Tizenöt éves a Lánglovagok.hu tűzoltóportál

Hosszú utat tettük meg az elmúlt másfél évtized alatt, koránt sem könnyen és diadalívesen.

Egy ember és egy internetes újság életében is jelentős időnek számít 15 év. Érdemes visszanézni, elgondolkozni. A születésnapnak ugyan az ünneplésről kell szólnia, mégis most megpróbálom feltárni, hogy a tűzoltóportál indulása óta milyen nehézségekbe ütköztünk, és mindezek mellett milyen eredményeket értünk el, melyekre igazán büszkék lehetünk.

Függetlenség mindenek előtt

Azt bátran kijelenthetjük, hogy az országban nincs még egy olyan szakma, hivatás, melynek lenne egy ilyen magas színvonalú, független portálja. És itt legfőképpen a függetlenségen van a hangsúly. Minket nem vásároltak meg politikai pártok, a katasztrófavédelem, nem egyes szűk csoportok, vezetők érdekeit szolgáljuk ki. Ez persze azzal jár, hogy nálunk a magyar reformok nem működnek, viszont a Lánglovagok nem is pénzről, profitról, néhány ember anyagi jólétének megteremtéséről szól.

2001. november 27-én így nézett ki a Lánglovagok
2001. november 27-én így nézett ki a Lánglovagok

Ez az amit aztán végképp sokan nem értenek meg. Mégis hogy lehet az, hogy vannak olyanok, akik elhivatottságból, a tűzoltók munkájának tiszteleteként, valamint egy magasabb szintű társadalmi célért az idejüket és pénzüket nem kímélve, ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak? Pedig vannak. Nem is kevesen. Ugyan ez a kör az elmúlt másfél évtizedben némileg változott, új emberek jöttek, régi emberek saját elhatározásból vagy külső kényszer hatására mentek, de mindig maradtak olyanok, akik szívből, becsületesen, érdekektől mentesen tartották életben a Lánglovagokat.

Velünk fejlődött a tűzoltóság kommunikációja, aztán…

A 2000-es évek elején a Lánglovagok létezése országos szinten alapot adott a tűzoltóságok kommunikációjának fejlődésére. Már nem csupán a fővárosról szólt minden, bekapcsolódott Székesfehérvár, Szolnok, Miskolc, Szombathely, majd szép lassan egyre több város tűzoltósága. Olyan parancsnokság, ahol volt egy-egy lelkes tűzoltó vagy civil, aki felvállalta a kommunikációt, és a parancsnok ebben nem akadályozták, esetleg segítették.

A tűzoltóportál létezésének persze nem mindenki örült. Már rögtön az elején éreztük, darázsfészekbe nyúltunk. A megalakulásunk előtt csupán néhány újságíró, fotóriporter kiváltsága volt, hogy a tűzoltóságtól gyorsan információhoz vagy éppen fényképfelvételekhez jusson. Az információ hatalom, az információ pénz, és páran a tűzoltóságnál és a médiában nem nézték jó szemmel, hogy rontjuk az üzletüket.

A tűzoltósági kommunikáció folyamatos fejlődésnek Bakondi György 2010-es főigazgatói visszatérése vetett véget. A tűzoltóként reaktivált nyugdíjas határőr porig rombolta a sajtókapcsolatokat. Még az államosítás sem történt meg, megtiltatta a tűzoltóknak, hogy a Lánglovagokat tájékoztassák. A parancsnokok többsége persze nem mert ellent mondani. Bakondi György aztán szép lassan elkezdte újra felépíteni a kommunikációt, lettek például megyei szóvivők, akiknek munkája mit sem ért, hiszen a sajtót ellenségként kellett kezelniük.

Írásban is nyoma maradt a Lánglovagok tiltásának
Írásban is nyoma maradt a Lánglovagok tiltásának

Bakondi György – egykori ügyvéd – nem szerette a szabad véleménynyilvánítást, és úgy gondolta, az adófizetők pénzén egy-két polgári pert a nyakunkba varr, és ettől majd jól megijedünk, tán fel is hagyunk a Lánglovagok készítésével. Nem sikerült megfélemlíteni minket, sőt, inkább megerősödtünk, ráadásul egyetlen egy ellenünk indított vagy indíttatott perben sem járt sikerrel a katasztrófavédelem. Pedig lett volna mire költeniük a perköltséget, például a laktanyákban WC-papírra.

A főigazgatói tiltás, és ezzel részben a balesetekről, tűzesetekről szóló információkból való kizárásunk, sajtómegkereséseink mellőzése azt eredményezte, hogy Bakondi György vezette szervezetnek közérdekű adatigénylések sorát kellett irányunkba teljesítenie. Az olvasók elé tártuk a tűzoltóság morális és szakmai szétverését, elkezdtük felderíteni a katasztrófavédelem vezetőinek törvényesség határát súroló vagy azt átlépő ügyeit, és sajnos volt miről írni. Cikksorozatunk nyomán a legnagyobb sajtóvisszhangot a katasztrófavédelem vezetőinek álláshalmozása kapta.

Tollár Tibor 2015-ös főigazgatói kinevezésével a Lánglovagok tiltása ugyan megszűnt, bár erről egyes túlteljesítő vezetők lassan vesznek tudomást. A sajtó már nem ellenség, de nem is partner, így a tűzoltóportál sincs könnyű helyzetben, pláne úgy, hogy a rendőrség kommunikációja a közúti balesetek terén gyalázatos, sajtóelhárítási tevékenységük még a katasztrófavédelmen is túltesz.

Közösséget teremtettünk

A Lánglovagok első kiemelkedő sikerének 2004-ben Hoppál András szolnoki tűzoltó szolgálati viszonyának visszaállítását tekinthetjük. Ekkor mutatkozott meg igazán a közösség ereje: a Lánglovagok által indított online petíciót 72 óra alatt mintegy 1500-an írták alá, ezt már a belügyminiszter sem hagyhatta szó nélkül.

A tűzoltóportál életében a nagy áttörést 2007-ben a külső és belső megújulás hozta meg. Ekkor léptünk a professzionális hírportálok sorába, és megteremtődött az alapja egy olyan képes adatbázisnak is, amely a tűzoltók tekintetében egyedinek mondható világviszonylatban is. A Lánglovagok Képek rovatában kulcsszavazva ma már több mint 120 ezer felvétel található.

Nemrégiben vízválasztóhoz érkeztünk, a gazdasági társaságok kötelező törzstőke-emeléséhez szükséges összeg előteremtéséhez kértünk segítséget olvasóinktól. Alig több mint egy hónap alatt sikerült előteremteni a hiányzó 2 millió forintot, és ezzel lehetőség nyílt a Lánglovagok fejlesztésének folytatására is.

Személy szerint rendkívül büszke vagyok arra, hogy üde színfolt vagyunk a mai magyar médiában, ahol a tűzesetekről és balesetekről szóló híradásokban sokszor csak az a lényeg, hogy valamit gyorsan közöljenek, az már luxus, hogy igaz és szakmailag helytálló legyen. Nem is beszélve az internetes lapok kattintásvadász, hamis címadásairól.

Összességében a legnagyobb sikernek azt tartom, hogy tűz- és baleset-megelőzési célokat szolgálva sikerült közösséget teremtenünk, hosszú távú szakmai együttműködésekhez, életre szóló barátságokhoz járultunk hozzá, miközben szolgálhatjuk azokat, akik nap mint nap, akár az életük feláldozásával szolgálnak minket.

Bízom benne, hogy még sokáig, akár nemzedékeken át lesz a tűzoltóknak egy független portáljuk, és bízom benne, hogy a katasztrófavédelem vezetői belátják, a sajtóval való együttműködés nem szívesség, hanem kötelesség, a korrekt, kétirányú kapcsolat hiánya pedig senkinek sem kedvez.

Rovat
Témakör