Megszűnt a BM Heros Zrt. igazgatósága

Sem a tűzoltóautókat gyártó állami cégnél, sem máshol nincsenek már a vezetőségben vezető beosztású hivatásos tűzoltók.

Jogilag továbbra sem sikerült a Belügyminisztériumnak megnyugtatóan rendeznie a Lánglovagok.hu által kirobbantott összeférhetetlenségi botrányt, ám előrelépés történt, mind a BM Heros Zrt.-ből, mind a tűzoltóportál látóterébe került többi gazdasági társaság Felügyelő Bizottságából, vezetőségéből eltűntek a vezető beosztást betöltő hivatás tűzoltók.

A szolgálati törvény alapján az összeférhetetlenség gyanújára a Lánglovagok.hu még áprilisban hívta fel a figyelmet. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) több vezetője is helyett kapott a BM Heros Zrt. igazgatóságában és Felügyelő Bizottságában, holott a szolgálati törvény és a Munka Törvénykönyvének együttes értelmezése alapján ők nem létesíthetnének munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Idővel kiderült, két másik állami cég is érintett, sőt, a Baranya megyei tűzoltósági főfelügyelő két saját tulajdonú társaságának is ügyvezetője.

Az OKF és a Belügyminisztérium zavaros, ellentmondásokkal teli magyarázkodásba kezdett, Árok Kornél extűzoltó pedig az ügyészséghez fordult, a cégbíróságon tett nyilatkozatok miatt felvetette a hamis magánokirat felhasználásának vétségét, de a feljelentést elutasították.

Egymásnak ellentmondó jogszabályok?

Az ügy kapcsán a Lánglovagok Egyesület több állami szervnek küldött közérdekű bejelentésével világított rá a probléma gyökerére. A szolgálati törvény munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt tilt. A jogszabály egyik pontja azt írja, hogy gazdasági társaságban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősül a személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony. A Munka Törvénykönyve alapján azonban munkavégzésre irányuló jogviszonynak számít a gazdasági társaság vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony.

Amennyiben a munkavégzéssel járó jogviszony és a munkavégzésre irányuló jogviszony egy és ugyanaz, úgy a két törvény ellentmondhat egymásnak. Amennyiben két különböző fajtájú jogviszonyról van szó, úgy nem lehet tudni, mi számít munkavégzéssel járó jogviszonynak – hívta fel a figyelmet a Lánglovagok Egyesület.

Darák Péter, a Kúria elnöke a problémát nem érezte magáénak, de a közérdekű bejelentésre reagálva azt azért közölte, a szolgálati törvény és a Munka Törvénykönyve eltérő foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik, így az eltérő szabályozás nem jelenti a két törvény közötti összhang hiányát.

Az Igazságügyi Minisztérium a Lánglovagok Egyesület közérdekű bejelentését továbbította a Belügyminisztériumnak. A tárcától Zsinka András helyettes államtitkár az új szolgálati törvény értelmezése alapján közölte, hogy “gazdasági társaságban személyes közreműködési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő tisztségviselői jogviszony jogszerűen betölthető, illetve végezhető (állami és magántulajdonú jogi személy esetében egyaránt), amennyiben közeli hozzátartozójukkal közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba nem kerülnek, illetve olyan gazdálkodó szervezettel sem kerülnek elszámolási viszonyba, amely a közeli hozzátartozójuk tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget vagy munkakört látna el”.

Változások a BM Heros Zrt.-nél

A tűzoltóautók gyártásával és javításával foglalkozó állami cég igazgatóságában és Felügyelő Bizottságában a vezető beosztást betöltő hivatásos tűzoltók bejelentették a lemondásukat. Halcsák József tű. ezredes, az OKF revizori főosztályvezetője ezt részben azzal indokolta, hogy a személyét ért, a média által széles körben nyilvánosságra hozott, minden jogalapot nélkülöző vádaskodások, támadások a teljes neve, rendfokozata és beosztása említésével jelentős sérelmet és tekintélyvesztést okozott számára mind a családja, mind a barátai, mind a munkatársai előtt. Hasonlóan nyilatkozott Mecsei Judit tű. ezredes, az OKF ellenőrzési szolgálatvezetője és Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő is.

A BM Heros Zrt.-nek június 5-i hatállyal új létesítő okirata lett, amelyben igazgatóság helyett igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató szerepel. Bakondi György a főigazgatói posztjáról való leköszönésekor tartott sajtótájékoztatón az igazgatóság szerepét még ezzel magyarázta: “nem nagyon szeretném, hogy ott a vezérigazgató elkezdene önállóskodni, annak kell történnie, amit a tulajdonos akar”.

Magáncégnél is távozott az ügyvezető

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz június 10-én közérdekű bejelentéssel azért fordult, mert felmerült, hogy a Baranya megyei tűzoltósági főfelügyelő két magántulajdonban lévő gazdasági társaság ügyvezetője.

Az OKF hivatalvezetője július 9-én a szakszervezetet arról tájékoztatta, hogy Hegedűs Krisztián tű. százados június 22-ig ügyvezetői tisztséget látott el a Tüzijáték-Komplexum Kft.-ben és a Mobil Kemence Gyártó Kft.-ben. Az érintett az előírtak szerint minden évben nyilatkozott a társaságban végzett tevékenységéről, amelyet az állományilletékes parancsnok tudomásul vet. A vonatkozó jogszabályokat értelmezve a munkáltató nem tartotta munkavégzéssel járó egyéb jogviszonynak a nevezett által végzett tevékenységet, ezért az összeférhetetlenség megszüntetésének felszólítására sem került sor.

Akkor most mi van?

A belügyminiszter április végén a július 1-jével hatályba lépő új szolgálati törvényre hivatkozva elrendelte, hogy a katasztrófavédelemnél, a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál, és egyéb, a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szerveknél a hivatásos állomány vezető beosztású tagjai soron kívül nyilatkozzanak a gazdasági társaságokban betöltött vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagsági viszonyaikról.

Az utasítás szerint viszont az akkor hatályos szolgálati törvény alapján kellett felszólítani az érintetteket az összeférhetetlenség megszüntetésére. Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál nem vezető beosztású hivatásost, vagy kormánytisztviselőt kell kijelölni az igazgatóságba, illetve a Felügyelő Bizottságba.

A Belügyminisztérium tehát a nyilvánosság előtt azt állítja, a szolgálati törvény szerint lehet vezető beosztású hivatásos gazdasági társaságban vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag, ezen pozíciókról mégis lemondatták az érintetteket. Ráadásul az összeférhetetlenség megszüntetését az új szolgálati törvényre hivatkozva alapozzák, holott e tekintetben a jogszabály lényegi változást nem tartalmaz.

Rovat
Témakör