Konferencia az aktív tűzvédelemről
A rendezvényen a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezésekről a tervezéstől a karbantartásig esett szó.
A Magyar Tűzvédelmi Akadémia, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség, a Komárom-Esztergom Vármegyei Mérnöki Kamara és a Komárom-Esztergom Vármegyei Építész Kamara tartott konferenciát november 5-én Tatabányán.
A szakmai nap célja az volt, hogy átfogó képet adjon a jelző- és oltórendszerekkel kapcsolatos hatósági tapasztalatokról, a szabványi és irányelvi újdonságokról, valamint a kivitelezés és üzemeltetés során felmerülő gyakorlati kihívásokról.
Györkéné Kálmán Éva, Budapest Főváros Kormányhivatal Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Hatósági Főosztály Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Osztály vezetője elmondta, 2025-ben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), valamint a vonatkozó műszaki követelményeinek előírásai alól eltérés engedélyezésére, jóváhagyására 776 hatósági eljárás indult, ebből 482 db az OTSZ alóli, 184 db Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) alóli, 110 db szabvány alóli. Ezen belül beépített tűzjelző berendezéssel kapcsolatosan 38, beépített tűzoltó berendezéssel kapcsolatosan 104 db ügy indult.
Hajdu András, a Dunamenti Tűzőr Kft. munkatársa a beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv módosítását előkészítő munkacsoport tevékenységéről, a várható módosításokról, újdonságokról beszélt.
Bakai Levente, a STUDIO IN-EX Zrt. képviseletében az ESFR rendszerek követelményeit ismertette a MSZ EN 12845 szabványsorozat módosításainak tükrében. Felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg érvényes MSZ EN 12845:2015+A2:2026 nem tartalmazza az ESFR és CMSA rendszerekre vonatkozó követelményeket, a továbbiakban az MSZ EN 12845-2:2025 szabvány szerint kell eljárni.
Görög Máté, a Melde Kft. munkatársának témája a változó környezetben a sprinker rendszerek kivitelezése volt. Körösi Kitti a FirePro Kft.-től az aeroszolos oltórendszerek helyéről beszélt az aktív tűzvédelemben, előadásában elosztatott több tévhitet is. Sisa Péter, a Honeywell Kft. képviseletében a tűzjelző karbantartás várható jövőjét, a digitalizáció következő lépését ismertette.
Andrási Ábel, a Polon-Alfa Kft. munkatársa a hagyományos és címzett hangjelzők előnyeit, hátrányait ismertette. Szabadi Csaba, Schrack-Seconet Kft.-től a tűzjelzők karbantartásáról beszélt, részletezve, hogy az mikor nem megfelelő, és mikor tekinthető ideálisnak. Felhívta a figyelmet, hogy a nem megfelelő karbantartással akár foglalkozás körben elkövetett veszélyeztetés tényállása is megvalósulhat.
Dr. Mohai Ágota Zsuzsanna egyetemi adjunktus – aki személyesen nem tudott jelen lenni, így az előre felvett előadását vetítették le – a hangnyomás biztosításának módját járta körbe a tűzjelzők hangjelzőinél. Felhívta a figyelmet, hogy a helyiség méretén és geometriáján túl a legmeghatározóbb bizonytalansági faktorok között egyebek között a beltéri ajtók hanggátlási tulajdonságai is szerepelnek.
