Problémák a tűzoltó készülékek körül az OTSZ 5.1 tükrében

Problémák a tűzoltó készülékek körül az OTSZ 5.1 tükrében

Maradt a zavar, sőt nőtt is az üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás és annak dokumentálása terén.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ), valamint a Felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 2020. január 22-i módosulása nem hozta meg a kívánt változást a tűzoltó készülékek készenlétben tartása, üzemeltetői ellenőrzése, karbantartása, ezek dokumentálása terén.

Dokumentálás

Az OTSZ szerint a készenlétben tartónak az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetnie. Ebben szerepelnie kell a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevének és aláírásának.

Az alapkarbantartások általában a helyszínen történnek, a többi esetben viszont műhelybe kerül a készülék. Vajon hogyan vezessen a készenlétben tartó tűzvédelmi üzemeltetési naplót úgy, hogy azon szerepeljen még egy teljes karbantartást végző személy aláírása is? Vagy esetleg úgy gondolta a jogalkotó, hogy minden egyes karbantartásról a karbantartó cég által készüljön napló, és azon mindazon személyek aláírása szerepeljen, aki végezte a karbantartásokat? Ő viszont tudja, hogy az adott készülék hol van vagy lesz készenlétben tartva?

Ráadásul a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendeletet szerint a tűzoltó készülékre el kell helyezni a karbantartást igazoló címként, és ezen szerepel a karbantartó személy aláírása vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzése.

Egy óriási zavar látszik, ami abból adódik, hogy az üzemeltetői ellenőrzés és a karbantartás, illetve annak dokumentálása össze van mosva. A tűzoltó készülékek üzemeltetői ellenőrzésének az lenne a lényege, hogy a készenlétben tartás szabályosságát vizsgáljuk, míg a karbantartásnál a készülék működőképessége van a fókuszban.

Egy műhelyben végzett karbantartásnál teljesen lényegtelen, hogy az a készülék hol és hogyan áll készenlétben. A karbantartásról legfeljebb egy jegyzőkönyvet lehetne kiállítani, hogy adott típusjelű, gyártási számú készülékeken milyen fokú karbantartás, nyomáspróba, újratöltés történt.

Az üzemeltetői ellenőrzés során vezetett tűzvédelmi üzemeltetési napló a megfelelő arra, hogy a készenlétben tartással kapcsolatos információkat jegyezzük. Ideálisan:

  • a létesítmény nevét és címét;
  • a készenlétben tartó nevét és címét (társasház esetén közös képviselő vagy társasházkezelő);
  • a tűzoltó készülék típusjelét, gyártási számát, gyártási idejét;
  • opcionálisan a tűzoltó készülék leltári számát vagy egyéb, a létesítmény által használt azonosítót;
  • opcionálisan a tűzoltó készülék oltóanyagát, oltóanyagtöltet mennyiségét, az oltóképességet;
  • a tűzoltó készülék készenlétben tartásának helyét;
  • a legutolsó üzemeltetői ellenőrzés, alap-, közép- és teljes karbantartás, relevancia esetén nyomáspróba idejét (év, hónap, nap);
  • a következő esedékes karbantartás, relevancia esetén nyomáspróba idejét (év, hónap, nap) és fokozatát;
  • az adott üzemeltetői ellenőrzést végző szervezet nevét, címét, az üzemeltetői ellenőrzést végző személy nevét, aláírását;
  • amennyiben az üzemeltetői ellenőrzést nem a készenlétben tartó vagy annak képviselője végzi, akkor a dokumentum átvételének igazolásaként a készenlétben tartó képviselőjének nevét, aláírását a napló átvételének időpontját (év, hónap, nap);
  • a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményeket.

Azt is elő lehetne írni, amennyiben a tűzvédelmi üzemeltetési napló nem nyomtatott formában készül, úgy az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírással és időpecséttel kell ellátnia mind az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek, mind a készenlétben tartó képviseletében átvevő személynek.

Az OTSZ legalább 3 havonta teszi kötelezővé az üzemeltetői ellenőrzést. Ezt annyiban lenne érdemes szigorítani, hogy karbantartást követően üzemeltetői ellenőrzést kell végezni. Valójában nem is szigorításról van szó, mert az OTSZ 264. § (7) bekezdése előírja, hogy a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetnie a készenlétben tartónak, csak a céljának megfelelően tesszük helyre a tevékenységet, a készenlétben tartás helyszínéhez kötjük, és elhagyjuk azt a felesleges elemet, hogy az adott készülék karbantartójának az aláírása szerepeljen a dokumentumon.

Mit tartalmaz az alapkarbantartás?

A tűzoltó készülékek alapkarbantartásának műveleteit a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet tartalmazza.

Felmerül a kérdés, akkor a 2020. január 22-től hatályos Felülvizsgálat és karbantartás Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 16.2.3.2. pontja miért tartalmazza, hogy az alapkarbantartás műveletei magukban foglalják az aktuális üzemeltetői ellenőrzés műveleteit is.

Ez a mondat bele se kerülhetett volna a TvMI-be, hiszen nem az elérendő biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldása, ráadásul tévesen azt a látszatot kelti, hogy az alapkarbantartás egyúttal üzemeltetői ellenőrzés is.

Mikor is lehet a karbantartás üzemeltetői ellenőrzés?

AZ OTSZ 252. § (2) bekezdése szerint “az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással”. AZ OTSZ 264. § (2) bekezdése pedig azt írja, hogy “a vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti”.

Ez alapján az üzemeltetői ellenőrzést a helyszíni karbantartás során a karbantartó, felülvizsgáló is végezheti, de legyen rá írásbeli meghatalmazása. Mondjuk érthetetlen, hogy miért van a 264. § (2) bekezdése, hiszen bárki végezhet üzemeltetői ellenőrzést, ha rendelkezik a szükséges ismeretekkel és az írásos meghatalmazással.

Az írásbeli meghatalmazás módját a Felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben lehetne meghatározni. Jogi személy esetén szerződés célszerű, munkaviszonynál munkaszerződésbe vagy munkaköri leírásba foglalni.

Végezetül, ideje lenne a Felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet átnevezni Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvre, és az eddiginél jobban kidolgozni az üzemeltetői ellenőrzéseket benne.

Rovat
Témakör