Beavatkozás veszélyes anyagok jelenlétében

Beavatkozás veszélyes anyagok jelenlétében

A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Műszaki Mentési Szabályzat a következő szabályokat határozza meg a veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásra.

Általános előírások

Az elsőnek kiérkező tűzoltó és más járművek a veszély jellegének, mértékének ismerete nélkül a helyszínt 100 méteren belül lehetőleg ne közelítsék meg.

A veszélyes terület megközelítése csak a szükséges védelem biztosításával, a mentésvezető engedélyével történhet meg. Illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni.

Intézkedni kell a környezetbe jutott anyagok azonosításáról, mennyiségének folyamatos ellenőrzéséről, a koncentráció méréséről.

A beavatkozás teljes időtartama alatt a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos speciális ismereteket igénylő feladatok meghatározását a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (a továbbiakban: KML), a Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (a továbbiakban: KSE) illetve szakemberek véleményének figyelembevételével kell végrehajtani.

Vonulás

A helyszín közvetlen megközelítése lehetőleg a szél irányával megegyező irányból történjen. Az információk gyűjtését már menet közben meg kell kezdeni.

Felderítés

A felderítés az alábbiakra terjedjen ki:

  • a szabadba áramló anyag (veszélyt jelentő) tulajdonságainak, mennyiségének, terjedési irányának megállapítására;
  • a tűz és a veszélyes anyag egymásra hatásából adódó veszélyek megismerésére (a keletkező bomlás- és égéstermékek hatásaira);
  • a már fenálló, valamint a várható életveszély felmérése alapján az életmentés lehetséges módozatainak meghatározására;
  • az időjárási viszonyokra;
  • a kiürítendő területek behatárolására;
  • az alkalmazandó oltó-, közömbösítő, felitató és mentesítő anyagok megválasztásához szükséges információszerzésre, illetve azok kirendelésére;
  • a veszélyes, átmeneti és biztonságos zóna meghatározására, illetve a lezárandó terület, útvonalak kijelölésére;
  • a mentési útvonal megválasztására;
  • a beavatkozás útvonalainak kijelölésére;
  • a kiürítés megszervezésére;
  • a látható jelenségek alapján (anyagkifolyás, szétszóródás) meg kell határozni a várható következményeket (tűz- vagy robbanásveszélyt);
  • a járművön van-e elhelyezve veszélyes anyag jelenlétére utaló tábla vagy bárca;
  • mit tartalmaznak a fuvarokmányok;
  • szükség van-e forgalom leállítására, elterelésre;
  • szükség van-e sérült járművek szétválasztásának elvégzésére;
  • tartányos jármű esetén átfejtés lehetőségére;
  • a veszélyes anyagokról kapott információk (mérési adatok, szélirány, szélerősség) folyamatos értékelésére.

A felderítést minden esetben megfelelő védőfelszerelésben, különösen nagy körültekintéssel legalább 2 fő végezze, további két fő álljon készenlétben ugyanolyan védőfelszerelésben.

A mentésvezető a felderítés megkezdése előtt:

  • ismeretlen veszélyes anyagok jelenléte vagy jelenlétük feltételezhetősége esetén teljes test- és légzésvédelmet rendeljen el, továbbá ellenőriztesse a védőfelszerelések működőképességét;
  • tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok előfordulásakor fokozott figyelmet fordítson arra, hogy az elrendelt eszközök, felszerelések tűz- és robbanásbiztosak legyenek, illetve használatuk esetén tüzet vagy robbanást ne okozzanak.

A tűzoltóság állományán kívüli szakember a felderítésben személyesen akkor vehet részt, ha számára megfelelő védőfelszerelést biztosítanak, a feladat elvégzését önként vállalja, és erről írásban vagy tanúk előtt nyilatkozik.

Beavatkozás előkészítése

A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

  • meg kell határozni a veszélyes, átmeneti és biztonságos zónát. A határok kijelölésére és a terület lezárására a mentésvezető intézkedjen, valamint jelölje ki az ellenőrző, áteresztő pontokat (EÁP). A kijelölés után a veszélyes zónán belül mérgező gázok, gőzök, porok valamint tűz- és robbanásveszélyes gázok, gőzök, porok jelenléte esetén a járművek helyváltoztatása, valamint a nem robbanásbiztos elektromos berendezések, felszerelések működtetése csak a mentésvezető engedélyével végezhető;
  • a beavatkozó állomány részére a megfelelő szintű védőruházat és védőeszközök használatát el kell rendelni (megbízható információ hiányában a veszélyes anyagot mérgezőnek kell tekinteni, ennek megfelelő szintű védőfelszerelésben kell végezni a beavatkozást);
  • a technikai eszközök, valamint a kezelőszemélyzetet igénylő felszerelések a veszélyes anyag kiáramlás, illetve a terjedés irányába nem helyezhetők el;
  • gondoskodni kell a közreműködő személyek és a technikai eszközök mentesítéséről, a veszélyes zónán kívül mentesítő állomás létesítéséről;
  • lakosságvédelmi intézkedések és logisztikai feladatok ellátására szükség szerint intézkedni kell;
  • lehetőség szerint végre kell hajtani a veszélyes anyag beazonosítását.
Vegyi baleset a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetben Budapesten
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek + 15

Beavatkozás

Az életmentést lehetőleg szennyezéstől mentes útvonalakon kell végrehajtani. Ha erre nincs mód a rendelkezésre álló védőfelszerelésekkel kell menteni.

Gondoskodni kell a kimentett személyek azonnali egészségügyi ellátásáról.

A szabadba került anyagok esetén azoknál, amelyeknél víz vagy tűzoltóhab felhasználható, a letakarás, hígítás, közömbösítés során csak szórt vagy porlasztott víz, illetve habsugár alkalmazható.

A sérült technológiai rendszer, tartály kiiktatása, leürítése, valamint a felforrósodott, felizzott rendszer visszahűtése előtt a szakemberek véleményét figyelembe kell venni.

A terjedés irányában a zárt terület kijelölését haladéktalanul el kell rendelni, ha a gáz halmazállapotú vagy gyorsan illó folyékony anyagok elnyeletése vízsugárral nem eredményes vagy a közömbösítés, hígítás mérgező gázokat, gőzöket szabadít vagy szabadíthat fel, illetve azokkal kémiai reakcióba léphet.

Por alakú vagy apró szemcsés vegyi anyagok szabadba jutása esetén a felszedésre vagy a letakarásra kell intézkedni.

A folyadékok, olvadékok szétfolyását, csatornába, élővízbe jutását körülsáncolással, irányított elvezetéssel, csatornanyílások lezárásával kell megakadályozni és a folyamatos felszívatásra, eltávolításra intézkedni kell.

Közlekedési balesetek esetén gondoskodni kell a járművek áramtalanításáról, a tűz és robbanásveszély elhárításáról, melynek kapcsán esetleges átfejtés során biztosítani kell az érintett járművek, eszközök egyen potenciálra hozását, védőföldelésének kialakítását.

A veszélyes és átmeneti zónában tartózkodókról nyilvántartást kell vezetni, melyet a beavatkozás után is meg kell őrizni.

Figyelembe kell venni, hogy a tűzoltóságoknál rendszeresített kármentő edények, illetve átfejtéshez, felszíváshoz, felitatásához szükséges szivattyúk, tömlők és egyéb felszerelések nem minden veszélyes anyag esetében használhatók. Ha megállapítást nyert, hogy a felszerelések az adott anyag esetében nem használhatóak, intézkedni kell  a megfelelő eszközök helyszínre rendeléséről. Cseppfolyós éghető gázok esetében az előbbi eszközökön túl fáklyázó berendezést is szükséges a kárhelyszínre kérni.

A beavatkozás biztonsági előírásai

Veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozás során a mentésvezető által meghatározott védőruházat és védőeszközök használata kötelező.

Tűz- és robbanásveszélyes anyaggal kapcsolatos esemény bekövetkezésekor a kárhelyszínen, illetve ezek közelében az illetékes szakember véleménye alapján meghatározott távolságon belül, ennek hiányában legalább 100 méteren belül a dohányzást és nyílt láng használatát meg kell tiltani.

A mentesítőhely kialakításánál minden esetben figyelembe kell venni az időjárási tényezőket és környezeti adottságokat.

A szerek, felszerelések működési helyének meghatározása a veszélyes anyag terjedési irányát figyelembe véve, lehetőleg azt kikerülve történjen úgy, hogy a veszélyes zónából való visszavonásuk rövid idő alatt, gyorsan, biztonságosan végrehajtható legyen. A visszavonulás biztosítására tartalék mentési csoportot kell szervezni.

A közvetlen beavatkozást végzőket, valamint védőruházataik, védőfelszereléseik állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A legkisebb rendellenesség vagy személyi sérülés esetén az érintett személy(eke)t azonnal le kell váltani.

A KML szakembereinek igénybevételével intézkedni kell a környezetbe jutott veszélyes anyagok mennyiségének folyamatos ellenőrzéséről, a koncentráció méréséről, illetve a meteorológiai viszonyok elemzéséről.

Utómunkálatok

Az utómunkálat során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

  • használt eszközök, felszerelések mentesítését, fertőtlenítését végre kell hajtani, csak azután kerülhetnek vissza málházási helyükre;
  • a felhasznált gázvédő ruhákat, a helyszíni mentesítés után, az arra szolgáló tároló edénybe vagy speciális zsákba gyűjtve a központi mentesítő helyre kell szállítani;
  • a veszélyes anyagok átrakása, átfejtése után a forgalmi akadály megszüntetéséről gondoskodni kell. A beavatkozás végrehajtása után a területet át kell adni az illetékes hatóságnak az esetleges talajcsere elvégzése céljából.
Rovat
Témakör