Köszöntő Szent Flórián napja alkalmából
Tisztelt Olvasó!
Olyan gyorsan repülnek a hónapok, hogy szinte eszmélni sem volt idő, és újabb évforduló érkezett el. Új tavaszra ébredtünk és a békeidő katonái – mentők, rendőrök, tűzoltók – ismét védelmező szentjeikre emlékeznek.
S én bajban vagyok, hiszen az elmúlt két év (2002, 2003) megemlékező sorai talán összefoglalják azokat a gondolatokat, melyek értelmet adó mozgató rugói lehetnek az ember életének egy hivatás szeretete által!
Elkerülhetetlen, hogy nyomokban ne ismételjem magamat, mert szükség van rá! A szükséget a 21. század folyamatosan jelenlévő, ártó, rossz hatású befolyásai adják, melyek a nehéz pillanatokban olykor elveszik a reményt…
Gyermekként – naiv fejjel – sokat álmodoztunk a világ dolgairól, mit sem tudván az élet valós működtető erőiről. Idealizmus ez a javából, de jótékony hatású, mely elősegíti a fejlődést, a haladást. Ez minden (élet)korban érvényes tétel! Álmodjunk hát újra…
…1700 éve Florianus és katonái – a mai eszközök híján mondhatjuk úgy is, hogy puszta kézzel – küzdöttek a lángok ellen. Bárhol is ütötte fel a fejét a vörös kakas, hősiesen vették fel ellene a harcot kezdetleges eszközeikkel – ez a segíteni akarás.
Amikor embereket, akár saját társaikat kellett kimenteni a tűzhalálból – ez a bátorság.
A keresztényüldözés kegyetlenségei ellen fellázadva, Florianus kiált katonái mellett, amiért életével kellett fizetnie – ez a bajtársiasság …
Két éve írtam: „Minden korszakban szükség volt bátor nőkre és férfiakra, akik e nagyszerű személyiségjegyekkel felvértezve harcoltak az elszabadult elemekkel, mentettek életet, vagyont, miközben sokszor maguk is áldozatul estek.”
Korunk modern technikai eszközei megkönnyítik az elemek elleni harcot, azonban ez a segítség mit sem érne a szívekben ma is ott lüktető segíteni akarás, bátorság, bajtársiasság nélkül!
Május 4-én Szent Flóriánra emlékeznek a tűzoltók. Arra a legendára, mely évszázadokon át fennmaradt, s mely a mai napig táptalaja a tűzoltó hivatás szellemiségének: segítségnyújtás, áldozathozatal, önfeláldozás.
De a Flórián-napi emlékezés csak töredéke a legendából ránk maradt örökségnek! A szürke hétköznapok során gondolatainkban és tetteinkben folyamatosan kell megnyilvánulnia Florianus hagyatékának!
Tisztelt Tűzoltók, kedves Olvasó!
Bajtársi üdvözlettel kívánok a Lánglovagok.hu nevében mindenkinek kellemes ünneplést, megemlékezést.
