Kényszerítő eszközök alkalmazása a katasztrófavédelemnél
Mikor és hogyan bilincselhetnek, alkalmazhatnak rendőrbotot és vegyi eszközt a tűzoltók.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedésekről és kényszerítő eszközökről.
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: állomány tagja) jogosult
- a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni,
- a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani.
Az állomány tagja az intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetve a felhívásnak nem tesz eleget.
Az állomány tagja bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy visszatartásához a szökés megakadályozása érdekében bilincset is alkalmazhat.
Az állomány tagja önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat, továbbá önvédelmi célból vegyi eszközt és rendőrbotot tarthat magánál.
Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár az eredményesség biztosítása mellett.
Az állomány tagja a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt – ha az intézkedés célját nem veszélyezteti – előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
Korlátozások
Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz – az önvédelem esetét kivéve – nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.
A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.
A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását. A kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén az állomány tagja gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön.
Intézkedés
Az állomány tagját az intézkedés során az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye, vagy szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja.
Az állomány tagja az intézkedés megkezdése előtt – ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, akkor az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. A kényszerítő eszközök alkalmazását követően az állomány tagja köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és annak előterjesztésére nyitva álló határidőről.
A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a rendőrségnél rendszeresített, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által beszerzett kényszerítő eszköz alkalmazható.
Az állomány tagja az intézkedésről, ha kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került, szóban – haladéktalanul, rövid úton – jelentést tesz az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének.
Az állomány tagja az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően két napon belül írásban jelentést készít az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének, aki az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.
Az írásbeli jelentés tartalmára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.
Panasztételi jog
Akinek a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a kényszerítő eszközt alkalmazó hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetőjéhez.
A panaszt a panasz elbírálására jogosultnál a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.
A panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül – a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – dönt.
A döntéssel szemben a panaszos, illetve az állomány tagja – a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint – jogorvoslattal élhet.
Részletes szabályok
A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatáról szóló 49/2011. (XII. 20.) BM rendelet szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: ellenőr) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 24/A. §-a szerinti kényszerítő eszközt a veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása, továbbá az ellenőrzés helyszínére történő kiérkezés és onnan a szolgálati helyre történő visszaérkezés során tarthat magánál.
Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazására kiképzett ellenőrt lehet.
A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon – a következő sorrendben – meg kell előznie:
- a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak „a törvény nevében” szavak előrebocsátásával, valamint
- a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
A megfogás, a leszorítás vagy más, az ellenőr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) – a Kat.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén – akkor alkalmazható, ha az ellenőr erőfölénye, az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az intézkedés eredményessége ezzel biztosítható.
A testi kényszer alkalmazása során az ellenőr – a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, illetve a támadás elhárítása érdekében elengedhetetlenül szükséges mértékben – önvédelmi fogásokat is alkalmazhat.
Nem minősül testi kényszernek, amikor az ellenőr – jogszerű intézkedése során, az intézkedés biztonságos végrehajtása érdekében – a felé kartávolságon belülre lépő, illetve a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja.
Az ellenőr önvédelmi célból akkor alkalmazhat rendőrbotot, ha a támadás másként nem hárítható el.
A rendőrbot alkalmazásakor
- az ütésnek lehetőleg a támadó végtagot kell érnie, valamint
- kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon.
A vegyi eszközt az ellenőr az intézkedés megkezdésekor – szükség esetén – készenlétbe helyezi, és felkészül a Kat. 24/A. § (2) bekezdése szerinti alkalmazására.
A rendőrbotot és a vegyi eszközt nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.
A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani.
A bilincselés ellenőr által alkalmazható módjai:
- két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése,
- kezek előre vagy – ha az célszerű – hátra bilincselése,
- lábak egymáshoz bilincselése vagy
- tárgyhoz bilincselés.
Az ellenőr a bilincselésnek az adott körülmények között legcélirányosabb módját választja meg azzal, hogy
- a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor,
- a lábak egymáshoz bilincselése akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák, feltételezhető, hogy önmagában vagy másban bilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni,
- a tárgyhoz bilincselés akkor indokolt, ha a kezek előre vagy hátra bilincselése nem kivitelezhető, vagy a személy önkárosításának, támadásának, szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése más módon nem biztosítható.
Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.
Intézkedése során az ellenőr saját magához mást nem bilincselhet.
A Kat. 24/D. § (2) bekezdésében meghatározott kivizsgálás során az intézkedést foganatosító szerv vezetője
- meghallgatja azt, akivel szemben az intézkedést vagy a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki az eseménynél jelen volt, és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatandó személy – ide nem értve az ellenőrt – a meghallgatásához hozzájárult,
- tisztázza az ellenőr jelentésében észlelt esetleges ellentmondásokat, továbbá
- a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálja ki az intézkedés vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét abban az esetben, ha az a) pontban foglaltak alapján hozzájárulásra jogosult személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja.
Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a jogszerűség, ezzel összefüggésben a szükségesség, arányosság és a szakszerűség követelményeinek megtartásáról. Ha megállapítása szerint az intézkedés vagy a kényszerítő eszköz alkalmazására jogszabálysértő módon került sor – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – az intézkedő ellenőr ellen fegyelmi vagy kártérítési, fegyelmi és büntetőeljárást kezdeményez.
