Flashover

A hazai szakirodalom keveset foglalkozik a más országokban fokozott figyelemmel kutatott, a zárt terű tüzek esetében előforduló veszélyekkel. A flashoverről és a rolloverről készült hiánypótlás Vincent Dunn írása (Newsletter, 2000. július) nyomán készült.

Flashover
Az eredeti cikkben megjelent fotó

A flashover az egyik legveszélyesebb jelenség a tűzeset folyamán. Amikor a szobából nagy erővel kitör a láng, bekövetkezett a flashover, azaz a teljes belobbanás. A flashover kifejezés tudományos megfogalmazás, utal a hősugárzásra, mint indító okra. Az égés folyamán keletkező hő az egész helyiség mennyezetén szétterjedve gyulladási hőmérsékletükre melegíti a gyúlékony gázokat és a berendezési tárgyakat. Ez a helyiségben történő hőemelkedés hozza létre a flashovert. A flashover bekövetkezése a tűz helyszínén különböző jelentős változásokat okozva a hatékony felderítés és mentés leállításához vezethet, amely a helyiségben tartózkodó, csapdába kerülők halálát is okozhatja, legyen az tűzoltó vagy bennrekedt személy. A flashover bekövetkezését követően sugarak bevetése válik szükségessé, mivel a tűzoltó készülék alakalmazása már nem elégséges ez esetbén. A flashover a tűz fejlődési szakaszának csúcsát jelzi, és a belobbanás pillanatnyi szakaszában található.

Adott esetben szükséges lehet a tűzoltásvezető irányításával a tűzoltóknak az épület belsejében történő beavatkozásakor késeltetni a flashovert. A flashover késleltetésével a tűzoltók néhány perc előnyhöz juthatnak, amely kritikus esetben döntő lehet. Például, ha késleltetni akarjuk a flashovert a felhevült helyiség felderítése és a mentés céljából, mielőtt engedélyezzük a bennrekedt személy mentését, illletve időt nyerhessünk az első sugár bevetése érdekében.

Háromféle lehetőség létezik a flashover késleltetése érdekében:

1) Szellőztetés: szellőztetéssel az ablakon keresztül kiengedjük a felhevült helyiségben képződött hőt. Ezzel lassítjuk a flashover kialakulását, ráadásul ez a füsttel telített helyiség látási viszonyainak javulásához is vezet.

2) Szellőztetés lehetőségének kizárása: nyílás hiányában nincs szellőztetés, és ha az ajtót is csukva tartjuk, ezzel ugyancsak késleltetjük a flashover kialakulását. Szellőztetés hiányában ugyanis oxigénhiányos állapotot hozunk létre, amely lassítja a termikus bomlás mértékét, csökkntve ezzel a hőmérséklet emelkedését a helyiségben (lásd a diagramot szellőztetés esetében és annak hiányában).

3) Hordozható tűzoltó készülék alkalmazása: tűzoltó készülék használatával ideiglenesen tudjuk csökkenteni a helyiség hőmérsékletét, késleltetve ezzel a flashover kialakulását.

Flashover
Az eredeti cikkben megjelent ábra alapján

Annak érdekében, hogy a tűzoltók ne kerüljenek a flashover csapdájába, elengedhetetlen a flashovert megelőző figyelmeztető jelek ismerete.

A flashover veszélyére figyelmeztető jelek közül kettőt ismerünk:

  • a hő és a füst keveredése;
  • rollover, azaz a (kavargó szórványos) lángra lobbanás.

A hőhatás: amikor magas a hőmérséklet, akkor a tűzoltók a felderítés és mentés céljából a helyiségbe történő behatolás közben le kell hogy hajoljanak, és esetenként csak négykézláb tudnak továbbhaladni. Ilyenkor fel kell ismernünk a flashover veszélyét, ugyanis a magas hőmérséklet az előidézője a flashovernek.

A rollover: amikor az égéstermékek kavargó szórványos lángra lobbanását látjuk közvetlen a mennyezet alatt, rolloverről beszélünk. A rollover elősegíti az égéstermékekben található gyúlékony anyagok felmelegedését, amelyek lángra kapnak az oxigénnel történő keveredés hatására. A rollover megelőzi a flashovert. A rollover egy másik esetben is a flashover figyelmeztető jele lehet akkor, amikor az ajtó, vagy az ablaknyíláson kifelé tóduló füstben látunk kavargó szórványos lángra lobbanást.

Ha a tűzfészek helyének felderítése közben nem észlelhető magas hőmérséklet és a rollover jele sem, a tűzoltók beléphetnek, és haladhatnak a távolabb eső tűz irányába. Ha azonban a figyelmeztető jelek közül egyet is észlelnek a tűzoltók, szükségessé válik a védekező felderítési mód alkalmazása. A helyes taktikai beavatkozás ebben az esetben tehát a korlátozó és védekező felderítés és mentés.

A védekező felderítési mód

Kétféle védekezési eljárási mód létezik, amellyel csökkenthetjük a flashover által okozott sérüléseket:

1. Az ajtónyílásnál:
Ebben az esetben a tűzoltó ellenőrzi az ajtó mögött az esetleges sérült jelenlétét, majd ezt követően behatol – de semmi esetre sem távolabb másfél méternél – a folyosóra vagy az adott helyiségbe, tapogatva kutatva a sérült személyt, miközben hangosan szólítgatja, majd figyel az esetleges válasz irányára. Ha a keresésnek nincs eredménye és válasz sem érkezik, forduljunk vissza, húzzuk be az ajtót, és álljunk készen a sugarak bevetésére.

2. Az ablaknyílásnál:
Ebben az esetben vagy a magas hőmérséklettől törik ki az üveg, vagy pedig a létrán keresztül felhatoló tűzoltó töri be az ablakot. Ha a rollover jelét tapasztalja a kifelé tóduló füstben, akkor nem hatol be a felforrósodott ablaknyíláson. Ehelyett lehúzódva tapogatózik, ha szükséges, akkor valamilyen segédeszközzel. Néhány esetben ugyanis eszméletlen személy tartózkodhat az ablakpárkány alatt a helységben. Ha a sérültre rátalál, kellően védekezve képes lehet biztonságosan kimenteni őt.

A hely, ahová nincs visszatérés

A flashover bekövetkezése esetén a tűzoltók bennrekedhetnek egy olyan helyiségben, ahonnan nem tudnak kijönni. Hogyan képes a tűzoltó súlyos sérülés nélkül életben maradni a flashover bekövetkezését követően? Hogyan képes a tűzoltó enyhíteni a felhevült helyiség hőhatásait? A flashover bekövetkezése által lángrakapott helyiségen keresztül képtelenség visszatérni. Számolnunk kell néhány felmerűlő tényezővel.

Például azzal, amelyet egy magatartás vizsgálat alkalmával 1960-ban Kaliforniában állapítottak meg. Azt, hogy 140-160 Celsius-fok körüli az a hőmérséklet, amely már a védtelen bőrfelület sérülését okozza. A flashover által keltett hőmérséklet az adott helyiségben azonban 500-tól 800 Celsius-fokig terjedhet.

A Tűz elleni védekezés című tankönyv alapján a menekülési idő vizsgálatakor megállapították, hogy egy adott személy átlagos haladási sebessége 0,75 méter másodpercenként. A kérdés az, hogy mennyi ideig képes a tűzoltó elviselni az 500-800 fokot a nyakán, fülén, csuklóján, vagyis az esetleg védtelen testrészen? Egyesek szerint két másodpercig. Ha a flashover közeli állapotban a hőmérséklet közel 500 Celsius-fok, a tűzoltó 1,5 méterre van az ajtótól és 0,75 m/s sebességgel halad visszafelé az ajtó irányába, akkor éppen két másodpercen keresztül érheti magas hőmérséklet a védtelen bőrfelületét. Ha a behatolás a felforrósodott helyiségbe ilyen esetben nagyobb távolságra történik, és a flashover bekövetkezését követően menekülés közben 500-800 Celsius-fok éri a védtelen testfelületet két másodpercnél hosszabb ideig, akkor az súlyos égési sérüléseket okoz.

Csak a tanulságokat levonni képes tűzoltók tudhatják a flashover veszélyeit. Ők fogják ismerni a forró égéstermékek kavargó szórványos lángra lobbanásának figyelmeztető jelzéseit. Ugyancsak szükséges tudnia a tűzoltóknak, hogy hogyan lehet késleltetni a flashovert, azaz a helyiség teljes lángba borulását. Hiszen a legfontosabb a tűzoltók számára az életben maradás, ezért ismerniük kell a tűz oltása folyamán a felderítés és a mentés biztonságos végrehajtását.

Rovat
Témakör