Égési sérülés a flexelésből

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emeltek vádat egy művezetővel szemben.

A Bajai Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emelt egy művezetővel szemben – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. Az elkövető egy felújítás irányítása során nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat, emiatt a sarokcsiszoló szikrája belobbantotta a szőnyegpadló eltávolításához használt hígító gőzét, súlyos égési sérüléseket okozva az ott dolgozó munkásnak.

A vád szerint a szolnoki férfi 2023 júniusában, művezetőként egy bajai épület belső felújítási munkálatait irányította. A munkaterület egyik helyiségében dolgozó munkás elektromos sarokcsiszolóval egy fémváz bontását végezte, amely szikraképződéssel járt. A közvetlen szomszédságában lévő, megfelelő szellőzés nélküli helyiségben a vádlott utasítására két munkás a szőnyegpadló ragasztó maradványait un. spaklival és nitro hígítóval távolította el.

Munkavégzés közben a sértett az ajtónak háttal haladva meglökte a szomszédos munkaterület felé nyíló ajtót. Az ajtó kinyílása következtében a sarokcsiszoló szikrája belobbantotta a szőnyegpadló maradványain szétterített nitro hígítót, illetve annak felgyülemlett gőzét. A padlózaton négykézláb ereszkedve, a kötelezően használandó munkavédelmi kesztyű nélkül munkát végző sértett a körülötte keletkezett tűzben súlyos égési sérüléseket szenvedett.

A baleset azért következett be, mert a művezető nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat. A munkálatok megtervezésekor és végzésekor nem vette figyelembe, hogy a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes nitro hígítót hőtől, szikrától, nyílt lángtól távol kell tartani. Emellett a munkavédelmi eszközök használatának ellenőrzését is elmulasztotta.

Dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője a Lánglovagok.hu érdeklődésére további részletekkel is szolgált. Tájékoztatása szerint az ügyészség a vádban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet rendelkezéseinek megszegését – mint foglalkozási szabályszegéseket – rótta fel a vádlottnak.

Az Mvt. 40.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

A vádlott az Mvt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott azon szabály alkalmazása érvényesülésének sem tett eleget, mely szerint azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik –, zárt technológia alkalmazásában, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök – szükség szerint együttes – alkalmazásával kell megvalósítani.

Az Mvt. 44. § (3) bekezdése előírását is megszegte a vádlott, mely előírás szerint munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa.

A vádlott a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt azon szabályt is megszegte, mely szerint, ha megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A sértett tudott ugyan arról, hogy a vádlott utasítására végzendő munkafolyamat során az Mtv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában írt rendelkezés alapján használnia kell a munkáltató által részére biztosított munkavédelmi kesztyűt, ennek használatát azonban elmulasztotta, amit viszont a vádlott nem ellenőrzött.

A vádlott a nitro hígítóval végzett munkára adott utasítás során a sértett sérüléseihez vezető belobbanást eredményező folyamatban megszegte a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 20. § (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, mely szerint a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az azt végzők és más személyek egészséget ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve – egyéb nem szervezett munkavégzés esetén – a munkavégző a felelős. A 28. § (3) bekezdése értelmében a forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

A munkafolyamat során használt univerzális nitro hígító biztonsági adatlapjában rögzített alábbi szempontokat a vádlott a munkafolyamat elvégzésére adott utasításában nem vette figyelembe, illetve a veszélyes anyaggal végzett munkatevékenységgel összefüggő veszélyeket nem zárta ki, azok kockázatát nem csökkentette. Így különösen azt, hogy a nitro hígító fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz, amely hőtől, szikrától, nyílt lángtól, forró felületektől távol tartandó, továbbá alkalmazása során szikramentes eszközök használandók. A nitro hígító gőzei a levegővel keveredve robbanásveszélyes keveréket alkotnak.

Emellett az elektromos berendezéseknek szikra- és robbanásbiztosnak kell lenniük, szellőztetésről gondoskodni kell, védőeszközök használata ajánlott.

A vádlottnak a sértett részére az oldószerrel végzett munkára adott utasítása, a munkafolyamat veszélyei feltárásának és a veszélyhelyzet kizárásának elmulasztása, az emiatt bekövetkezett tűz és az ezzel összefüggésben a sértett által elszenvedett égési sérülések egymással ok-okozati összefüggésben voltak – tájékoztatott Dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna.

Mi újság az OTSZ előírásaival?

A Lánglovagok tűzvédelmi tudásbázis a szóvivőnél rákérdezett arra is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 184-185. §-ának előírásait betartották-e, hiszen itt egy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység folyt, amelynek a feltételeit írásban meg kell határozni.

Dr. Négyessyné Dr. Bodó Marianna Mónika ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a tűz keletkezésének körülményeire vonatkozó további vizsgálat – a felmerült és a fentiekben ismertetett foglalkozási szabályokra figyelemmel – nem képezte a nyomozás tárgyát.

Pénzbüntetést indítványoznak

Az ügyészség a férfit foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségével vádolja és ezért vele szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyében a Bajai Járásbíróság hoz döntést.