkezet hatása: éghető és nem éghető fogadószerkezetekkel végzett vizsgálatok érvényessége;
• a tűztéri helyiség homlokzati ablaka: az elhelyezési pozíció hatása;
• a rögzítőelem kihúzási ellenállása és mérete;
• részletkialakítások, beleértve a homlokzati árnyékolószerkezetek, a homlokzati falat vagy a homlokzati rendszer külső felületét áttörő gépészeti és/vagy villamos szerelvények vagy egyéb szerkezetek, az átszellőztetett légrések lezárására szolgáló, reaktív elven működő termékek pontos elhelyezésének hatását.

A változásokkal sikerült kibővíteni a szabvány műszaki tartalmát, reflektálva a korszerű igényekre, ugyanakkor a vizsgálat alapelvei nem változtak. Remélhetőleg hosszú ideig aktuális marad és továbbra is megfelelő mértékben szolgálja a tűzvédelmi igényeket – tájékoztatott a Magyar Szabványügyi Testület.