Gázérzékelő

A szén-monoxid, a láthatatlan gyilkos, avagy miért költsek 10 ezer forintot?

A gázérzékelők között korábban kísérleteztek az égés során keletkező gázok érzékelésén alapuló tűzjelző rendszerrel. Ez bonyolultságából fakadó magas ára miatt nem terjedt el.

Azonban szót kell említenünk róluk, mert a tűzmegelőzés fontos elemei például az éghető gázokat érzékelő rendszerek. A tűz- és robbanásveszély megelőzése érdekében nem csak a propán-bután gázokat hanem a megfelelő környezetben az oldószerek és alkoholok gőzeit is figyelni kell. Sőt, ipari környezetben előforduló mérgező vagy a levegőt kiszorító gázok fulladásveszély miatti figyelése is indokolt lehet.

A mai modern érzékelők többnyire nagyon kis – akár a levegőben természetes körülmények között is előforduló – koncentrációt is érzékelni tudnak, ezért fontos, hogy az érzékenység az adott környezetnek megfelelően legyen kalibrálva. A gázérzékelő központok gyakran gépsorokat állítanak le, evakuációs rendszereket indítanak el vagy bizonyos késleltetéssel inert gázokkal telítik el a robbanásveszélyes területet. Ezeknek a beavatkozásoknak nagyon komoly költségei lehetnek, ezért és a gázérzékelő rendszerek bonyolultsága miatt a gázérzékelők többnyire saját központtal rendelkeznek a tűzjelző központtól függetlenül.

A gázérzékelők között gyakran találunk elektrokémiai elven működő érzékelőket, melyekben a kémiai elem egy idő után sajnos elöregszik. A hazánkban sajnos nem elég gyakran alkalmazott szén-monoxid-érzékelő is ilyen elven működik, körülbelül 5 évig használható aktiválás után. Megfelelően alkalmazva minden fűtési szezonban életeket menthetne, ha elterjedt volna.

Működési elve: az elektrokémiai mérőcella többnyire két különböző elektródából és egy elektrolitból áll. A gáz a mérőcella belsejébe diffundál és ekkor az anód és katód között a diffundáló gázzal arányosan elektromos feszültség jön létre. Ezt a feszültséget figyeli az érzékelő.

A félvezető alapú gázérzékelés során az adott gáz molekulái megkötődnek a vezető polimer anyagán és ott elektron áramlás indul be a hatásukra. Az áramlás nagysága alapján születik döntés a riasztásról. Ez az érzékelő többnyire olcsóbb és hosszabb élettartamú de nehezen kalibrálható egy bizonyos gáztípusra.

ARH és ppm

Gázérzékelőknél meg kell említeni ezt a két fogalmat. Az ARH az Alsó Robbanási Határérték százalékban megadva. Ez az a koncentráció mely fölött a levegőben elegyedő gáz külső gyújtóforrás hatására berobban. A ppm a ’parts per million’ rövidítése, vagyis a milliomod részt jelenti. Ezt a mennyiségi meghatározást a kis mennyiségben is mérgező gázoknál szokták használni. Többnyire úgy kell értelmezni, hogy 1 millió levegőmolekulából hány darab gázmolekula az, ami már mérgezést okoz.

Érdekességképpen álljon itt a szén-monoxid-koncentráció és annak várható hatásairól egy táblázat. Nyilvánvaló, hogy megfelelő érzékelő nélkül esélyünk sem lehet túlélni egy hibás tüzelőberendezéssel együtt töltött éjszakát, mivel a CO színtelen, szagtalan gáz.

0,0003 térfogat%
30 ppm
Átlagkoncentráció = 8 órás munkahelyi egészségkárosodás nélküli tartózkodás határértéke

0,02 térfogat%
200 ppm
Gyenge fejfájás, fáradság, rosszullét 1-2 óra után, életveszély 3 óra után

0,04 térfogat%
400 ppm
Erős fejfájás, rosszullét 1-2 óra után, életveszély 3 óra után

0,08 térfogat%
800 ppm
45 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, halál 2-3 órán belül

0,16 térfogat%
1600 ppm
20 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál 1 órán belül

0,32 térfogat%
3200 ppm
5-10 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál félórán belül

0,64 térfogat%
6400 ppm
1-2 perc után erős fejfájás, rosszullét, hányinger, eszméletvesztés, halál 10-15 percen  belül

1,28 térfogat%
12 800 ppm
1-3 percen belül beáll a halál.

Rovat
Témakör