Gyermekeink, életünk védelmében

A közelmúlt három tragikus tűzesete arra sarkallta a Lánglovagokat, hogy a jogszabályokban leírtakon túlmenően, a tűzoltók tapasztalataira és a józan észre alapozva, közérthető nyelven adjanak tanácsot:

  • hogyan csökkenthetjük minimálisra a tűzkockázatot a lakásunkban;
  • mit tegyünk és mit ne tegyünk tűz esetén;
  • hogyan segíthetjük a kiérkező tűzoltók munkáját.

Egy közveszélyes öngyilkos ellen nem sokat tehetünk, de minimális odafigyeléssel elkerülhetjük, hogy saját hibánkból, vagy figyelmetlenségünk miatt egy (vagy több) élet munkája odavesszen, emberéletek, gyermekeink váljanak a tűz áldozatává. A Lánglovagok kötelességüknek érzik, hogy segítséget, iránymutatást nyújtsanak az olvasó számára a tragédiák elkerülése érdekében.

Az alábbiakban főleg a lakótelepekről szólunk de nem csak azért mert a közelmúlt három kiemelt tűzesete lakótelepi lakásokban történt. Panellakásban él a városi lakosság jelentős hányada, valamint az ilyen középmagas épületek és a bennük élők kialakult szokásai bizonyos sajátosságokat hordoznak magukban, melyek gyorsítják a tűz terjedését, lassítják a tűzoltók munkáját, és néha lehetetlenné teszik a menekülést. A lakáson belüli tevékenységek és a tűzmegelőző “odafigyelés” minden lakóépületben ( legyen az földszintes családi ház vagy toronyház ) azonos módon érvényesek.

Tűzmegelőzés

Előkelő helyet foglal el az elektromos áram, mint tűzkeletkezési ok. Rengeteg elektromos berendezés van a lakásokban. Műszaki meghibásodás, amatőr barkácsolás, házilagos javítás és a működő berendezés felügyelet nélkül hagyása számtalan lakástüzet eredményezett! Az automata mosógép nagyszerű találmány. A háziasszony berakta a szennyest, elindította és leszaladt vásárolni. Mire visszaért, kiégett a fürdőszobája és az előszoba egy része. A műanyagok tökéletlen égése miatt az egész lakást belepte a korom, fejmagasságtól felfelé megolvadt minden műanyag tárgy a hőterheléstől.

E fenti példa tulajdonképpen elmondható az összes elektromos berendezésről, mert “ami elromolhat, az el is romlik.” Egy televízió meghibásodása, zárlata még nagyobb galibát okozhat A lakószobákban szinte minden bútor, kárpit, egyéb tárgy éghető anyagú, kiváló táptalajt biztosítva a gyors tűzterjedésnek! Lehetne még sorolni az ehhez hasonló példákat, melyeknek mindig a felügyelet nélkül hagyott üzemelő elektromos készülék a kezdete és jobb esetben tetemes tűzkár a vége. Ne hagyjuk el a lakást, ne feküdjünk le aludni, ha TV-t, mosógépet, vagy egyéb elektromos készüléket üzemeltetünk!

Az elektromos hálózat időnkénti karbantartásával is kellemetlen meglepetéseket előzhetünk meg. A falból kijáró, félig szétesett konnektorok, villanykapcsolók, vagy a “megpatkolt” villanyóra-biztosíték tűzveszélyes! Egy ilyen fali dugaszolóaljzatnak nekitolt ülőgarnitúra vagy más bútor kiváló tűzfészek. Kerüljük el bútorainkkal, függönyökkel a konnektorokat! A megtöredezett, kilógó belű vezeték cserére érett! Eltérő anyagú vezetékeket (pl. alu – réz) ne sodorjunk össze! A megnövekvő átmeneti ellenállás akkora hőt termel, mely megolvasztja a vezeték szigetelését, sőt akár a környezetében lévő éghető tárgyakat is meggyújtja! Ne üzemeltessünk hibás elektromos készüléket!

A másik nagy “divat” a tűzhelyen felejtett étel. Naponta tucatszor vonulnak ki a tűzoltók ilyen esetekhez. A legtöbb esetben csak az étel ég szénné az edényben, iszonyatos bűzt árasztva és kellő riadalmat okozva a ház lakóinak. Többnyire a figyelem elterelődése és/vagy a felügyelet hiánya, magyarán a gondatlanság az emberi tényező. Ne hagyjuk el a lakást, ne feküdjünk le aludni ha főzünk! Ne feledkezzünk el erről. De okozott már komoly lakástüzet az égő étolaj vízzel oltási kísérlete! Mert azt ugye tudjuk, hogy a túlhevült olajra öntött víz egy pillanat alatt felforr és kifut, kidobódik az edényből az égő olajjal együtt, meggyújtva a környezetben minden éghető anyagot (függöny, terítő, bútor)! A helyes megoldás a letakarás – eltávolítás. Fedővel lefedjük, elvesszük a tűzhelyről (amit elzárunk), és biztonságos helyre téve megvárjuk, míg visszahűl. Ha az edényben meggyullad az étolaj, NE öntsünk rá vizet! Takarjuk le és tegyük a mosogatóba.

A tárolással is akadnak problémák. Az erkélytűz is szinte napi rutineset. Az erkélyen tárolt lim-lomok általában éghető anyagúak, melyet egy felülről érkező cigarettacsikk pillanatok alatt meggyújt. A villanyóraszekrényben vagy a szemétledobó helyiségben felhalmozott újságkötegek és más éghető anyagok szintén veszélyforrást jelentenek! Ne tároljunk lomokat, újságokat a fenti helyeken!

A dohányzásról szóltunk az előbb. Az égő dohánynemű ledobása az emeletről akkora tüzet okozhat, mely magát az “elkövető” személyt is veszélybe sodorhatja. Előfordult olyan eset, amikor nem erkélyre, hanem egy résnyire nyitva hagyott ablakon esett be a csikk! A csipkefüggönyön fennakadva meggyújtotta azt, mire észlelték, égett a szoba. Egy kísérlet alkalmával égő cigarettát helyeztek egy romos épület komplett berendezett szobájában az egyik kárpitozott fotelre. Elindították a stoppert és figyelték mi történik. Hát történt! A 4. perc végére égett a fotel, a 8. percben izzó pokollá változott az egész szoba! Az ágyban dohányzás kényelmes dolog (főleg ittasan), de hamar végzetessé válhat! Ne dohányozzunk ágyban! Égő cigarettát ne dobjunk le erkélyről, ablakból, ne dobjuk szemetes edénybe, szemétledobóba!

A panelházakban elég gyorsan tud terjedni a füst. Egyrészt a lépcsőházon keresztül, továbbá a közös szagelszívó rendszeren át, melyre minden lakás rá van kötve. Emiatt tűz esetén sajnos a füst is rendkívüli gyorsasággal képes terjedni. Ennek akkor van sorsdöntő jelentősége, amikor mindenki alszik, azaz éjszaka. Füstmérgezésben sokkal többen halnak meg évente! Minél korábbi stádiumában fedezzük fel a tüzet, annál nagyobb esélyünk van a túlélésre! A korai észlelés életet menthet! SZEREZZÜNK BE FÜSTÉRZÉKELŐT! Négy-ötezer forintért már megvásárolhatjuk biztonságunkat. E sorok írójának is ott figyel a hálószobában az ágya fölött egy (lehet hogy foglalkozási ártalom?).

Mi a teendő tűz esetén?

Ha tüzet vagy tűzre utaló körülményt (füstöt) észlelünk mindennél fontosabb a tűzoltóság késedelem nélküli értesítése!
A tűzoltóság segélykérő száma: 105 EGY – NULLA – ÖT, de hívható a központi segélykérő szám is: 112 Ha idegességünkben egyik sem jut eszünkbe, hívhatók a mentők: 104 vagy a rendőrség: 107.

Ők továbbítják a segélykérést!

A tűzoltóság elsődleges feladata mindig az életmentés, tehát az életveszélyre vonatkozó információt minden esetben közöljük, egyébként mindig csak a kérdező tűzoltó kérdéseire válaszoljunk! E hívószámok tárcsázása nem kerül pénzbe, ingyenesek, viszont nem árt tudni, hogy a beszélgetést digitálisan rögzítik és a telefonáló hívószámát a segélykérő központok számítógépe, megjeleníti (a rengeteg rosszindulatú bejelentő elriasztására).

Sajnos napi tapasztalat, hogy sokszor késve érkezik az első bejelentés. Mindenki azt hiszi, hogy “valaki már biztosan telefonált”. Mint ahogy ez történt a tragikus békásmegyeri Jós u.-i robbanásnál is. Minden nagy tűz kis tűzzel kezdődik. Egy kis terjedelmű, kezdődő tüzecskét ne hagyjunk ott a tűzjelzés miatt. Ilyenkor a tűzoltással egy időben fel kell lármázni környezetünket! Viszont ha egy lakásba vagy helyiségbe benyitva lángtengerrel illetve sűrű, maró füsttel találjuk szemben magunkat, nem érdemes a tűzoltással bíbelődni. Úgy sem tudjuk megfékezni, viszont értékes perceket vesztünk a tűzoltóság értesítéséig. Ha tüzet észlelünk, tárcsázzuk az EGY – NULLA – ÖT – ös számot! Nagyon fontos, hogy a tűzoltók a legrövidebb időn belül megkezdhessék a beavatkozást.

Hogy a kis tüzecskét mivel olthatjuk el? A legkézenfekvőbb és legolcsóbb a víz. De ugye senki nem tárol egy vödör vizet a sarokban a tűzre várva? Céltudatosabb megoldás, de drágább a tűzoltó készülék. Ötezer forinttól már kaphatóak 1-2-3 kg-os töltetű oltókészülékek. A választék hihetetlenül széles. Mi van még? A letakarás. A serpenyőben égő olaj mintájára a lángicsáló TV-nket is letakarhatjuk pokróccal vagy valami durva és vastag textíliával. Egyszerűen fogjuk a tűzoltó pokrócunkat, és szétnyitva rádobjuk. Ezután már lesz időnk áramtalanítani, és ha kell locsolkodni. De locsolni csak feszültség mentesített berendezést szabad! A víz elég tűrhetően vezeti az áramot! Ez különösen igaz a televízióra, mivel annak belsejében tízezer volt feszültség van. Az áramtalanítást elvégezhetjük a konnektorból való kihúzással, de a legmegnyugtatóbb megoldás a villanyóra lekapcsolása. További megoldás a kétliteres szénsavas üdítőitalok. Kezelése pofonegyszerű, tárolása feltűnésmentes, olcsó és hatásosan lehet vele spriccelni. Ez nem vicc! Érdemes kipróbálni mit tud. Ujjunkat a szájára helyezve felrázzuk, és már működik is a mini tűzoltó készülék. (csak tudjunk ellenállni a kísértésnek). A kezdődő, kis terjedelmű tüzet olthatjuk tűzoltó készülékkel, letakarással és locsolással, vagy akár szénsavas palackozott italokkal is. Az áramtalanításról ne feledkezzünk meg!

Hogyan segítsünk az érkező tűzoltóknak:

Nézzük melyek azok a lakótelepi sajátosságok, melyek lassítják a tűzoltók munkáját? Némely lakótelepen a zegzugos utcák, a logikátlan házszámozás néha még a helyismerettel rendelkező helyi tűzoltókat is megkavarja. Ehhez járul még a “pihenő övezeti” egyirányúsítás, a súlyos betontömbökkel történő forgalomkorlátozás is. Várjuk a tűzoltókat az utcán, adjunk nekik útbaigazítást a megközelítés lehetőségéről! Az útbaigazítás nem csak a lakótelepekre vonatkozik, hanem általában mindig tanácsos, éjjel már messziről elemlámpázhatunk nekik.

A következő probléma a rengeteg parkoló autó, melyek lehetetlenné teszik a megközelítést, a túlméretes – túlsúlyos létrás autók megtelepítését. Ember legyen a talpán az a tűzoltóautó vezető, aki ilyen körülmények között karcolás nélkül beviszi járművét egy ilyen dzsumbujba! Pedig így van. További gond a parkoló autókkal, hogy ráállnak az altalaji tűzcsapokra, elzárva a vízutánpótlás lehetőségét! Ez akkor igazán “sokkoló” a tűzoltók számára, amikor csapnak ki a lángok egy nyolcadik emeleti lakás ablakain. Szaladjunk autónkhoz, guruljunk el a tűzoltóautók működési területéről!

Van még! Az úgynevezett száraz felszállóvezeték. Ez a vezeték alaphelyzetben üres, nincs benne víz. Ha tűz van, a tűzoltóautóról megtáplálják, és nyomás alá helyezik. Tisztelet a kivételnek – mert van ahol figyelnek az állapotára – de a legtöbb helyen úgy tönkre van téve, hogy teljesen használhatatlan! A csatlakozó szerelvények le vannak lopva, törve, tele vannak tömködve szeméttel, stb. Volt olyan eset, hogy működőképes volt a vezeték, csak éppen minden második emeleten nyitva voltak a szelepek. Kellett volna a víz a nyolcadik emeletre, de odáig már nem ért fel, mert az alsóbb szinteken mind elfolyt. El lehet képzelni…úszott az egész ház. Figyeljünk oda saját emeletünkön a vezeték és szelepek állapotára! Gond esetén szóljunk a közös képviselőnek. Akkor tekinthető zártnak a szelep, ha az elzárókar merőlegesen áll a leágazó csőhöz képest. Kerekes orsószelep esetén az óramutató járásával egyező irányban ütközésig tekerve.

Ha az eddig felsorolt akadályokon túl jutottak tűzoltóink, várják őket a rácsok és hevederek kavalkádja. A sok betörés miatt ezen nem is csodálkozhatunk, viszont baj esetén jócskán megnehezíti a bejutást! A két – és több ponton záró hevederrendszerek, plusz egy masszív rács akár tíz percre is feltartóztathatja a bejutni kívánó egységeket. Ha nem lángtenger van az ajtó túloldalán, ilyenkor inkább – a tetemes dúlási kárérték elkerülése érdekében – emelőkosaras jármű segítségével (ha a parkoló autók nem akadályozzák) az ablakon keresztül hatolnak be a lakásba. Ha viszont nagy a baj odabenn, kíméletlenül szétforgácsolnak minden útjukba kerülő akadályt! Ha van olyan szomszédunk, aki általában otthon tartózkodik és megbízunk benne (vagy a közös képviselő), hagyjunk nála kulcsainkból egy-egy példányt. Akár lepecsételhető kulcsos dobozba, vagy leragasztott borítékba téve.

Egy tragikus hírről hallván a legtöbb ember arra gondol, hogy “velem, velünk ilyen úgy sem történhet meg”. Márpedig ha a sok szerencsétlen tényező egy helyen és egy időben találkozik, ahol mi is ott vagyunk, bizony bármelyikünk egy hasonló tragikus hír szereplője lehet. A figyelmetlenség, a felelőtlen nemtörődömség, az aprócskának induló hiba egy helytelen döntéssel társulva végzetessé válhat! Látható, hogy a fent leírt “védekező mechanizmusok” nem megvalósíthatatlan, komplikált dolgok, hanem magától értetődő, logikus és hétköznapi viselkedési szabályok. Olyan szabályok, melyek által megóvhatjuk családunk életét. Ne sajnáljuk a kevéske időt és energiát, nézzünk szét házunk táján, illetve fogadjuk meg a tanácsokat; abban a tudatban hajthassuk nyugovóra esténként fejünket, hogy a következő reggel ugyan olyan szép lesz mint az előző volt.

Rovat
Témakör