Bepöccent Hardy Mihály

Valóban hibázott a katasztrófavédelem a kényszerleszállás kommunikációjánál, de nem úgy, ahogy a Budapest Airport közkapcsolati igazgatója gondolja.

“Hajtóműprobléma miatt kényszerleszállást hajtott végre az Alitalia egyik utasszállító repülőgépe szeptember 23-án 23 óra 25 perckor a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A gép 116 utast szállított. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó egységei ötös fokozatú riasztásnak megfelelően vonultak a helyszínre. Tekintettel arra, hogy a gép minden gond nélkül földet ért és személyi sérülés nem történt, az egységek rövid időn belül visszavonultak állomáshelyükre.” – jelent meg röviddel az eset után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Facebook oldalán. A közösségi oldalon írt bejegyzésre hivatkozva elsőként, szeptember 24-én 0:22-kor az Index.hu közölte a kényszerleszállást.

A katasztrófavédelem kommunikációja nem nyerte el tetszését Hardy Mihálynak, a Budapest Airport Zrt. vállalati és közkapcsolati igazgatójának. A Facebook poszthoz kommentként ezt írta: “Gratulálok! Megint hősiesen sikerült fényezni a tűzoltók PR-ját – a semmiért. Mindössze azt tették, ami dolguk, csak éppen a szájukat nem tudják befogni. Arra soha nem gondolnak, hogy pl. ez az üres önfényezés mennyit árt a légitársaságoknak. Sohasem hallottak nyilván a szakmai titoktartásról, stb. azok a vezetők, akik ezt a kényszeres önfényezést elrendeli. Kíváncsi vagyok mit szólnának, ha mondjuk egy sebészorvos a Facebookon taglalná, hogy XY tűzoltó ezredesnek hogyan operálta meg a prosztatáját vagy a heresérvét. Biztosan nagyon meg lenne sértve, pedig az orvos is csak a munkáját végezte, nem igaz???”

Egy értetlenkedő hozzászólásra reagálva Hardy Mihály így folytatta: “Pedig nagyon egyszerű: az a dolguk, hogy jöjjenek, minden tiszteletem a 24 órás készenlétet adókért. DE: nem az a dolguk, hogy minden valós vagy téves riasztás után vagy közben telekürtöljék a facebookot vagy médiát. Elég sok csúnya dolgot kell csinálniuk a tűzoltóknak munka közben, baleseteknél, leégett családi házaknál stb. Nem irigylem őket, nem is lennék a helyükben. Itt nem volt más, mint hogy kivonultak. A repülés egy nagyon kényes, a bizalmon alapuló üzletág: nagyon észnél kell(ene) lenni, hogy erről mit és mikor kommunikálunk. Az Alitalia pilótái jelesre vizsgáztak az egy hajtóműves leszállásból, de azt már hadd döntse el a légitársaság, hogy erről mit ad ki a sajtónak, ez nem az OKF tűzoltóinak a dolga. Az persze jó dolog, hogy működik a rendszer.”

A közkapcsolati igazgató hozzászólásai nem arattak osztatlan sikert a Facebookon, legfőképpen azok között nem, akik ott voltak a kényszerleszállást végrehajtó gépen. Hardy Mihály ezekre válaszul így folytatta: “Még egyszer: NEM az OKF dolga, hogy egy légijármű eseményről (sajnálom, a repülőtéren ez a szakzsargon) kommunikáljon. Én nem azt írtam, (tessék utánaolvasni figyelmesen!), hogy bármit is el kell tussolni, titokban kell tartani. Mindennek megvan (meg kéne, hogy legyen) a maga rendje. Egy ilyen eseményről elsősorban a légitársaság, utána a repülőtér kommunikálhat. Ezt illene tiszteletben tartani. Ez egy, az utasok bizalmára épülő iparág, ahol a kedves utas akkor ül fel egy repülőgépre, ha tudja, hogy biztonságban lesz. A légitársaságok, a repülőterek és a hatóságok sok-sok milliárdot áldoznak évente arra, hogy ez valóban így legyen. Éppen az utasok érdeke az, hogy arányosan és hitelesen tájékoztassák őket azok, akik ezt profin meg tudják tenni. Mi történt? A tűzoltók kaptak egy riasztást, kivonultak gyorsan, ahogy kell. A gép leszállt simán. (100%-os tisztelet az Alitalia profi pilótáinak érte) Volt dolguk a tűzoltóknak vele? Nem, a gép saját maga beállt az állóhelyre. Elvonultak a tűzoltók? El. Ennyi volt a dolguk és nem több. A felelősség sem az övék innentől. A közérdek pedig az, hogy a történtekről hiteles információ lásson napvilágot. Ez a felelősség pedig a légitársaságé vagy a repülőtéré, nem a tűzoltóké. Mindössze erről van szó.”

Tűzoltók a reptéren

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtéren a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság keretein belül a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság látja el elsődlegesen a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. Noha a Budapest Airport Zrt. egy magánvállalkozás, mégsem kell teljes egészében fenntartania egy létesítményi tűzoltóságot, csupán a felszerelések költségét szükséges állnia.

A kommunikáció kérdésében a Budapest Airport és a katasztrófavédelem között az előző főigazgató idejében is feszültség volt tapasztalható. A Budapest Airport sosem tudta lenyelni, hogy a tűzoltók hírt adnak egy kényszerleszállásról, bár volt olyan időszak, amikor kellő ráhatással sikerült elérniük a hallgatást.

Üzleti érdekek a veszélyhelyzeti kommunikáció előtt?

Hardy Mihály szerint elsősorban a légitársaság, másodsorban a repülőtérnek van joga egy kényszerleszállásról nyilatkoznia. A jelentős médiamúlttal rendelkező közkapcsolati igazgató e tekintetben téved, félrevezet, de lehet, hogy már maga is elhiszi, amit mond, köszönhetően valószínűleg annak a multinacionális közegnek, amelyben 2006-tól tevékenykedik.

Egy egyszerű példával illusztrálva, jól is néznénk ki, ha egy felborult üzemanyag-szállító tartálykocsinál a MOL-ra vagy a közút kezelőjére kéne várniuk a tűzoltóknak. A veszélyhelyzeti kommunikáció minden üzleti érdeket felül ír, és a tűzoltóknak, vagy éppen más illetékes hatóságnak nem csak joga, hanem kötelessége is a gyors tájékoztatás.

Veszélyhelyzeti kommunikáció pedig nem csak egy kigyulladt vagy lezuhant repülőgép esetében van, akkor is, ha a műszaki meghibásodáson felülkerekedve a pilóták épségben lehozzák az utasokat. A fedélzeten lévő embereknek, és mindenki másnak egyfelől joga van ahhoz, hogy megtudják, mi történt, másfelől az információ hiánya a tények elferdítését okozhatja, és ez nem érdeke sem a légitársaságnak, sem a reptérnek.

Nincs titok

Hardy Mihály és az Alitalia inkább köszönettel tartozik a tűzoltóknak, hogy azonnal reagáltak, és tényszerűen közölték a történteket. A közlemény megfogalmazása ugyan jól jellemzi a katasztrófavédelem kommunikációjának alacsony szakmai színvonalát, de a lényeg benne volt. A közkapcsolati igazgatónak amúgy tudnia kéne, a mai világban szinte semmit sem lehet eltitkolni, így a vállalatoknak vagy a rendvédelmi szerveknek egy lehetőségük maradt, elébe menniük a szemtanúk beszámolóinak. Ráadásul egy olyan helyzetben, ahol volt ok az aggodalomra, legalábbis az egyik utas Facebookon közölt beszámolója szerint: “én véletlenül ezen a gépen ültem, és nem kívánom neked azt az érzést, amit akkor élsz át, amikor a másfél éves gyerekeddel az öledben kinézel az ablakon, és azt látod, hogy ég a gép, amin ülsz, és fogalmad sincs, mi fog történni”.

Jambrik Rudolf, a Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője a Facebookon folyó vitában jól összefoglalta a lényeget: “Nem szeretném tovább fújni a parazsat, magam a Repülőtéri tűzoltók vezetője lévén az esetnél ott voltam. a tűzoltók valóban tették a dolgukat, ott voltak és ha baj van tudtak volna segíteni, tették volna a dolgukat. A Katasztrófavédelem alapvető feladata a megelőzés, vagy ha a baj megtörténik tegye a dolgát, azt gondolom, hogy nehéz arról nem kommunikálni ha a főváros egy jelentős tűzoltó erővel megjelenik a Ferihegyi Repülőtéren és nem is hiszem, hogy el kellene titkolni vagy azt “hazudni, hogy csak gyakorlat volt”! Ma már a demokrácia alaptétele, hogy az érintettek tudják mi miért történik. Erről van szó, semmiféle önfényezést nem gondolok az eset mögé. Korrekt tájékoztatást igen, de nem PR-t nem látok. Mi ott vagyunk ahol baj lehet, vagy van és ennyi.”

Mi volt a hiba?

Hardy Mihálynak a tekintetben nagyon jó a meglátása, hogy a katasztrófavédelemnél üres, kényszeres önfényezés folyik. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok államosításával egyidőben Bakondi György porig rombolta a tűzoltóságok kommunikációját, majd  központosítva újraépítette, semmibe véve a korábbi értékeket, eredményeket. A megyei igazgatóságok honlapjai szinte belefulladnak a semmitmondó, színvonaltalanul megírt közleményekbe, amelyekből sokszor az alapinformációk sem derülnek ki: mikor, hol, mi történt.

A főigazgató a médiaszolgáltatókat nem tekinti partnernek, még azt is meg meri tenni, hogy levetessen a sajtólistáról egy médiumot, majd a panaszra az ombudsmant azzal szerelje le, hogy nincs is sajtólistája. Az már csak hab a tortán, hogy Bakondi György el akarja érni, tűnjön el az internetről a katasztrófavédelem kommunikációjáról szóló szakdolgozat.

A mostani esetnél annyi hiba történt, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kommunikáció terén nem tette időben a dolgát. A sajtót nem tájékoztatta, a honlapján a kényszerleszállásról szóló közlemény csak szeptember 24-én 15:26-kor jelent meg. Bár a Facebook, mint kommunikációs csatorna rendkívül fontos az állami szervek esetében is, és a katasztrófavédelem rendkívül lassan, jelentős késéssel fedezte fel az alkalmazásának szükségességét, egyszerűen vicc, ha egy veszélyhelyzetről, vészhelyzetről csupán ott adnak hírt.

Rovat
Témakör