Tűzoltó készülék tűzvédelmi üzemeltetési napló az OTSZ 5.2-től
A vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv továbbra sem az igazi a napló tartalmára vonatkozóan.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 2022. június 13-tól (továbbiakban: OTSZ 5.2) már csak annyit ír, hogy a tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó, az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. Az, hogy ennek mi a pontos tartalma, a 2022. június 13-től érvényes Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben (továbbiakban: TvMI) található.
Általánosságban
A TvMI a 4.4.1. pontban megadja, hogy egy üzemeltetői ellenőrzésről készített tűzvédelmi üzemeltetési naplónak minimálisan milyen adatokat kell tartalmaznia:
- a létesítmény nevét, címét,
- az ellenőrzési tevékenység típusa, (pl.: üzemeltetői ellenőrzés),
- az üzemeltetői ellenőrzés dátumát,
- az üzemeltetői ellenőrzés megállapításait,
- az üzemeltetői ellenőrzést végző személy nevét,
- amennyiben az üzemeltetői ellenőrzést jogi személy vállalta át, a jogi személy nevét, címét, (egyéb elérhetőségét),
- az üzemeltetői ellenőrzést végző személy aláírását, elektronikusan vezetett üzemeltetési napló esetén a 4.5.5.2. pontban foglalt aláírást.
A TvMI 4.5.4. pontjánál a karbantartásról kiállított tűzvédelmi üzemeltetési napló minimális tartalmi elemeit olvashatjuk, amit az irányelv még más fejezetben bővíthet. Ezek szerint a napló tartalmazza:
- a létesítmény nevét, címét,
- a felülvizsgálat, karbantartás típusát,
- a felülvizsgálat, karbantartás dátumát,
- a felülvizsgálati, karbantartási tevékenységet végző szervezet nevét és címét, valamint a jogosult személy nevét.
- amennyiben a tevékenység végzése tűzvédelmi szakvizsgához kötött, akkor a felülvizsgálatot, karbantartást végző jogosult személy tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvány számát és a bizonyítvány érvényességi idejét,
- a jogosult személy megállapítását,
- a felülvizsgálatot, karbantartást, javítást végző személy aláírását, elektronikusan vezetett üzemeltetési napló esetén a 4.5.5.2. pontban foglalt aláírást.
Speciális kiegészítés a tartalmi követelményeknél
A TvMI 16.4. pontjának nem sikerült megfelelő címet adni, kimaradt belőle az üzemeltetői ellenőrzés, így vitatható, hogy a karbantartáson túl az üzemeltetői ellenőrzésre is vonatkoznak a speciális kiegészítések, amik amúgy a karbantartásnál a 4.5.4. pontban előre lettek jelezve, az üzemeltetői ellenőrzésnél a 4.4.1. pontban nem.
A TvMI 16.4.2. pontja szerint a tűzvédelmi üzemeltetési napló még ezen adatokat kell, hogy tartalmazza:
- a tűzoltó készülék típusjelét,
- a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely és a tűzoltó készülék gyártási száma vagy tételszáma megadásával,
- a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát.
Probléma hegyek az irányelvvel
Az irányelv szabályai alapján az az érzése támad az embernek, hogy a TvMI kidolgozói, jóváhagyója nincs tisztában azzal, mi fán terem egy tűzoltó készülék karbantartása, mi az értelme a tűzvédelmi üzemeltetési naplónak. Pedig egy ilyen dokumentumnak nagyon is van, pontosabban lenne értelme, de csak olyan tartalommal, ami az üzemeltető hasznára válhat.
Azt tudni kell, hogy a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendeletet szabályozza a karbantartás során a tűzoltó készülékekre helyezendő felülvizsgálati címkét, azonosító jelet. Ez rendkívül nagy segítség mind a karbantartás, mind az üzemeltetői ellenőrzés terén.
A napló lényege az lenne, hogy keletkezzen egy olyan dokumentum, ami áttekintő képet ad a készenlétben tartott tűzoltó készülékekről, adatairól, következő esedékes karbantartásáról. Ezt pedig egy üzemeltetői ellenőrzés során lehet összeállítani.
Akkor miért is van szükség tűzvédelmi üzemeltetési napló kiállítására a karbantartáskor? Tényleg azt gondolják, hogy műhelyben megtörténik egy tűzoltó készülék teljes körű karbantartása, és arról majd külön naplót aláírnak a karbantartást végző személy által aláírva? A gyakorlatban ilyen nincs, és szerencsére a tűzvédelmi hatóság sem erőlteti. A napló arról készül, hogy a helyszínen mi a helyzet, és a naplót majd az írja alá, aki az üzemeltetői ellenőrzést végzi, vagy a helyszínen alapkarbantartást végez, illetve a műhelyből, például mint tűzoltó készülék felülvizsgáló elhozza a tűzoltó készüléket.
A TvMI H.5. mellékletében lévő naplóminta ráadásul szó szerint tragédia. Nem csak a helyesírási hibák miatt, hanem azért, mert teljesen alkalmatlan a feladatának betöltésére.
Mégis, hogy lehetne ezt jól csinálni, akár már most is?
A tűzvédelmi üzemeltetési naplónak üzemeltetői ellenőrzéskor van értelme. Az OTSZ 5.2 már lehetőséget ad arra, hogy ez a karbantartással egyidejűleg, a karbantartó által is megtörténhessen, ráadásul a TvMI 4.4.4. megjegyzésében az található, hogy a karbantartáskor végzett üzemeltetői ellenőrzéshez külön írásbeli megállapodás sem szükséges. Ehhez azért érdemes megjegyezni, ha nem történik a helyszínen legalább egy alapkarbantartás, például műhelyben más által karbantartott készülék készenlétbe helyezése történik csak, akkor az üzemeltetői ellenőrzés írásbeli megállapodás nélkül nem végezhető el.
A tűzvédelmi üzemeltetési napló tartalmára (relevancia függvényében) az alábbiakat javasoljuk:
- Dokumentum címe Tűzvédelmi üzemeltetési napló, alcíme: Tűzoltó készülékek üzemeltetői ellenőrzése (vagy Tűzoltók készülékek üzemeltetői ellenőrzése és karbantartása);
- Létesítmény neve, címe;
- Üzemeltető neve, címe;
- Az üzemeltetői ellenőrzést (illetve helyszíni karbantartást) végző személy neve;
- Amennyiben az üzemeltetői ellenőrzést olyan személy végzi, aki egyúttal a helyszínen karbantartást is végez, akkor a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványának száma, érvényessége;
- Amennyiben az üzemeltetői ellenőrzést jogi személy vállalta át, a jogi személy neve, székhelye;
- Tűzoltó készülék készenléti helye, típusjele, gyártási száma, gyártási ideje, oltóanyaga, teljesítménye, oltóanyagtöltet mennyisége, tára súlya;
- Az üzemeltetői ellenőrzés dátuma;
- A legutolsó alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás dátuma;
- A nyomáspróba esedékességének dátuma;
- A következő karbantartás esedékességének dátuma és fokozata;
- Megjegyzés, amennyiben bármi hiányosság tapasztalható, kiegészítő információ megadása szükséges;
- A tűzvédelmi üzemeltetési napló keltje;
- Az üzemeltetői ellenőrzést (helyszíni karbantartást) végző személy aláírása.
Ha ezen információk szerepelnek a naplón, akkor elmondható, hogy egy olyan dokumentumot kapunk, amely alapján könnyen áttekinthető, a kötelezettségeknek megfelel-e a létesítmény, és mikor milyen feladat adódik a tűzoltó készülékekkel kapcsolatban. Az oltásteljesítmény feltüntetése fontos lehet például egy gázmérő helyiségben, ahol a jogszabály ez alapján ír elő tűzoltó készüléket. A szén-dioxiddal oltóknál a tára súlyának felírása a karbantartó munkáját gyorsítja. A karbantartás esedékességének és fokozatának meghatározása pedig a költségtervezés alapja.
Mindezekből azért látható, az üzemeltetői ellenőrzés nem csupán egy aláírás, ha nem karbantartással egyidejűleg történik, érdemes tűzvédelmi szakemberre bízni, bármennyire is nem tartja szakmai tevékenységnek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
