Legyen Önnek is langlovagok.hu e-mail címe!
Tűzvédelmi házirend lakóépületeknek
(x)
 Futótűz Futótűz
Vaddisznóval ütközött Suzuki borult fel Gánt-Kőhányás közelében
Fának hajtott egy Opel Vectra a 68-as főúton
Citroën ZX és BMW X5-ös karambolja Gyermely közelében
Tűzoltók lépcsőfutó bajnoksága Budapesten
Új Rába és felújított Mercedes gépjárműfecskendőket adtak át Budapesten
Lapátra tették a Békés megyei katasztrófavédelmi igazgatót
Gázrobbanás kaptárfertőtlenítésnél Hajdúböszörményben
Fának csapódott egy Volkswagen Golf a 11-es főúton
Beszorult sofőr a Mazda és Volkswagen karamboljában a KÖKI Terminálnál Budapesten
Audi és Peugeot karambolja Hajdúszoboszló határában
 Céginfó Céginfó
Bárczy Környezetvédelmi Kft.

Felitatóanyagok, kármentő eszközök, ADR felszerelések.

DRYCON Hungary Kft.
Tűzkármentesítés, vízkármentesítés, viharkárok utáni helyreállítás.
KontaktBau Szigeteléscentrum
Fújható üveggyapot-szigetelés, tűzoltóknak kedvezmény.
Lánglovagok Kft.

Budapesti társasházaknak tűzvédelmi házirend kedvező áron.

Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft.

Tűzvédelmi és munkavédelmi tanfolyamok.

REfirehose

Ajándéktárgyak újrahasznosított tűzoltó tömlőből.

Robotex Kiadói Üzletág Kft.

Táblák, utánvilágító rendszerek, tűzvédelmi nyomtatványok.

VS Construction Kft.
Tűzkárok és vízkárok utáni speciális épülettisztítás.
 Szolgáltatások Hirdetés
Tűzvédelmi felmérés Budapesten
A megfigyelés adatvédelmi szabályai
Mentési terv - minden cégnek kötelező!
Budapesti társasházaknak tűzvédelmi házirend készítése kedvező áron
Épületszárítás, penészmentesítés, fertőtlenítés
Társasházak tűzvédelmének specialistája
Baleseti kártérítés közlekedési és munkahelyi baleseteknél
 Fórum Fórum
A tűzoltó egészsége
Társasházak tűzvédelme
Jelentkezés tűzoltónak
TŰZOLTÓSÁG és katasztrófavédelem
A hét fotója a Lánglovagokon
Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Tűzoltókommunikáció
112-es segélyhívó
Tűzoltós apróhirdetések
Még több téma
 Shop Piactér
Tűzoltó tömlő pénztárca
Tűzoltó tömlő bankkártyatartó
Tűzoltó tömlő válltáska
REfirehose tűzoltó tömlő ajándéktárgyak
  Tűzoltó Ablak-Zsiráf 
Á | B | D | E | G | H | K | L | M | O | P | R | S | T | V | Ö

Tűzoltókészülékek
 

Sajnos mindenki számára hozzáférhető módon, könyvesboltokban nem igen találkozhatunk "tüzes" szakirodalommal. Az érdeklődőnek be kell fáradnia egy műszaki szakkönyvtárba vagy a tűzoltóságra. Viszont a téma iránti igény megmutatkozott, és az is igaz, hogy eléggé nagy a tájékozatlanság ez ügyben, mely az alábbi gyakorlati kérdéseket veti fel:

  • milyen tűzoltó készüléket vegyek lakásomba, autómba, a műhelybe?
  • melyik oltóanyag mire jó és mire nem?
  • milyen információkat tartalmaz a palackon lévő címke?
  • mekkora tüzet tudok eloltani készülékemmel?
  • hogyan kell használni egy tűzoltó készüléket?

Akkor lássuk! Mindenek előtt két fontos dolgot le kell szögezni. Az egyik az, hogy minden fajta kézi tűzoltókészülék csak kezdődő, kis terjedelmű tűz oltására alkalmas! Tehát szemtanúi vagyunk a tűz keletkezésének, majd egy működőképes tűzoltókészülék elérhető közelségében cselekvő részeseivé válunk a tűzoltásnak. Ellenkező esetben egy telefon elérhető közelségében az EGY-NULLA-ÖT-ös számot tárcsázva értesítjük a tűzoltóságot.

A másik lényeges dolog, hogy az eredményes tűzoltás alapfeltétele a helyes oltóanyag megválasztása. A tűzoltóság által is alkalmazott négy oltóanyag a víz, hab, por és gáz.

Melyiket mire használják?

A víz kiválóan alkalmas szilárd éghető anyagok oltására, savak, lúgok hígítására, porok lekötésére és hűtésre. De nem szabad használni vizet alkálifémek, karbidok, magas hőmérsékletű olvadt fémek és feszültség alatt álló berendezések oltására!

A tűzoltóhabot leginkább tűzveszélyes, éghető folyadékok tüzeinek oltására használják, de tilos használni ott, ahol a vizet (mivel az összes tűzoltóhab alapja a víz). A tűzoltóhab víz, habképző anyag és levegő keverékéből áll.

A gázokat elektromos berendezésekben, labor és élelmiszeriparban, illetve múzeumokban keletkezett tüzek oltására használják.

Végül a tűzoltóporokat tűzveszélyes, éghető folyadékok, vegyi anyagok oltásánál, és olyan helyen vetik be, ahol nagy lángteret, a lángokat kell "leverni", vagy a lángtéren keresztül kell áthaladni életmentés vagy egyéb célból. A poroknak nagyon jó a lángoltó hatása: a lángtérbe belőve megfojtja azt, jelentősen csökkenti a lánggal égés intenzitását, vagy akár meg is szünteti.

A felsorolásból leszűrhető némi ésszerű magyarázat. A víz, amellett hogy a legolcsóbb és a leggyakrabban rendelkezésre álló oltóanyag, a legtöbb tűzesetnél bevethető, ahol többnyire izzással-parázslással égő szilárd anyagok tüzét kell oltani úgy, hogy nem kell számolni veszélyes kémiai reakcióval. A vízzel veszélyesen reagáló vegyi anyagok tüzét porral vagy gázzal fékezik meg. Ezen kívül a vizet olyan helyen sem használják, ahol jelentős másodlagos kárt okozhat, például nagy értékű berendezések vagy múzeumokban tárolt nagy eszmei értéket képviselő műalkotások közelében. De a tűzoltóporral is ugyanez a helyzet. Az élelmiszeriparban, ahol tönkre teheti az élelmiszereket, illetve alapanyagaikat, vagy a gépiparban, a forgó-mozgó alkatrészek közelségében nem ajánlott használni, mert az apró szemcséi a súrlódó felületek közé jutva berágódást okozhatnak. Ilyen helyeken tűzoltásra alkalmas gázt használnak.

A hagyományos tűzoltópor nem alkalmas az előbb említett izzással-parázslással égő szilárd anyagok oltására, csak a láng oltására jó. Arra nem, hogy az izzást megszüntesse, ilyenkor magát az égő anyagot kell a gyulladási hőmérséklete alá hűteni. Ezt csak vízzel, vagy habbal tudjuk megtenni, porral vagy gázzal nem, a nélkül pedig fenn áll a visszalobbanás veszélye. Bár van már olyan tűzoltópor, mely szilárd éghető anyagok tűzének oltására is alkalmas.

Akkor milyen készüléket vegyek otthonra, az autómba a saját védelmemre?

A fenti felsorolás a fizika és kémia, illetve a hivatásos tűzoltóság szempontjai alapján kategorizálja a tűzoltó anyagokat. Ezek a szempontok olyan nagy kiterjedésű, veszélyes tüzekre vonatkoznak, amikor a tűzoltást, az oltóanyag megválasztását, az egész beavatkozás mikéntjét egy sor más tényező is befolyásolja.

Saját, egyéni szempontunk csak egyetlen lehet. Az hogy az otthonunkban, autónkban keletkezett lángokat minél hamarabb - lehetőleg még csírájában - és sérülés nélkül oltsuk el úgy, hogy ne tudjanak tovább terjedni. Erre a feladatra pedig bármilyen tűzoltókészülék alkalmas lehet! Ilyenkor nem a teljes eloltás a lényeg, hanem az, hogy megakadályozzuk a tovább terjedést, az hogy csökkentsük a lánggal égés intenzitását vagy megszüntessük azt. Hogy ne kaphassanak bele a lángok a függönyünkbe, bútorunkba, az üléshuzatunkba stb. Ha ezt sikerült megakadályoznunk, utána jöhet a tűzoltópokróc, a víz, vagy bármilyen más eszköz a végleges oltáshoz.

Mindössze annyi aprócska feltétele van ennek, hogy legyen egy működőképes tűzoltókészülékünk és tudjuk, hogyan kell használni!

Szabványok, előírások

A tűzoltókészülékeknek számos követelménynek kell megfelelniük, mely előírások szabványokban találhatók meg.

Ilyenek a felépítés, nyomásállóság, mechanikai vizsgálat: MSZ EN 3-3;
töltetek és minimális oltási követelmények: MSZ EN 3-4;
javítás és készenlétben tartás: MSZ 1040/4;
egyéb követelmények és vizsgálat: MSZ EN 3-5;
tömítettségi-, szigetelési-, és tömörödési vizsgálatok: MSZ EN 3-2;
megfelelőség igazolás: MSZ EN 3-6;
tüzek osztályozása: MSZ EN 2;
és a vizsgálati tüzek előírásai: MSZ EN 2 és MSZ EN 3-1.
A szabványnak kötelező ereje van, tehát törvény mindenki számára.

Két kifejezés talán magyarázatra szorul. Az egyik a tüzek osztályozása, vagyis a tűzosztályok.
Ezt a kifejezést a tűzoltókészülékeknél használjuk, amely az éghető anyagokat sorolja osztályba, halmazállapotuk és jellegük szerint.
"A" tűzosztályba tartoznak a szilárd éghető anyagok;
"B" -be a tűzveszélyes folyadékok;
"C" -be az éghető gázok;
"D" -be az éghető fémek;

Minden tűzoltókészüléken megtalálható e fenti betűkből egy vagy több, attól függően, hogy milyen tűz oltására alkalmas az adott készülék. Pl. ha a palackon megtalálható az "A" és "B" betű, az arról tájékoztat minket, hogy a készülékkel szilárd éghető anyagok és tűzveszélyes folyadékok tüzét egyaránt olthatjuk. Ne tévesszük össze a "tűzosztály" kifejezést a "tűzveszélyességi osztály"-lyal! Ez utóbbi az építményeket sorolja osztályokba és szintén az ABC nagy betűivel jelölik, de semmi köze a tűzoltókészülékek tűzosztályához.

A másik kifejezés a "vizsgálati tűz" fogalma. Ez azt jelenti, hogy a szabványban előírt mennyiségű és minőségű éghető anyagot szintén a szabványban meghatározott módon égetnek, amelynek oltásával az adott készülék teljesítménye meghatározható. Ez a teljesítmény mutató is szerepel a palackon közvetlenül a tűzosztály betűjele után.

Pl.: az "A20" jelentése: 20 kg tömegű szilárd éghető anyag oltására alkalmas a készülékünk.
"B14" jelentése: 1,4 m2 felületű éghető folyadék tüzét tudjuk eloltani.

Tehát fontos tudni, hogy míg a szilárd halmazállapotú anyagok oltására használható készülékeken tömegben van feltüntetve az eloltható tűz "nagysága", addig folyadékok esetében négyzetméterben (a feltüntetett szám, osztva tízzel). Persze vannak olyan készülékek, melyek alkalmasak szilárd és folyékony halmazállapotú anyagokat oltására egyaránt. Ebben az esetben két ilyen betű-szám kombináció olvasható a palackon.

A tűzoltó készülékeken fel van még tüntetve

az oltóanyag típusa:

  • P - porral oltó készülék;
  • HN - nehézhab;
  • HK - könnyűhab;
  • G - halon;
  • CO2 - szén-dioxid;
  • V - víz;

A halon nagyon jó tűzoltógáz, de már nem gyártják és nem is forgalmazzák az ózonpajzs károsító hatása miatt, használatát nemzetközi egyezmények szabályozzák. A még készenlétben tartott kézi készülékeket 2003. december végéig kivonják a forgalomból.

a hajtóanyag típusa:

  • CO2 - szén-dioxid;
  • N2 - nitrogén;

A hajtóanyag jelölése után előfordulhat egy kis "s" betű, mely azt jelenti, hogy maga a hajtóanyag az oltóanyaggal egy tartályban található, tehát maga az oltóanyag tartály nyomás alatt van. Az ilyen készüléket úgy hívják, hogy "belenyomott hajtógázas". Vannak olyan készülékek, melyek hajtógáza külön palackban van tárolva, vagy az oltóanyag tartályban vagy azon kívül elhelyezve.

További két jelzet található még a készülékeken. Az egyik a szabványszám, mely a rájuk vonatkozó szabványra utal. A másik a gyártási és forgalomba hozatali hozzájárulás száma.

Nézzünk egy példát, mely egy 6 kg-os habbal oltó készüléken található: HN 6, CO2 s, MSZ 1040/2, A25 B20 BM TOP 27/18/1993
Ez egy olyan készüléket jelöl, melynek oltóanyaga 6 kg-nyi nehéz hab (HN6), a hajtóanyag, mely kinyomja az oltóanyagot a tartályból széndioxid (CO2), és nem külön palackban van, hanem bele van nyomva az oltóanyag tartályba (s), az erre a készülékre vonatkozó szabvány az MSZ 1040/2 - es, az oltási teljesítménye pedig 25 kg-nyi szilárd éghető anyag vagy 2 m2-nyi tűzveszélyes folyadék. A hozzájárulást a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága (TOP) adta ki a fent jelzett számon.

A palackon található jelzésekkel kapcsolatban annyit meg kell jegyeznünk, hogy egy valós, kezdődő, vagy már javában égő tűz alkalmával senki nem a címkén található adatokat fogja előbb böngészni, hanem fogja a készüléket és használja. Függetlenül attól, hogy milyen és mekkora tűzre használható a kéznél lévő készülék.

Két kérdés még megválaszolatlan maradt. Az első, miszerint "milyen készüléket tartsunk otthon", ugyan már adtunk egy se füle - se farka választ, de most mondunk konkrétumot. Hogy egy ütőképes töltettömegű készülékkel rendelkezzünk, érdemes egy minimum 6 kg-os oltót beszereznünk. Ez már akkora mennyiség, amellyel egy a lakásban (vagy bárhol) kezdődő tűz esetén nagy valószínűséggel hatásosan tudunk beavatkozni. A kisebb térfogatú készülékek rövidebb idő alatt lövik ki a jóval kevesebb oltóanyagukat, tehát hatékonyságuk is annyival kevesebb.

Milyen oltóanyagú legyen?

A kezdődő tűz szempontjából szinte mindegy, viszont ha a másodlagos kár oldaláról vizsgáljuk e kérdést, már érdemes meggondolni. Ha egy 6 kg töltettömegű porral oltót lövünk el szobánkban, utána az egész lakásunk úgy fog kinézni, mint egy behavazott ravatal. Hetekig takaríthatunk, de még hónapokkal utána is fogunk találni port a leglehetetlenebb helyeken is. Egy ugyan ilyen tömegű habbal oltó használata után feltörölgetjük a kivált vizet és kész.

Hogyan kell használni a tűzoltókészüléket?

Ha szert tettünk egy oltókészülékre, az legyen az első dolgunk, hogy elolvassuk a palackon található használati utasítást, és annak tükrében tanulmányozzuk a berendezést. A már tárgyalt paraméterek mellett, találunk az üzemi hőmérsékleti tartományra vonatkozó utalást. Egyes készülékek, melyek oltóanyaga víz, vagy víz alapú, fagyásra hajlamos. Attól függően, hogy kevernek-e bele fagyálló adalékot, megkülönböztetünk kül- és beltéren tárolható készüléket. További - szó szerint - életbe vágó információ, hogy villamos feszültség alatt álló berendezések oltására használható-e, vagy sem! Erre nagyon figyeljünk oda, mert ellenkező esetben akár halálos áramütést szenvedhetünk tűzoltás közben!

A használati utasításban olvashatjuk el, hogyan kell üzembe helyezni és használni a készüléket. Kivétel nélkül az összes kézi oltó biztosítva van a véletlenszerű indítás ellen. Gyártmánytól függően biztosító szeggel, vagy fém, illetve műanyag lemezzel, lapkával. Használat előtt ezt a biztosító elemet el kell távolítani!

Rengeteg típusú készülék van forgalomban, de az indítás szempontjából két legelterjedtebb változat:

1) A beütő szeges indítású: ezekben a készülékekben az oltóanyag tartályon belül van elhelyezve a hajtóanyag palack. A hajtóanyag kiengedéséhez - a biztosító elem eltávolítása után - erőteljesen rá kell ütnünk a beütő szegre. Hallani fogjuk, amint kiáramlik a gáz, ekkor egyúttal keveredik az oltóanyaggal és fellazítja azt. Pár másodperc után a készülék üzemképes lesz. A palackon található tömlő végén elhelyezett pisztolyt a tűzre irányítva és annak lenyomásával kilövell az oltóanyag.

2) Fejszelepes indítású: ezek a készülékek a belenyomott hajtógázas (s) változatúak. Állandó nyomás alatt van az egész palack, melynek értéke kb. 14 bar. A palack tetején van a hordozó fogantyú, ezen található az indítókar, melynek - a biztosító szeg eltávolítása utáni - lenyomásával elindul az oltóanyag. Természetesen a tömlő végét itt is a tűzre irányítjuk másik kezünkkel. E típusú készülékeken található egy nyomásmérő óra is, mely a palackban uralkodó pillanatnyi nyomás értékéről tájékoztat bennünket.

Nagyon fontos! Bármilyen készüléket használunk, nem szabad folyamatosan működtetni, hanem - de ez olvasható is a palackon - szakaszosan üzemeltethető! Ennek nem műszaki oka van, mert minden további nélkül kilőhetjük egy lendülettel palackunkból az egész töltetet. A szakaszos üzemelést tűzoltás taktikai megfontolás indokolja, így sokkal hatékonyabb lesz a tűzoltás.

Milyen messziről "locsoljunk"?

A szakirodalom szerint egy 1 kg-os porral oltó készülék hatásos sugártávolsága 1 méter. A 2 és 3 kg-osnak 2 méter, a 6 és 12 kg-osnak 3 méter. A működési ideje mindegyiknek kb. 10 mp.
A CO2 kivételével az össze többi oltóanyagú készülék esetében hasonló paraméterekre számíthatunk. A szén-dioxid használatakor sokkal közelebb kell mennünk a tűzhöz, mivel nagyon gyorsan párolog, továbbá fontos szabály, hogy használata esetén csak a megfogás céljára kialakított szerkezeti részeket fogjuk meg. A készülékből kiáramló szén-dioxid hőmérséklete kb. -78 Celsius, ami súlyos fagyási sérüléseket okozhat!

A fenti összefoglalásból kiderül, hogy minden fajta oltóanyagnak van saját speciális felhasználási területe, de háztartásunk, autónk védelmében szinte teljesen mindegy milyen készülékkel rendelkezünk. Ha felkészülten várjuk a remélhetőleg soha be nem következő bajt, sokkal nagyobb esélyünk van a tragédiák elkerülésére. Mert ugye emlékszünk? "Minden nagy tűz kis tűzzel kezdődik!"

 
Dallos Tamás
(2001. szeptember 4.)

hirdetés


Tűzkereszt  Tűzkereszt
Hírek:
 Autótűz a rendőrőrs előtt
Fórum:
 Kézi tűzoltókészülékek
Céginfó:
 Tűzoltó készülékek forgalmazása
 Tűzoltó készülékek karbantartása
 Tűzoltó készülékek üzemeltetői ellenőrzése
hirdetés
   Támogatók | Céljaink | Hírlevél | Impresszum | Szerzői jogok | E-mail | RSS   © Lánglovagok.hu 2001-2017.