Beavatkozás sugárveszélyes anyagok jelenlétében

Beavatkozás sugárveszélyes anyagok jelenlétében

A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítással kiadott Műszaki Mentési Szabályzat a következő szabályokat határozza meg sugárveszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásra.

Radiológiai káresemények különösen az alábbi esetekben fordulhatnak elő:

  • az ellenőrizetlen (elhagyott, elveszett, ellopott vagy talált) radioaktív vagy nukleáris anyagokat tartalmazó sugárforrások, a veszélyes ipari (például ipari röntgenforrások), kutatási célú és egészségügyi (terápiás) sugárforrások helytelen használatával kapcsolatos cselekmények;
  • ismeretlen eredetű lakossági sugárterhelések és szennyeződések;
  • káros nagyságú dózisterhelések (nukleáris létesítmény balesete következtében);
  • rosszindulatú fenyegetések, tevékenységek;
  • szállítási balesetek.

Minden olyan anyagot, eszközt, amely sugárterhelést okozhat, sugárforrásnak kell tekinteni.

Szennyező anyagok: a radioaktív anyag füst, por vagy folyékony halmazállapotban megjelenő formái, amelyek személyekkel vagy tárgyakkal való érintkezés során azok elszennyeződését okozhatják.

A felderítés adatai alapján, a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) vagy a Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (KSE) parancsnokának útmutatása szerint a mentésvezető jelölje ki a veszélyes zóna határait, be- és kiléptetési pontokkal, ahol a kárelhárításban részt vevők monitorozását és regisztrálását el lehet végezni.

1. táblázat
(Radiológiai veszélyhelyzet esetén az első beavatkozók feladatai)

Helyzetleírás
Kezdeti belső lezárt terület
(a veszélyes zóna határa)
Az első döntés alapján – szabadban
Potenciálisan veszélyes árnyékolatlan vagy sérült sugárforrás. 30 m sugarú kör
Potenciálisan veszélyes sugárforrásból származó kiszóródás. 100 m sugarú kör
Potenciálisan veszélyes sugárforrással kapcsolatos tűz, füst, robbanás.300 m sugarú kör
Felrobbant vagy fel nem robbant feltételezett bomba. 400 m-es vagy ennél nagyobb sugarú kör
Az első döntés alapján – épületben
Potenciálisan veszélyes sugárforrással kapcsolatos anyagszóródás, árnyékolás sérülés vagy elvesztés. Érintett és szomszédos területek (beleértve az alatta és fölötte lévő szinteket)
Potenciálisan veszélyes sugárforrást érintő tűz vagy egyéb olyan esemény amely, elősegíti a radioaktív anyag terjedését az épületben (például a szellőző rendszeren keresztül). A teljes épület és az épület körüli megfelelő távolság a fenti elvek szerint.
A távolságok növelése a radiológiai monitorozás alapján
100 µSv/óra környezeti dózis teljesítmény. A belső lezárt területet addig növelni, ameddig ez a szint mérhető.

Az elsődleges veszélyességi zóna a további felderítés eredménye során, szükség esetén módosítható. Mivel a dózisteljesítmény nem tükrözi vissza valamennyi besugárzási útvonal hatását, ezért azt csak a terület határainak növelésére lehet használni, és tilos az értéke alapján a belső lezárt terület határait zsugorítani.

Mindaddig feltételezni kell, hogy potenciális radiológiai kockázatok jelen vannak, amíg a radiológiai értékelés meg nem történt, amely megerősíti, vagy visszavonja a feltételezést.

Sugárveszélyes környezetben minden beavatkozási tevékenységet az 1. táblázatban foglaltak betartása mellett lehet megkezdeni. Amennyiben nem rendelkezünk információval a veszélyforrásról, illetve nincs a helyszínen sugárvédelmi szakember, akkor a terület lezárása, illetve csak életmentés hajtható végre, a rendelkezésre álló védőfelszerelésekkel. Ebben az esetben azonnali mentesítésről, egészségügyi ellátásról gondoskodni kell.

A kimenekített személyeket biztonságos elkülönített helyre kell szállítani.

Radiológiai veszélyhelyzetben a beavatkozás fő feladatai:

  • védeni a lakosságot;
  • a lakosságot veszélyeztető determinisztikus hatások elkerülése és a sztochasztikus hatások csökkentése;
  • védeni a beavatkozó állományt a veszélyhelyzet során.

Műszaki mentési tevékenységet a sugárzó anyagot előállító, használó és tároló létesítmények, a szállítás munkavédelmi, biztonságtechnikai szabályai, a veszélyes létesítmények címjegyzéke és azok intézkedési terve alapján készített Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv, valamint jelen szabályzat előírásai szerint kell végezni.

 A műveletirányító ügyeleteken és a tűzoltóságok ügyeletein, „Sugárveszélyes létesítmények” jegyzéket kell készíteni a területileg illetékes NSZSZ nyilvántartása alapján azon létesítményekről, amelyekben sugárzó anyagot állítanak elő, tárolnak vagy használnak és ezek következtében rendes körülmények között vagy tűz- és káreset következményeként veszélyes sugárzási szint vagy rádióizotóp szennyeződés lehetséges. A nyilvántartást évente felül kell vizsgálni.

Azokon a helyeken, ahol radioaktív anyagok jelenlétével – radioaktív sugárzással, radioaktív izotópos szennyeződéssel (kontaminációval) – kell számolni, elsősorban a munkahely dolgozói, a létesítmény tűzoltósága és ezt követően a hivatásos, valamint önkormányzati tűzoltóság tagjai avatkozzanak be. Ezen anyagok szállítása során a munkahely dolgozója alatt a jármű vezetőjét és a rakomány kísérőjét kell érteni, aki a külön jogszabály alapján részére kiadott utasításban foglaltak szerint jár el.

El kell készíteni és készenlétben kell tartani a beavatkozók sugárterhelési adataira vonatkozó nyilvántartásokat, gondoskodni kell azok naprakész vezetéséről.

Fel kell készülni a műszaki mentéssel egyidejű tűzoltási feladatokra is.

Vonulás

A vonulás az alábbiak figyelembevételével történjen:

  • a helyszín közvetlen megközelítésével kapcsolatban szükség szerint sugárvédelmi szakember véleményét kell kérni. Az érkezés lehetőleg a szél irányával megegyező irányból történjen. Az információk gyűjtését már vonulás közben meg kell kezdeni,
  • elő kell készíteni a védőfelszereléseket, mérőműszereket, – amennyiben rendelkezésre áll – a személyi dózismérőket, és ellenőrizni kell azok használhatóságát.

Felderítés

A kárhelyszínre érkezéskor a mentésvezető hajtson végre távolsági felderítést (legalább 100 m), és keressen különböző veszélyekre utaló jeleket:

  • esetleges radiológiai és más kockázatok (biztonsági kockázatok jeleit, például fegyveres személyek, robbanó anyagok) jeleit;
  • veszélyeztetett embereket;
  • veszélyes anyagok szállítására utaló jeleket /címkéket, bárcákat/ feliratokat vagy UN számokat.

A beavatkozás előkészítése

A beavatkozás előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

  • a védőruházat viselésének, a sugárzásmérő-műszer használatának szükségességére;
  • a veszélybe került személyek mentésének sorrendjére, módjára;
  • a beavatkozás lehetőségeire;
  • a beavatkozásban részt vevők működési körzetére;
  • a veszélyes zónában tartózkodás idejére (biztonsági idő).

Meg kell jelölni az átmeneti és biztonságos zóna határát, a dekontamináció helyét, és a biztonsági őrök kijelölésével gondoskodni kell az őrzésről. Ki kell jelölni a kivont, illetve a bevetésre felkészített személyi állomány tartózkodási helyét.

Beavatkozás

Sugárveszélyes területen sugárvédelmi szakemberek engedélye nélkül csak akkor szabad megkezdeni a beavatkozást, ha közvetlen életveszély áll fenn.

Beavatkozás során a sugárterhelést folyamatosan mérni kell.

Elsődleges feladat a veszélybe került személyek mentése, biztonságba helyezése.

A beavatkozás megkezdésével egy időben mentesítő helyet kell kialakítani, és az állomány, a technikai eszközök, a kimentett személyek sugármentesítését el kell végezni.

A beavatkozás biztonsági előírásai

A beavatkozás során meg kell akadályozni a sugárveszélyes anyagok szétterjedését, szétszóródását.

A beavatkozást lehetőleg az építmények, terep adta lehetőségek (árnyékoló felületek) igénybevételével és a sugárforrástól lehető legtávolabbról kell végrehajtani.

A feladatokat a feltétlenül szükséges létszám és felszerelés minél rövidebb idejű igénybevételével kell végrehajtani.

Ha a helyszínen felelős szakszemélyzet nincs, a műszaki mentést csak akkor szabad végrehajtani, ha a mentésvezető alapos helyismerettel rendelkezik és a szükséges felszerelések (védőeszközök) rendelkezésre állnak. Minden más esetben az élet és testi épség védelmére kell intézkedéseket tenni.

A lezárt területen belül lévők biztonsága érdekében az azonnali visszavonulás lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A lezárt területen tartózkodás teljes ideje alatt, a romhatáron kívül, minimum 2 fő álljon készen a lezárt területen tartózkodókkal legalább azonos szintű védőfelszerelésekkel ellátva. A lezárt területen dolgozó beavatkozói állomány létszámának növekedésével arányosan a biztosításban résztvevők számát is növelni kell.

A belső lezárt területről való kilépést követően a beavatkozók védőruhájának külső sugárszennyezettségét ellenőrizni kell. Az ellenőrzést szisztematikusan fentről lefelé haladva kell elvégezni, a személy fejétől (haj, arc) a detektort lefelé mozgatva, majd oldalirányban a nyak mentén, a gallérnál, a kar, csukló, kéz, hónalj, oldal, mellkas (ruhán zsebek), majd a lábak, hát, talp irányában.

A káresemény elhárításában részt vevő személy sugárterhelése nem haladhatja meg az 50 mSv effektív dózist. Az érintettek körén belül kivételt képez ez alól a népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személy.

Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a sugárterhelés a 100 mSv effektív dózist, az életmentésben részt vevő személy sugárterhelése a 250 mSv effektív dózist ne haladja meg.

Utómunkálatok

Az utómunkálat során nagy figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

  • a műszaki mentés befejezése után – a sugárveszélyes üzem belső előírásai alapján és az illetékes NSZSZ, valamint orvos közreműködésével – végre kell hajtani a beavatkozó személyi állomány és felszerelés mentesítését, a sugárszennyezettség ellenőrzését, amelyek tapasztalatairól nyilatkozatot (zárójelentést) kell kérni;
  • meg kell állapítani a személyi állományt ért sugáradag értékét, és azt a sugárterhelés-nyilvántartásba be kell jegyezni.
Rovat
Témakör