Elképzelések a tűzoltóság jövőjéről
A Lánglovagok Egyesület gondolatébresztője.
A Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt) közelgő kormányalakításához óriási reményeket fűznek a tűzoltók, tűzvédelmi szakemberek. A Lánglovagok Egyesület az alábbiakban néhány sarokpontra világít rá, amin érdemes elgondolkodnia a döntéshozóknak.
Szervezeti felépítés
A katasztrófavédelemnek nevezett rendszer a jelenlegi állapotában nem tartható fenn. A meglévő értékek megtartása mellett a tűzvédelem és a polgári védelem külön intézménybe történő szétválasztása, egy sor, ezen szervezetek profiljába nem tartozó feladatok leválasztása szükséges.
A tűzoltóság alapfeladatait a klasszikus három alappillérre, a tűzoltás és műszaki mentésre, a tűzmegelőzésre, valamint a tűzvizsgálatra érdemes visszaállítani.
A Belügyminisztérium felügyelete alatt működhetne az Országos Tűzoltó-parancsnokság, alatta a (vár)megyei tűzoltó-parancsnokságok, azok alá rendelve a helyi hivatásos tűzoltó-parancsnokságok a tűzoltóőrsökkel. Közvetlenül az Országos Tűzoltó-parancsnokság alá sorolható be a Tűzvédelmi Oktatási Központ (jelenlegi Katasztrófavédelmi Oktatási Központ), melyhez tartozhatna a Tűzoltó Múzeum (jelenlegi Katasztrófavédelem Központi Múzeuma) és a Tűzvédelmi Kutatóintézet (jelenlegi Katasztrófavédelmi Kutatóintézet).
Hatósági tevékenység rendszere
Alapesetben az 1. fokú tűzvédelmi hatóság a (vár)megyei tűzoltó-parancsnokság, a 2. fokú tűzvédelmi hatóság az Országos Tűzoltó-parancsnokság lenne. A tűzvizsgálatot a (vár)megyei tűzoltó-parancsnokságok végeznék.
A helyi tűzoltó-parancsnokságokhoz alapvetően azért nem érdemes tűzvédelmi hatósági tevékenységet telepíteni, mert humán erőforrás gazdálkodás tekintetében hátrányos lenne, illetőleg töredezne az egységes hatósági gyakorlat. Az viszont elkerülhetetlen, hogy a (vár)megyei tűzoltó-parancsnokságoknak nagyobb településeken legyenek külön irodái (osztályok), hogy a helyszíni hatósági ellenőrzések minél kevesebb utazással valósulhassanak meg.
Tűzmegelőzés erősítése
A tűzvédelmi hatósági tevékenység erősítésére van szükség, mind létszám, mind szakértelem tekintetében. A tűzvédelmi szakemberek döbbenten állnak az előtt, hogy az elmúlt másfél évtizedben sorban olyan lakóépületeket adtak át, amelyeknél a használatbavételi engedélyt sem lehetett volna kiadni a tűzvédelmi hiányosságok miatt.
Azzal, hogy a kormányhivatalhoz átkerült a tűzvédelmi hatósági jogkör része, a nagy tapasztalattal rendelkező tűzoltók jelentős része otthagyta a hivatását. Új embereket nehezen találnak, pláne nem olyanokat, akik tűzvédelmi (szak)mérnök végzettséggel és tűzmegelőzés terén jelentős gyakorlattal rendelkeznének.
A 9/2015. (III. 25.) BM rendelet határozza meg, hogy mikor kötelező gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakembert foglalkoztatni. A szabályozás életszerűtlen, kijátszható. Mindenképpen erősíteni kell a kötelezettséget, jól meghatározott paraméterek alapján növelni a kört a kötelező foglalkoztatásra.
Az épületeknél a tűzvédelmi szabályok betartásának hajlandósága alacsony, gyakorta az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) által előírt üzemeltetői ellenőrzéseket sem végzik el, vagy csak papíron olyan emberek által, akik azt sem tudják, hogy ez a tevékenység miről szól, mi a jelentősége. A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet által előírt tűzvédelmi szakvizsga (ez a gyakorlatban 1 napos tanfolyam és vizsga) körét egy új foglalkozási ággal javasolt bővíteni, az üzemeltetői ellenőrzéssel, és tűzvédelmi szakképzettség hiányában csak az végezhessen üzemeltetői ellenőrzést, aki ezt a tűzvédelmi szakvizsgát letette.
Meg kell reformálni a Tűzvédelmi Szabályzat kötelezettségét, amely mára teljesen elavult, funkcióját nem tölti be.
Az 1996. évi XXXI. törvény 19/A. §-a, valamint a 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-a által egyes lakóépületekre előírt Tűzvédelmi Házirend nagyon fontos dokumentum, azonban a készítését tűzvédelmi szakképzettséghez kell kötni, és a kötelezett lakóépületek körének meghatározását életszerűbbé célszerűbb tenni.
A tűzvédelmi oktatások előírását elengedhetetlen új alapokra helyezni. A jelenlegi elavult rendszert (a munkavállalókat ismeri) az elmúlt években a kormány tovább gyengítette, és az éves oktatás általános előírását is eltörölte. Szükséges lenne minden esetben tűzvédelmi szakképzettséghez kötni az oktató személyét.
A biztosítókat érdekeltté kell tenni abba, hogy minél kevesebb kárkifizetésük legyenek tűzesetekből. A biztosítók ugyanis a tűzvédelmi szabályok betartását a szerződési feltételeikkel, díjrendszerükkel hatékonyan ki tudnák kényszeríteni az üzemeltetőkből.
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 179. § (7) bekezdése ugyan tiltja a tűzcsapok eltorlaszolását, de a KRESZ-szel ez nincs összhangban. A KRESZ módosításával lehet rendezni a problémát.
Egyes épületeknél a tűzoltási felvonulási terület 1965-től történő létesítésektől elő van írva, ám a parkolási tilalom jelölését a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet írta elő. Az elmúlt 60 évben ezek a tűzoltási felvonulási területek főként az úttulajdonos önkormányzatok hibájából eltűntek, parkolók, fizető parkolók létesültek rá. A súlyos probléma megoldásához alakuljon munkacsoport, amely áttekinti az 1965 és 1990 között létesült középmagas és magas lakóépületeknél a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó létesítési követelményeket, ehhez képest a mostani állapotokat, és azt, ezeknél a házaknál miként lehetne úgy parkolót és zöldterületet kialakítani, amely a tűzoltóság beavatkozását sem akadályozza. A munkacsoport vizsgálná, hogy a tűzoltási felvonulási területek újradefiniálása milyen jogi eljárás keretében valósulhatna meg, esetlegesen milyen jogszabály-módosítás szükséges a minél gyorsabb, egyszerűbb ügyintézéshez.
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelősségi Kézikönyv
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 282. §-a által előírt Tűzvédelmi Műszaki Megfelelősségi Kézikönyv (TMMK) egy rendkívül jó találmány. A készítésének kötelezettségi körét némileg bővíteni lenne szükséges.
Rendkívül nagy probléma, hogy nincs megteremtve a jogszabályi háttér, hogy az épületek kivitelezőinek a létesítéssel kapcsolatos tervdokumentációkat, egyéb iratokat át kell adnia a tulajdonosnak, üzemeltetőnek. A tűzvédelmi hatóság elutasítja az iratkikéréseket, mondván, nem iratgazda, az építésügyi hatóság pedig előszeretettel szerzői jogokra hivatkozva tagadja meg. A TMMK gyakorta így el sem tud készülni, mert egyfelől nem a beruházó kötelezettsége, másfelől át sem adják az iratokat.
Jogszabályban lenne szükséges szabályozni, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárás során az e-naplóba feltöltött iratokhoz a létesítmény aktuális tulajdonosa ügyféljogán hozzáférhessen. Mindemellett a TMMK elkészülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele kell, hogy legyen.
Kommunikáció, megjelenés
Az elmúlt másfél évtizedben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, (vár)megyei igazgatóságok a sajtót, szaksajtót lényegében ellenségként kezelték. A médiával való kapcsolatot helyre kell állítani, és nagy hangsúlyt fektetni a tűzmegelőzéssel kapcsolatos kommunikációra.
Ismét legyen önálló országos tűzoltónap, Szent Flórián napjához kapcsolódóan, és ne a rendőrökkel közösen szervezék meg a városligeti rendezvényt.
A tűzoltók egyenruhájának el kell térnie más rendvédelmi szervétől. Jelenleg ugyanaz, mint a rendőröké, csak a felirat más.
Ami más feladata lehetne
A polgári védelem az elmúlt csaknem három évtizedben Magyarországon szisztematikusan le lett építve. Önálló intézményként, hivatásos szolgálati jogviszonyban, polgári védelmi rendfokozattal dolgozó szakemberekkel javasolt újraépíteni.
Sem a polgári védelemhez, sem a tűzoltósághoz nem sorolhatók a kéményseprés, vízügyi hatósági feladatok, szúnyoggyérítés.
Az iparbiztonsági szakterület helyét alaposan át kell gondolni. Akár a polgári védelem, akár a tűzoltóság keretei között működik tovább, nem szabad félvállról venni. Szakmai alapon, nem politikai elvárások szerint kell a veszélyes üzemeknél, veszélyes áruk szállításának ellenőrzésénél a hatósági tevékenységet végezni.
Ami biztos, elfogadhatatlan, hogy a veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagjainál kényszerítő eszközök legyenek.
A Lánglovagok Egyesület bízik abban, hogy minél gyorsabban megszületik a politikai döntés a tűzvédelemről, és szakmai alapon kezdődhet meg a Fidesz-KDNP kormánya által okozott károk helyreállítása.
